Varga Szabolcs
Varga Szabolcs

Hihetetlen, de az igen fejlett és bonyolult rendszereket használó légiforgalomban repkedő gépek ellenőrzésének egy részét még mindig kizárólag manuálisan végzik a mérnökök, miközben a balesetekért legtöbbször az emberi tényező felelős. Három fiatal magyar a kiterjesztett valóság technológiájával forradalmasítaná az eljárást, amely világszerte megkönnyítené a légitársaságok dolgát.

Bár a repülés ma már olyannyira hétköznapi dolog, mintha vonatra ülne az ember, sokakban még mindig bujkál egy kis egészséges szkepticizmus a fizika törvényeit látszólag meghazudtoló mutatvánnyal szemben. Ez még akkor is így van, ha az elmúlt évek terrorakciói és az egyéb okból bekövetkezett légikatasztrófák dacára a repülés jóval biztonságosabb, mint a közúti közlekedés.

''Nem félek a repüléstől. A lezuhanástól félek.'' - Billy Bob Thorton, színész
©

„Egy nyaralás alkalmával ültem repülőre Thaiföldön, és szakmai beidegződésből az ablakon kinézve a géptestet kezdtem mustrálni hibák után kutatva, és megdöbbenve láttam, hogy egy elképesztően leharcolt, ütött-kopott gépen ülünk. A repülés másfél órás időtartama volt éltem egyik legszörnyűbb megpróbáltatása” – mondta Kiss Bence, az Aerin-X ötletgazdája egy konferencián arról, hogy mi ösztönözte, amikor a repülőgépek földi ellenőrzésére keresett hatékonyabb és megbízhatóbb megoldást.

Kiss katonai NATO-projektekben dolgozott olyan repülőgép-vészelfogó rendszerek telepítésén, mint az anyahajókon alkalmazott drót, amely a rövid pályán landoló vadászgépeket akasztja meg. Kiss ekkor találkozott a problémával, hogy a hiper-szuper katonai technológiák alkalmazása mellett a gép külső borításának ellenőrzését mind a mai napig egy karbantartó végzi el a saját kezével. „Szépen lassan körbejárják a gépet, létrára másznak, hogy az alulról nem látható felületeket is megvizsgálják. El lehet képzelni, meddig tart ez egy Boeing 747-es esetében” – mutat rá Kiss a probléma komolyságára az utasszállítók esetében.

Kiss Bence
©

Dollármilliárdos probléma

Amikor leszáll egy gép, nem csak az utasteret takarítják ki, hanem kívülről is gyorsan átnézik a gépet. Jön a létrás autó, amelynek segítségével mindenütt meg lehet vizsgálni a testet, és ha találnak akár csak egy apró horpadást is, akkor azt körberajzolják, mint a helyszínelők, majd a burkolat elemeit összetartó szegecssorok alapján határozzák meg a sérülés helyét. Azonban ez egy hatalmas utasszállító esetében nem könnyű, főleg, hogy a szerkezet a különböző típusok esetében változó, a burkolat az eltérő helyeken különböző vastagságú, így amíg ugyanaz a kis horpadás valahol elhanyagolható, egy másik ponton életveszélyes is lehet.

Ennek megállapításához több ezer oldalas műszaki leírást kell átnyálaznia a karbantartónak, ami alapján meg tudja ítélni a helyzet súlyosságát, majd dokumentálnia is kell az esetet. Ha az nem egyértelmű, akkor a dokumentációt beszkennelik, majd elküldik a gyártónak további elemzésre. Eközben az utasok már órák óta a váróban ülnek, és arra várnak, hogy kiderüljön, akkor végül felszállhatnak-e a gépre, vagy indulhatnak a szállodába, amíg meg nem javítják a repülőt vagy küldenek egy másikat.

A különböző színek a rétegek eltérő vastagságát jelzik
©

„Ez nemcsak az utasoknak jár kellemetlenséggel, hanem a légitársaságok számára is esszenciális probléma, ugyanis számukra a profit annál nagyobb, minél több időt tölt a gép a levegőben. Ha pedig az ellenőrzés folyamatát felgyorsítjuk, azzal hosszú távon milliárdokat spórolhatnak egy végletekig kompetitív piacon” – véli Kiss.

A megoldás

Az Aerin-x szoftver olyan eszköz a repülőgépmérnök kezében, ami egyfelől lehetővé teszi, hogy elhagyják a papírlapú műszaki leírásokat, mert egy virtuálisvalóság-szemüveg felvételével minden szükséges adat elérhetővé válik digitális formában. A karbantartó így nemcsak a géptestet látja, de arra rávetítve az adott típus digitális hálóját is. Ahol pedig eltérést, hibát észlel a szoftver, ott jelez is, így könnyen megy a helymeghatározás és -rögzítés. Másrészről az eltérő színek segítségével azt is megmutatja a szoftver, hogy hol, milyen vastag a burkolat, ezzel is időt és pénzt spórolva a reptéri munkások, a légitársaság és az utasok számára is.

