Varga Szabolcs
Varga Szabolcs

Hihetetlen, de az igen fejlett és bonyolult rendszereket használó légiforgalomban repkedő gépek ellenőrzésének egy részét még mindig kizárólag manuálisan végzik a mérnökök, miközben a balesetekért legtöbbször az emberi tényező felelős. Három fiatal magyar a kiterjesztett valóság technológiájával forradalmasítaná az eljárást, amely világszerte megkönnyítené a légitársaságok dolgát.

Bár a repülés ma már olyannyira hétköznapi dolog, mintha vonatra ülne az ember, sokakban még mindig bujkál egy kis egészséges szkepticizmus a fizika törvényeit látszólag meghazudtoló mutatvánnyal szemben. Ez még akkor is így van, ha az elmúlt évek terrorakciói és az egyéb okból bekövetkezett légikatasztrófák dacára a repülés jóval biztonságosabb, mint a közúti közlekedés.

''Nem félek a repüléstől. A lezuhanástól félek.'' - Billy Bob Thorton, színész
©

„Egy nyaralás alkalmával ültem repülőre Thaiföldön, és szakmai beidegződésből az ablakon kinézve a géptestet kezdtem mustrálni hibák után kutatva, és megdöbbenve láttam, hogy egy elképesztően leharcolt, ütött-kopott gépen ülünk. A repülés másfél órás időtartama volt éltem egyik legszörnyűbb megpróbáltatása” – mondta Kiss Bence, az Aerin-X ötletgazdája egy konferencián arról, hogy mi ösztönözte, amikor a repülőgépek földi ellenőrzésére keresett hatékonyabb és megbízhatóbb megoldást.

Kiss katonai NATO-projektekben dolgozott olyan repülőgép-vészelfogó rendszerek telepítésén, mint az anyahajókon alkalmazott drót, amely a rövid pályán landoló vadászgépeket akasztja meg. Kiss ekkor találkozott a problémával, hogy a hiper-szuper katonai technológiák alkalmazása mellett a gép külső borításának ellenőrzését mind a mai napig egy karbantartó végzi el a saját kezével. „Szépen lassan körbejárják a gépet, létrára másznak, hogy az alulról nem látható felületeket is megvizsgálják. El lehet képzelni, meddig tart ez egy Boeing 747-es esetében” – mutat rá Kiss a probléma komolyságára az utasszállítók esetében.

Kiss Bence
©

Dollármilliárdos probléma

Amikor leszáll egy gép, nem csak az utasteret takarítják ki, hanem kívülről is gyorsan átnézik a gépet. Jön a létrás autó, amelynek segítségével mindenütt meg lehet vizsgálni a testet, és ha találnak akár csak egy apró horpadást is, akkor azt körberajzolják, mint a helyszínelők, majd a burkolat elemeit összetartó szegecssorok alapján határozzák meg a sérülés helyét. Azonban ez egy hatalmas utasszállító esetében nem könnyű, főleg, hogy a szerkezet a különböző típusok esetében változó, a burkolat az eltérő helyeken különböző vastagságú, így amíg ugyanaz a kis horpadás valahol elhanyagolható, egy másik ponton életveszélyes is lehet.

Ennek megállapításához több ezer oldalas műszaki leírást kell átnyálaznia a karbantartónak, ami alapján meg tudja ítélni a helyzet súlyosságát, majd dokumentálnia is kell az esetet. Ha az nem egyértelmű, akkor a dokumentációt beszkennelik, majd elküldik a gyártónak további elemzésre. Eközben az utasok már órák óta a váróban ülnek, és arra várnak, hogy kiderüljön, akkor végül felszállhatnak-e a gépre, vagy indulhatnak a szállodába, amíg meg nem javítják a repülőt vagy küldenek egy másikat.

A különböző színek a rétegek eltérő vastagságát jelzik
©

„Ez nemcsak az utasoknak jár kellemetlenséggel, hanem a légitársaságok számára is esszenciális probléma, ugyanis számukra a profit annál nagyobb, minél több időt tölt a gép a levegőben. Ha pedig az ellenőrzés folyamatát felgyorsítjuk, azzal hosszú távon milliárdokat spórolhatnak egy végletekig kompetitív piacon” – véli Kiss.

A megoldás

Az Aerin-x szoftver olyan eszköz a repülőgépmérnök kezében, ami egyfelől lehetővé teszi, hogy elhagyják a papírlapú műszaki leírásokat, mert egy virtuálisvalóság-szemüveg felvételével minden szükséges adat elérhetővé válik digitális formában. A karbantartó így nemcsak a géptestet látja, de arra rávetítve az adott típus digitális hálóját is. Ahol pedig eltérést, hibát észlel a szoftver, ott jelez is, így könnyen megy a helymeghatározás és -rögzítés. Másrészről az eltérő színek segítségével azt is megmutatja a szoftver, hogy hol, milyen vastag a burkolat, ezzel is időt és pénzt spórolva a reptéri munkások, a légitársaság és az utasok számára is.

