szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Milyen feltételek mellett érhető el, hogy a katás vállalkozó nyugdíjának számításánál 1 év kata fizetés 1 év szolgálati idő legyen? Cikkünkből megtudhatja.

A 2013. december 31-éig hatályos szabályok alapján a főállású katás vállalkozó a havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével havi 81 300 forint összegű ellátási alapot szerezhetett (lásd a 2012. évi CLVII. törvény – a továbbiakban: Kata 10. §-ában).

Figyelemmel arra, hogy ez az összeg alacsonyabb, mint a minimálbér, ezért a főállású katás vállalkozó nyugdíjalapjának számításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39. §-ának az arányosan elismerhető szolgálati időre vonatkozó szabályait.

Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjszolgálati idő számításánál 1 év katafizetés nem eredményez 1 év szolgálati időt, hanem – a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a minimálbér arányának megfelelően – csak 292 napot (81 300/101 500 = 80,1x365 = 292).

Ez első ránézésre nem olyan nagy probléma, de ha mondjuk valaki 5 éven keresztül a havi 50 ezer forint katát fizeti, akkor – feltételezve, hogy ez idő alatt a minimálbér nem sokat változik – nem 5, hanem csak 3, 5 év körüli szolgálati időt tud szerezni.

E probléma megoldására került bele a jogszabályba 2014. január 1-jétől az a lehetőség, hogy a főállású katás a havi 50 ezer forint helyett 75 ezer forint tételes adót is fizethet. Ez esetben az ellátási alapja 81 300 forint helyett 136 250 forint lesz (lásd a Kata 8. és 10. §-aiban).

Így – miután ez az összeg meghaladja a minimálbért – a nyugdíjszolgálati idő megállapításánál nem kell alkalmazni az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó rendelkezéseket. Vagyis aki önkéntesen az emelt összegű tételes adófizetést választja, annál 1 év katafizetés 1 év szolgálati időt fog eredményezni.

Azonban ez csak akkor lesz így, ha a havi 75 ezer forintot a főállású katás egész évben fizeti! Ugyanis a Tny. már hivatkozott rendelkezése alapján, ha valaki a minimálbérnél alacsonyabb jövedelem alapján fizeti a járulékot, akkor ezen időszak vonatkozásában alkalmazni kell az arányosítási szabályt.

Ha tehát például valaki 5 hónapig 50 ezer, 7 hónapig 75 ezer forint tételes adót fizet, hiába lenne az átlagos járulékalapja magasabb, mint a minimálbér (5x81 300+7x136 250 = 1 360 250/12 = 113354), öt hónapra vonatkozóan mégis alkalmazni kellene az arányosítási szabályt.

(via Adózóna)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Perverz érzés bámulni a világ legfélelmetesebb erdőirtó munkagépeit – videó

Perverz érzés bámulni a világ legfélelmetesebb erdőirtó munkagépeit – videó

Hofi örök – összegyűjtötték a legjobb poénjait

Hofi örök – összegyűjtötték a legjobb poénjait

„Az én kis női nyavalygásaim”

„Az én kis női nyavalygásaim”

Elvérzett az NVB előtt Karácsony beadványa, amit Gulyás Gergely mondatai miatt tett

Elvérzett az NVB előtt Karácsony beadványa, amit Gulyás Gergely mondatai miatt tett

Több mint 330 gyerek lett rosszul egy hajdúsámsoni iskolában

Több mint 330 gyerek lett rosszul egy hajdúsámsoni iskolában

"Hány embernek kell még meghalnia?" Milliók tüntettek a klímaváltozás miatt

"Hány embernek kell még meghalnia?" Milliók tüntettek a klímaváltozás miatt