Már hetekkel ezelőtt bejelentette az Európai Bizottság, hogy olyan tartalmú jogszabályt készít elő, amellyel kivezetnék az úgynevezett általános és országspecifikus mentesítési záradékokat. Ezek az elmúlt években lehetővé tették a kiadási céloktól való eltérést „az EU vagy az euróövezet egészében bekövetkező súlyos gazdasági visszaesés vagy a tagállamon kívül eső, az államháztartásra jelentős hatást gyakorló kivételes körülmények esetén”. Ezt a Covid-19 okozta válság miatt aktiválták, most azonban azt javasolja az Európai Bizottság a tagállamoknak, hogy vonják vissza ezt a döntést.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek alkotják majd az uniós gazdaságirányítás alapkövét. Ezen belül a tagállamok „költségvetési céljaikat, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére irányuló intézkedéseket, valamint a kiemelt reformokat és beruházásokat legalább négy évre szóló terveket terveznek és mutatnak be”. Ezeket a terveket a Bizottság értékeli, és a Tanács jóváhagyja a közös uniós kritériumok alapján.

Az Európai Bizottság azt várja, hogy a célkitűzések egyetlen, középtávú tervbe történő integrálása elősegíti egy koherens és egyszerűsített folyamat létrehozását. A nyomon követés érdekében a tagállamok éves jelentéseket nyújtanak be az elért eredményekről, hogy megkönnyítsék a kötelezettségvállalások végrehajtásának hatékonyabb nyomon követését és végrehajtását.

Arra is felkészül a javaslat, ha nem sikerül a terveket tartani. Ezért minden olyan tagállamra vonatkozóan, amelynek államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3%-át vagy államadóssága meghaladja a GDP 60%-át (maastrichti kritériumok), a Bizottság országspecifikus „technikai pályát” jelöl ki. Ennek az lesz a célja, hogy az adósság csökkenjen, vagy prudens szinten maradjon, illetve hogy a hiány középtávon a GDP 3%-a alatt maradjon, illetve azt a GDP 3%-a alatt tartsák.

Az adósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében közös biztosítékokat javasol az Európai Bizottság. Az államadósság GDP-hez viszonyított arányának alacsonyabbnak kell lennie a terv által lefedett időszak végén, mint az időszak elején és a GDP 0,5 %-ának megfelelő minimális költségvetési kiigazítást kell végrehajtani mindaddig, amíg a hiány a GDP 3%-a felett marad.

„A mai javaslatok biztosítják az államadósság magas szintjének folyamatos csökkentését, és segítenek teljesíteni fő reform és beruházási szükségleteinket. Egyszerűsítjük a szabálykönyvet, fokozatos és reális költségvetési kiigazítással biztosítjuk az államadósság fenntarthatóságát, valamint támogatjuk a fenntartható és inkluzív növekedést” – mondta a javaslatokat bejelentő Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

Azonban azt is hozzátette, hogy a tervek végrehajtása kapcsán szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be annak biztosítására, hogy a tagállamok teljesítsék kötelezettségeiket.

Azon tagállamok esetében, amelyek jelentős államadósság-kihívásokkal néznek szembe, a megállapodott költségvetési kiigazítási pályától való eltérés túlzott deficiteljárást von maga után, amelynek része lehet az is, hogy pénzügyi kiigazító intézkedéseket ír elő az EU az adott tagállamnak.