A digitális adatoknak köszönhetően komolyabb gond esetén egy gombnyomással továbbküldhetőek az adatok a gyártónak további elemzésre, és a digitális naplónak köszönhetően azt is látja a szakember, ha egy korábbi sérülésről van szó. „A jelenlegi rendszerben beszkennelt adatok alapján nézik meg, hogy az adott sérülést észlelték-e már az előző reptéren, de ezekből gyakran csak az derül ki, hogy az hol található. Például ha egy javított felület újra megsérül – mondjuk ahol a létráskocsi ütközik a testtel –, akkor miután leszedik a sérülést fedő javítóburkolatot, csak úgy tudják megítélni a sérülés súlyosságát, ha bentről megbontják a már ellenőrzött felületet, holott egyszer ezt már egy másik karbantartó csapat is elvégezte, csak éppen az információ nem áll rendelkezésre. Elképesztően kőkorszaki” – mutat rá egy jellemző problémára Gonda László társalapító.

Az eszköz használata a gyakorlatban
©

Kiss hangsúlyozza, hogy az Aerin-x nem a mérnököket helyettesíti, nem döntéshozó eszköz, csak a munkájukat segíti, és nem is arról van szó, hogy olyan problémára találtak megoldást, amire eddig senki nem gondolt, csak éppen most jutott el a kiterjesztett valóság technológiája arra a fokra, hogy ez megvalósíthatóvá vált. „Azért azt látni kell, hogy itt az innováció az a szoftver, ami nem csak egyszerűen lehetővé teszi, hogy digitális tartalmakat vetítsünk a valóságra, hiszen erre más is képes. Az Aerin-x ezt egy hatalmas és nem sík felületen tudja megvalósítani nagy pontossággal és valós időben, ráadásul a karbantartó mozgásával folyamatosan változik a perspektíva is” – mondja az ötletgazda.

A világ legnagyobb gyártói is dolgoznak a probléma megoldásán, az Airbus például olyan önvezető robotautót tervez, amely a reptéren végiggördülve végezné ugyanezt a tevékenységet, de Kiss szerint ezek az ő megoldásukkal szemben még csak koncepcionális fázisban járnak. „Egy autó szemszögéből aligha látják a repülő felső részét, a szárnyat felülről, ez még csak elképzelés szinten van, ami ráadásul több sebből vérzik” – véli Kiss.

Nem a levegőbe fejlesztettek

Korábbi iparági, valamint NATO-s tapasztalatai révén Kiss jó viszonyt ápol több repülőtársasággal is. A termékfejlesztést velük egyeztetve végezték, nehogy abba a hibába essenek, mint oly sok startup, hogy elszigetelten dolgoznak és egy vélt problémára olyan megoldással állnak elő, amivel a célpiac nem tud mit kezdeni. „Az Aerin-x-nek jelenleg olyan piacképes prototípusa van, amivel meg tudjuk mutatni, hogyan lehet ezt a problémát megoldani, de itt nincsen polcról levehető dobozos megoldás, a végterméket ügyfelenként kell majd személyre szabni. Nem beszélve arról, hogy a jövőbeni új technológiai megoldásokhoz folyamatosan kell fejleszteni” – jegyzi meg Kiss, aki azt is hozzáteszi, hogy minden eddig felkeresett potenciális partner légitársaság a Közel-Kelettől az Egyesült Államokig erős érdeklődést mutat a rendszer iránt. Mivel az egyeztetések jelenleg is zajlanak, az alapítók egyelőre nem kívántak konkrét légitársaságokat megnevezni.

Pontosan belövi a sérülés helyét
©

A szolgáltatás árazásával kapcsolatban ezért az is felmerült, hogy nem is havidíjat kérnének majd érte, hanem bízva a szoftver sikerességében a légitársaság számára megtakarított összeg egy bizonyos százalékát szednék be. A termékfejlesztés eddigi sokmilliós költségeit és a többéves munkát munkaidőn kívül saját erőforrásból fedezték, mert ugyan tárgyaltak befektetőkkel, de úgy döntöttek, hogy korai fázisban inkább nem akarnak részesedést adni a cégből. „Azonban most eljutottunk arra a pontra, hogy a piacra lépés költségét már nem tudjuk biztosítani, már csak azért sem, mert a cél az amerikai piac. Egy ilyen új technológiát engedélyeztetni kell, aminek a folyamata a magyar légügyi hatóságokkal rendkívül körülményes lenne, ellenben ami az Egyesült Államokban átmegy, az a világ többi részén is zöld utat fog kapni. Ebben külsős tanácsadóként segítségünkre van egy visszavonult amerikai ezredes a légierőtől, akiknek jó összekötetési vannak a légügyi hatóságokkal és a Pentagonnal is.

Az összesen 9 főt számláló csapatnak most egy amerikai befektetőre lesz szüksége, aki megfinanszírozza a piacra lépést, ami az üzleti tervük szerint 1,7 millió dollárba fog kerülni. Ha a fejlesztést engedélyezik, Kiss szerint az Aerin-x a repülők számára olyan lesz, mint az autóknál az ADAC-teszt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Drónokat vetnek be Krakkóban a szemetet égető lakosok ellen

Drónokat vetnek be Krakkóban a szemetet égető lakosok ellen

Német céget vásárolt a Mol

Német céget vásárolt a Mol

Kiszivárgott, milyen Galaxy S11-eket dob majd piacra a Samsung

Kiszivárgott, milyen Galaxy S11-eket dob majd piacra a Samsung

Két legyet üt egy csapásra, aki a földjére napelemet "ültet"

Két legyet üt egy csapásra, aki a földjére napelemet "ültet"

Fábry megfejtette a választási eredményt: a Fidesz vegyen vissza az arcából

Fábry megfejtette a választási eredményt: a Fidesz vegyen vissza az arcából

Megvan az X-Faktor 12 döntőse

Megvan az X-Faktor 12 döntőse