Az Európai Parlament védelmi és biztonságpolitikai albizottsága szakértőket hallgatott meg, hogy értékeljék mekkora fenyegetést jelenthet Oroszország és Kína katonai és haditechnikai együttműködése az orosz–ukrán háború tükrében. Oroszország és Kína több szempontból is furcsa párost alkot a katonai együttműködés terén, de ez nem azt jelenti, hogy a kapcsolat erősödése nem jelenthet problémát a jövőben.
Három védelmi és katonapolitikai szakértőt hallgatott meg az Európai Parlament illetékes albizottsága, arról, mire számíthatunk Kína és Oroszország egyre fokozódó katonai együttműködésétől. Meia Nouwens, az International Institute For Strategic Studies szenior védelempolitikai munkatársa rávilágított a két ország hosszú múltra visszatekintő és néha viharos katonapolitikai együttműködésének különleges helyzetére.
“Hiba lenne azt feltételezni, hogy ez egy egyenlő partneri kapcsolat, ahogyan azt is hogy ez a kapcsolat teljes bizalmon alapszik, vagy hogy ez egy szövetség, mert nem az”
– mondja a szakértő. Szerinte az orosz kínai kapcsolatot jelenleg leginkább Peking stratégiai céljai formálják, amik könnyen változhatnak az orosz félnek kedvezőbb, de akár kevésbé kedvező irányba is. A két ország katonai együttműködése nem új keletű. Az 1950-es években Oroszország rendkívül sok haditechnológiát adott el Kínának, és a kínai hadiipar egy része máig ezen alapszik. Az együttműködés a 60-as években befagyott, de újult erőre kapott 1989 után, és a 90-es évektől napjainkig Kína haditechnológiájának körülbelül 83 százaékát Oroszországtól vette. Ugyan Kína az utóbbi évtizedekben rohamos technológiai fejlődésnek indult, a haditechnika egyelőre nem tartozik a legerősebb iparterületei közé. A kínai hadiipar még mindig főként az orosz technológiák lemásolásán, és esetleg fejlesztésén alapszik. Az utóbbi években Kína és Oroszország két jelentősebb szerződést is kötött, 2015-ben fegyverkereskedelmi, 2017-ben pedig katonai együttműködési megállapodást írtak alá, ezeket fűzhetik szorosabbra a jövőben.
Gazdasági szemszögből viszont Peking kezében van az irányítás, ugyanis, míg Oroszország erősen függ a katonai exportokból származó bevételektől, ez Kínára nem igaz. Ráadásul a Kínai hadiipar a jövőben komoly versenytársává válhat az orosznak, főleg a közel-keleti és afrikai piacokon. Azonban a kutatás és fejlesztés területén, úgy tűnik, továbbra is előnyös marad a két ország számára, ha együttműködnek, például az űrkutatás vagy a stratégiai előrejelzések területén a két ország nehezen tudna függetlenedni egymástól.
Oroszország és Kína emellett közös hadgyakorlatokat is tart, de ezek inkább koordinációs feladatok mintsem mély együttműködések. Az viszont mindenképpen aggasztó lehet a szakértő szerint, hogy
“Kína egyre inkább kezd vezető szerepet betölteni ezekben a gyakorlatokban”
Eva Pejsová, a Brussels School of Governance biztonságpolitikai, diplomáciai és stratégiai intézetének munkatársa azt emelte ki, hogy Kína közelebb kerülése az orosz érdekszférához új katonai együttműködési lehetőségeket nyithat meg az EU és a NATO számára Kelet-Ázsiában. Például Japán vagy Dél-Korea tradicionálisan inkább a nyugat szövetségesei, így velük az európai államok szorosabbra fűzhetik a kapcsolatokat. A szakember például pozitív példaként hozta fel Lengyelország és Dél-Korea haditechnikai kapcsolatát, és szerinte sok tér lenne a régióban bilaterális és kisebb csoportos védelmi együttműködési megállapodásokra.
Alexander Gabuev, a Carnegie Endowment for International Peace szenior munkatársa azt emelte ki, hogy Kína előretörése az együttműködéstől függetlenül is Oroszország érdekében állhat
“Az biztos, hogy Oroszország keresi azokat a lehetőségeket, amikkel aránytalan kárt és problémákat tud okozni az USA-nak és annak barátainak”
A szakember szerint egyre gyakoribb orosz és oroszközeli érdekkörökben az a narratíva miszerint “minél erősebb Kína, Oroszországnak annál jobb, hiszen így megdöntheti az USA hegemón szerepét”.
Ami viszont a haditechnológiát illeti, Gabuev kiemelte, messze vagyunk attól, hogy Kína olyan haditechnikát adjon el Oroszországnak, ami hasonló minőségű az európai szankciók miatt elérhetetlen termékekhez. Kína tud ugyan értékesíteni például civil használatra fejlesztett áramköröket és chipeket, amiket potenciálisan a hadiiparban is fel lehet használni, de
“Kína komoly lemaradásban van Oroszország mögött”
a haditechnológia terén. Azonban az a kereskedelem, ami megtörténik szinte szankcionálhatatlan. Általában nyugati tiltólistán lévő kínai cégek adnak el szintén tiltólistás orosz cégeknek, akik jüanban fizetnek. Habár ez a probléma egyelőre nem kiterjedt, amennyiben Kína a jövőben amellett dönt, hogy ad el Oroszországnak halálos fegyvereket, sokkal széleskörűbb gondokra számíthatunk. A Kínai Kommunista Párt főbb tisztségviselői közül azonban még senki nem tett erre utaló bejelentést, így most csak találgatni lehet, hogy Peking érdekében állhat-e a lépés.
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A napokban az orosz közlekedési miniszter is így járt, majd néhány órával később holtan találták meg az autójában.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
