Nem hall jól? Hangosítsa fel az ingét!
Így vezeti be az amerikai MIT egyetem közleménye az ottani kutatók fejlesztését, a hangra érzékeny fonalat.
Így vezeti be az amerikai MIT egyetem közleménye az ottani kutatók fejlesztését, a hangra érzékeny fonalat.
Brit kutatók a szívroham súlyos következményeinek elhárításába vonnák be a Covid–19-vakcinák által közismertté vált mRNS technológiáját. Kiderült ugyanis, hogy ennek segítségével megoldható a szívizmok regenerálása.
Kéz a kézben jár a várandósság és a kívánósság, amikor az állapotos kismama szinte leküzdhetetlen vágyat érez bizonyos ételek iránt. Az okok még nem tisztázottak egyértelműen, azonban spanyol kutatók most megtalálták azt az agyterületet, amelyik felelős ezért a jelenségért.
Akinek nukleáris válaszcsapásról kell döntenie, többnyire enged a katonák nyomásának. Pedig több a téves riasztás, mint gondolnánk.
Németországban figyelték meg, de a klímaváltozás miatt máshol is hasonlóra lehet számítani: egyre több régióban bukkannak fel és hozzák magukkal a vírusos agyvelőgyulladás, az encephalitis súlyos veszélyét a kullancsok.
Mennyivel jobb lenne, ha a gabonafélék nem a műtrágyából, hanem a levegőből jutnának hozzá a szükséges nitrogénhez, ahogyan a hüvelyesek.
Kisiklik a vonat, megsüllyed a töltés, és hasonló bajok adódhatnak abból, hogy a klímaváltozás a közlekedést sem hagyja érintetlenül. Megoldásként faültetést és más zöldmódszereket javasolnak a Glasgow-i Egyetem munkatársai, elvetve a „szürke”, azaz jórészt betonozásra épülő védekezést.
Meddig hajlandó egy ember elmenni a tudomány érdekében: képes fájdalmat okozni egy állatnak, vagy akár meg is ölni? Erre a kérdésre kereste a választ Laurent Begue-Shankland francia szociálpszichológus új könyvében (Face aux animaux, nagyjából: Szemtől szemben az állatokkal).
A testmozgáshoz és a meditációhoz hasonlóan a zene is segíthet a mentális egészség megőrzésében, az életminőség javításában – vélik német kutatók, miután áttekintettek és értékeltek több mint két tucat korábbi tanulmányt.
Ma is érvényes a majdnem klasszikus tudományos kutatás eredménye, amely szerint a megtévesztés hatszor gyorsabb a valóságnál.
Nők eddig nem utaztak a Holdra, és a férfiak sem maradtak sokáig, de ez hamarosan másképp lesz, ezért fel kell készülni a sugárveszélyre. A próbát Helgára és Zoharra bízzák.
Hamarosan lesz elég oltás Afrikában, és ezzel rengeteg emberéletet lehet majd megmenteni. A rossz hír, hogy továbbra sem a Covid elleni vakcináról van szó, a jó hír viszont, hogy sok évtizedes hiábavaló próbálkozás után az idén megjelenik az első maláriaoltás azon a kontinensen, ahol a betegség a legtöbb áldozatot szedi.
A nevelés nem az egyetlen módja annak, hogy az anyák és az apák befolyásolják utódaik viselkedését. A gének szerepét régóta kutatják, nemrég ebbe a kérdéskörbe vonták be a nembéli különbségeket.
Kínos kényszereszközből egészségügyi indok nélkül is viselt divatos kiegészítővé váltak a fogszabályzók. Most először vizsgálták meg a hatásukat.
A fejlett országokban már 240 millió dózis koronavírus elleni vakcinának járt le a felhasználhatósági ideje az oltási kampány kezdete óta (ennek 73 százaléka a Pfizer, 18 pedig az AstraZeneca készítménye).
A külföldi nevek használatára vannak persze szabályok, de nem éppen egyszerűek. Nyelvészkedünk.
Kapcsolatot talált az elszenvedett szívroham és a Parkinson-kór későbbi kialakulásának nagyjából 20 százalékkal kisebb kockázata között a dán Aarhusi Egyetemi Kórház kutatócsoportja.
Cipőlevételre hívja fel a figyelmet az a nemzetközi kutatócsoport, amelyik egy évtizede vizsgálja, milyen káros anyagok kerülnek be a háztartásokba a kosszal.
Egyelőre senkinek sem ajánlják, hogy a söröskorsó vagy a stampedli helyett bűvös gombához nyúljon, de hamarosan ennek is eljöhet az ideje.
Megemeli a vérben a kalciumionok szintjét, ezért is hasznos a parathormon (PTH). Segít csontritkulástól szenvedő betegeken földi körülmények között, és rendszeres beinjekciózásával megelőzhető a nagyobb baj azoknál az űrhajósoknál, akik hosszabb utat tesznek meg, így egyre veszélyeztetettebbek.