A tagállami vezetők júliusi megegyezése értelmében az unió következő hétéves költségvetése 1 074 milliárd euró lesz. A mostani alku során a tagállamok és a parlament abban állapodott meg, hogy 12,5 milliárd euró kiegészítő támogatás mellett további 2,5 milliárd eurót átcsoportosítanak az olyan kiemelt programokra, mint az egészségügyi fejlesztéseket tartalmazó EU4Health, az Erasmus+, vagy a kutatás-fejlesztést finanszírozó Horizon Europe. További 1 milliárd euróval pedig a jövőbeli igények és válságok kezelésére vonatkozó rugalmasságot növelik. A kiegészítő forrást az az összeg jelenti, amelyet az uniós cégek fizetnek be különféle bírságok formájában. Ezt eddig továbbadták a tagállamoknak, pontosabban levonták a befizetendő hozzájárulásból, mostantól azonban ez az összeg az uniós költségvetésben marad.

Az egyezség része, hogy egy jogilag kötelező érvényű ütemtervet kell majd bevezetni, amely az EU saját forrásainak növelését célozza. Megállapodtak abban is, hogy a Parlamentnek megerősítik a szerepét a helyreállítási finanszírozás ellenőrzésében és szigorúbb rendelkezéseket biztosítanak a biológiai sokféleség és a nemek közötti egyenlőség tekintetében.

Remélem, hogy mindenki megérti a helyzet sürgősségét, és segít megtisztítani az utat az uniós költségvetés és a helyreállítási csomag gyors végrehajtása előtt - senkinek nincs szüksége új akadályokra és további késésekre

- jelentette ki az EU soros elnösége nevében Michael Claus, Németország EU-hoz akkreditált képviseletének vezetője. Claus akár a magyar miniszterelnökhöz is címezhette mondandóját, egyelőre ugyanis az Orbán Viktor által belengetett vétó jelent új akadályt. Ha a magyar parlament nem szavazza meg, hogy a helyreállítási alap finanszírozásához az EU hitelt vegyen fel, akkor lehetetlenné válik a járvány okozta károk ellensúlyozására szánt 750 milliárd eurós csomag aktiválása. Orbán Viktor a jogállamisági feltételrendszer miatt vetette fel ezt a lehetőséget és erről tájékoztatta az EU és a tagállamok vezetőit is. Kovács Zoltán kormányszóvivő is ráerősített erre, ő „Hivatalos: az EU a Soros-tervet hajtja végre” címmel közölt írást.

A Európai Parlament költségvetési tárgyalóküldöttség egyik tagja, a lengyel Jan Olbrycht azt mondta, hogy „nem tudja elképzelni”, hogy bárki képes lenne ez a folyamatot megállítani. Olbrycht azt is mondta, hogy innentől kezdve ez a kérdés a tagállamok felelőssége, az ő hatáskörükbe tartozik. Viszont – tette hozzá – itt most nem csak arról a 16 milliárd euró pluszról van szó, hanem az egész uniós büdzséről, amelyre Európának szüksége van.

Orbán elővette a csatabárdot

„A fegyverszünetre emlékezés hetében Orbán Viktor előveszi a csatabárdot” - ezzel a mondattal kezdi értékelését Belgiumban a holland nyelven megjelenlő Der Standaard című lap külpolitikai szerkesztője. (Nyugat-Európában hagyományosan ünnepnapnak számít az első világháború végét jelentő fegyverszünetre történő megemlékezés, november 11-én.) Bart Beirland idézi Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét is, aki egy háttérbeszélhetésen azt mondta újságíróknak, hogy a jogállamisági megállapodás egy történelmi siker az EU számára és ezen Orbán Viktor sem fog változtatni.

Lucas Guttenberg, a berlini Delors Intézet igazgatóhelyettese egy tweetjében azt fejtegeti, hogy Orbán Viktor nem arról híres, hogy elvi okokból lábon lövi magát. Magyarország ugyanis 6,25 milliárd euróra jogosult a helyreállítási alapból, amely a magyar GDP 4-5 százalékának megfelelő összeg.

To put that into perspective: ������������ will receive EU funds worth 4-5% of its GDP from the Recovery and Resilience Facility alone. And Orbán is not really known for shooting himself in the foot to make a principled point. https://t.co/eCqwkG3XFT

— Lucas Guttenberg (@lucasguttenberg) November 9, 2020

Megkeresésünkre sem az Európai Bizottság, sem az Európai Tanács, illetve a soros elnökséget ellátó Németország brüsszeli EU-képviselete egyelőre nem kommentálta Orbán Viktor levelelét. Ugyanakkor tanácsi körökből az az információ jutott el az Eurológushoz, hogy válaszolni fognak a magyar miniszterelnöknek, „ha eljön az ideje”.

Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti EP-képviselője, a parlament Magyarországgal kapcsolatos jelentéstevője határozottan kijelentette, hogy az uniós forrásokat soha nem szabad olyan államoknak szétosztani, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. Delbos-Corfield úgy véli, Orbánnak ez a levele felér egy beismerő vallomással.

A vétóval való fenyegetés Orbán Viktor újabb kísérlete arra, hogy a demokratikus vitát a saját autokratikus céljai érdekében használja fel. Ezt úgy értelmezzük, mint annak beismerését, hogy Magyarország lehet az első olyan EU-tagállam, akit szankcionálni kell, amikor az uniós források kifizetése a jogállamiság tiszteletben tartásához kötik

- nyilatkozta az Eurológusnak Delbos-Corfield.

A lengyel kormánypárt gyarmatosításra gyanakszik

Közben az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában már el is keződött a vita a múlt heti jogállamisági kompromisszumról. Nem okozott nagy meglepetést, hogy a parlamenti pártok túlnyomó többségé támogatta a megegyezést. A legnagyobb képviselőcsoport, az Európai Néppárt nevében Emil Radev képviselő azt mondta:

Egyetértünk azzal, hogy meg kell védeni az alapjogokat és a jogállamiságot, az Európai Unión belül az állampolgárok érdekében, mert itt valójában az európai adófizetők pénzéről beszélünk és gyakorlatilag minden uniós tagállam, aki uniós forrásokat kap, az uniós értékrendet tiszteletben kell tartsa.

Egy parlamenti frakció ellenezte a megállapodást, mégpedig a Fidesz legfőbb szövetségese, a lengyel kormánypárt vezetésével működő Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége.

Egyes nyugat-európai országok nagy tapasztalattal rendelkeznek a gyarmatosításban és most úgy tűnik, hogy nekünk, kelet-európai országoknak meg kell nyitni a piacainkat, új adókat bevezetni, mindenkit beengedni, sőt, kiengedni a jól képzett munkaerőt és közben nyugat-európa blokkolja a költségvetésünket. Ezt nem fogadhatjuk el, ez diszkrimináció

– mondta a csoport nevében Jadwiga Wisniewska.