Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ursula von der Leyen a tagállami állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozójára készülve hozta nyilvánosságra a testület bővítési jelentését. Kijelentette, hogy a tavalyi évhez képest Ukrajna bőven, 90 százalék felett teljesítette a számukra megállapított jogalkotási munkát. A Bizottság elnöke szerint az alkotmányossági, igazságügyi reform, a korrupcióellenes és pénzmosás elleni program, az oligarchákkal szembeni fellépés és az új médiatörvény olyan lépések voltak, amelyek alkalmassá teszik Ukrajnát a konkrét csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Von der Leyen kiemelte azt is, hogy a nemzeti kisebbségek ügyében is előrehaladás van – ez azonban még nem teljes. A jelentés szövegében az szerepel, hogy
Ukrajnának továbbra is törvényt kellene alkotnia a Velencei Bizottság, a nemzeti kisebbségekről szóló törvényhez kapcsolódó ajánlásaival kapcsolatban, különös tekintettel az államnyelv, a média és az oktatás terén.
Ez az a terület, amelyre vonatkozóan Magyarország az ukrán csatlakozás blokkolását helyezte kilátásba, amennyiben a kisebbségi iskolák működtetésével kapcsolatban a jelenleg érvényes szabályok maradnak hatályban. Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy ezeknek a folyamatban lévő reformoknak még véget kell érniük, azonban mire ez megtörténik a tagállamoknak készen kell állniuk a tárgyalási kerettel. Az ezzel kapcsolatos bizottsági jelentés jövő év tavaszára várható.
Ugyancsak pozitív jelzést adott az Európai Bizottság Moldovával kapcsolatban. Ursula von der Leyen kiemelte, hogy az ország ugyan nem néz szembe háborúval, de destabilizációs erőfeszítések tárgya, megszenvedik az ukrajnai háború következményeit, zsarolják az energiarendszerét illetően. Ehhez képest Moldova jelentős reformokat hajtott végre az igazságszolgáltatás területén, növelték a nyomozati munkát a szervezett bűnözés és a korrupció ellen.
Az előbbieknél árnyaltabban fogalmazott a harmadik országgal kapcsolatban a Bizottság elnöke, amely ugyancsak a tárgyalások megkezdésére vár. Bosznia és Hercegovina esetben is elismerik a lépéseket, a politikai pártok elkötelezettségét a csatlakozást illetően, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a terrorizmus elleni előrehaladást, azonban a boszniai szerb közösség – amelyet Milorad Dodik vezet – több alkotmányellenes törvényt fogadott el. Esetükben a Bizottság javasolja a csatlakozási tárgyalások megnyitását – ha elérték a "megfelelési szinteket”.
Ugyancsak feltételekhez kötve azt is javasolja az Európai Bizottság, hogy Grúzia kapja meg a tagjelölti státuszt, ehhez azonban még bizonyos reformlépéseket meg kell tenniük.
Ami a Nyugat-Balkán országait illeti, Várhelyi Olivér bővítési biztos azt mondta, hogy “a terepen” világos előrehaladás van, ezért azt kéri a Bizottság a tanácstól, hogy gyorsítsák fel a bővítési folyamatot.
Be akarjuk temetni a gazdasági és szociális árkokat a Nyugat-Balkán és Európa között
– mondta Várhelyi.