A digitális adatoknak köszönhetően komolyabb gond esetén egy gombnyomással továbbküldhetőek az adatok a gyártónak további elemzésre, és a digitális naplónak köszönhetően azt is látja a szakember, ha egy korábbi sérülésről van szó. „A jelenlegi rendszerben beszkennelt adatok alapján nézik meg, hogy az adott sérülést észlelték-e már az előző reptéren, de ezekből gyakran csak az derül ki, hogy az hol található. Például ha egy javított felület újra megsérül – mondjuk ahol a létráskocsi ütközik a testtel –, akkor miután leszedik a sérülést fedő javítóburkolatot, csak úgy tudják megítélni a sérülés súlyosságát, ha bentről megbontják a már ellenőrzött felületet, holott egyszer ezt már egy másik karbantartó csapat is elvégezte, csak éppen az információ nem áll rendelkezésre. Elképesztően kőkorszaki” – mutat rá egy jellemző problémára Gonda László társalapító.

Az eszköz használata a gyakorlatban
©

Kiss hangsúlyozza, hogy az Aerin-x nem a mérnököket helyettesíti, nem döntéshozó eszköz, csak a munkájukat segíti, és nem is arról van szó, hogy olyan problémára találtak megoldást, amire eddig senki nem gondolt, csak éppen most jutott el a kiterjesztett valóság technológiája arra a fokra, hogy ez megvalósíthatóvá vált. „Azért azt látni kell, hogy itt az innováció az a szoftver, ami nem csak egyszerűen lehetővé teszi, hogy digitális tartalmakat vetítsünk a valóságra, hiszen erre más is képes. Az Aerin-x ezt egy hatalmas és nem sík felületen tudja megvalósítani nagy pontossággal és valós időben, ráadásul a karbantartó mozgásával folyamatosan változik a perspektíva is” – mondja az ötletgazda.

A világ legnagyobb gyártói is dolgoznak a probléma megoldásán, az Airbus például olyan önvezető robotautót tervez, amely a reptéren végiggördülve végezné ugyanezt a tevékenységet, de Kiss szerint ezek az ő megoldásukkal szemben még csak koncepcionális fázisban járnak. „Egy autó szemszögéből aligha látják a repülő felső részét, a szárnyat felülről, ez még csak elképzelés szinten van, ami ráadásul több sebből vérzik” – véli Kiss.

Nem a levegőbe fejlesztettek

Korábbi iparági, valamint NATO-s tapasztalatai révén Kiss jó viszonyt ápol több repülőtársasággal is. A termékfejlesztést velük egyeztetve végezték, nehogy abba a hibába essenek, mint oly sok startup, hogy elszigetelten dolgoznak és egy vélt problémára olyan megoldással állnak elő, amivel a célpiac nem tud mit kezdeni. „Az Aerin-x-nek jelenleg olyan piacképes prototípusa van, amivel meg tudjuk mutatni, hogyan lehet ezt a problémát megoldani, de itt nincsen polcról levehető dobozos megoldás, a végterméket ügyfelenként kell majd személyre szabni. Nem beszélve arról, hogy a jövőbeni új technológiai megoldásokhoz folyamatosan kell fejleszteni” – jegyzi meg Kiss, aki azt is hozzáteszi, hogy minden eddig felkeresett potenciális partner légitársaság a Közel-Kelettől az Egyesült Államokig erős érdeklődést mutat a rendszer iránt. Mivel az egyeztetések jelenleg is zajlanak, az alapítók egyelőre nem kívántak konkrét légitársaságokat megnevezni.

Pontosan belövi a sérülés helyét
©

A szolgáltatás árazásával kapcsolatban ezért az is felmerült, hogy nem is havidíjat kérnének majd érte, hanem bízva a szoftver sikerességében a légitársaság számára megtakarított összeg egy bizonyos százalékát szednék be. A termékfejlesztés eddigi sokmilliós költségeit és a többéves munkát munkaidőn kívül saját erőforrásból fedezték, mert ugyan tárgyaltak befektetőkkel, de úgy döntöttek, hogy korai fázisban inkább nem akarnak részesedést adni a cégből. „Azonban most eljutottunk arra a pontra, hogy a piacra lépés költségét már nem tudjuk biztosítani, már csak azért sem, mert a cél az amerikai piac. Egy ilyen új technológiát engedélyeztetni kell, aminek a folyamata a magyar légügyi hatóságokkal rendkívül körülményes lenne, ellenben ami az Egyesült Államokban átmegy, az a világ többi részén is zöld utat fog kapni. Ebben külsős tanácsadóként segítségünkre van egy visszavonult amerikai ezredes a légierőtől, akiknek jó összekötetési vannak a légügyi hatóságokkal és a Pentagonnal is.

Az összesen 9 főt számláló csapatnak most egy amerikai befektetőre lesz szüksége, aki megfinanszírozza a piacra lépést, ami az üzleti tervük szerint 1,7 millió dollárba fog kerülni. Ha a fejlesztést engedélyezik, Kiss szerint az Aerin-x a repülők számára olyan lesz, mint az autóknál az ADAC-teszt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!