Rálicitált bizottsági meghallgatásán Orbán Viktorra az utóbb gazdaságfejlesztési miniszterré választott Nagy Márton, akiről úgy tartják, az ő ötlete volt az üzemanyag és egyes élelmiszerek árának – a Fidesznek szavazatokban mérhető előnyt jelentő – befagyasztása.
A különadókról mondta el a véleményét a CEU közgazdaságtan professzora. Emlékeztetett, hogy az extraprofit a marxista közgazdaságtan sajátja.
Az osztrák szakértők szerint a nem magyarokat az új szabályozás miatt negatív árdiszkrimináció éri.
A BDPST Zrt. 2020-ban 1,2 milliárdos adózott nyereséghez jutott, ez a szám azonban tavaly 12 milliárd forintra ugrott.
Külön választanák a tengeri és vezetékes orosz olajat, utóbbira nem vonatkozna az uniós embargó. Ezzel remélik jobb belátásra bírni az újabb szankciós csomagot megakasztó Magyarországot.
A kiskereskedelemre kivetett különadó bő 75 százalékát a hat legnagyobb boltlánc fogja kifizetni.
A külügyminiszter Indiában nyilatkozott a köztévének, azt mondta, a napenergia-beruházásokat is felpörgeti Magyarország.
A Mol részletes útmutatót adott ki, ebben szerepel például, hogy fizetéskor kötelező lesz bemutatni a kutaknál a forgalmit, és érvényben vannak a napi 100 literes mennyiségi korlátozások is.
Technikailag kivitelezhetetlen a kormány legújabb, a külföldi autósokat a hatósági áras tankolásból kizáró rendelete, ráadásul diszkriminatív is – állítja a Független Benzinkutak Szövetsége az Orbán Viktor miniszterelnöknek írt nyílt levelükben, melyben pontokba szedték aggályaikat.
A költségvetés egyensúlyának megőrzése közös érdek az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint, de felhívták a figyelmet: „ezek az intézkedések a vállalkozások napi működési kereteire, pénzügyi mozgásterére hatással vannak”.
Az új alapkezelő által kezelt vagyon megközelíti az 1200 milliárd forintot.
Két szomszédos országból még mindig megéri az üzemanyagturizmus, és az onnan érkezőknek nem is kell piaci árat fizetniük Magyarországon.
A pénzügyminiszter szerint válságálló gazdaságot építenek, és elárulta azt is, mennyire csökkentenék az államadósság szintjét.
Három plusz egy veszélyt, súlyos egyensúlyromlást lát Matolcsy György a magyar gazdaságban, és bemutatta a Magyar Nemzeti Bank felzárkózási programját. Ebben ezernyi teendőt javasol a kormánynak, viszont egy szót sem ejt a monetáris politikáról.
A telekommunikációs szektor a roaming, az internet és a kábeltévé forgalma után fizetne adót, a légitársaságok továbbháríthatják az utasonkénti 10 eurós plusz terhet, a Revolutot és a Transferwise-t pedig bevonnák a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá.
Az egyik extraadóval érintett ágazat, a biztosítók esetében például nem is tért el jelenleg az árbevétel arányos nyereségük a nemzetgazdasági átlagtól.
Meg kell erősíteni a magyarországi energiatermelést, mert nem mindig lesz elérhető "a csövön keresztül" a gáz és az olaj - mondta a miniszter.
Kivitelezhetetlennek tartják a benzinkutasok a kormány döntését, hogy csak magyar rendszámú autókba lehessen ársapkás üzemanyagot tankolni. Tankolás után már nincs sok értelme ellenőrizni a forgalmit, az egy kútfejre számolt kétfajta ár pedig fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel.
Péntektől érvényesek rájuk az új tankolási szabályok.
Az extraprofitra hivatkozni már 2010 előtt is megpróbáltak néha a kormányok, igazán csúcsra viszont az elmúlt 12 évben pörgött ez. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a politikai kommunikáció nagy mondása: „ne az emberekkel fizettessék meg”. Amivel annyi a baj, hogy az extraprofit fogalmát nagyon nehéz igazságosan értelmezni, és a legtöbb esetben megérezték a fogyasztók a különadókat.
