Az egyik esetében Magyarországot és 11 másik országot arra szólítja fel az Európai Bizottság, hogy tartsák be a levegőszennyezéssel kapcsolatos uniós jogszabályokat és csökkentsék számos szennyezőanyag kibocsátását a levegőszennyezés mérséklése érdekében. A csökkentési kötelezettségvállalásokat minden tagállamnak teljesítenie kell 2020 és 2029 között, 2030-tól pedig ambiciózusabb csökkentéseket ír elő a jogszabály. A Bizottság elemezve a legfrissebb jelentéseket arra jutott, hogy Magyarország továbbra sem teljesítette csökkentési kötelezettségvállalásait, ezért indoklással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyre két hónapon belül kell a kormánynak válaszolnia.

A következő ügyben egy kiegészítő felszólító levelet kapott Magyarország, mert nem tett eleget az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat követelményeinek. A bizottsági érvelés szerint Magyarország nem ültette át megfelelően az olyan tárgyalásokat követően hozott határozatokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeken a személy személyesen nem jelent meg. Lettország mellett Magyarországgal szemben is jogsértési eljárás indult annak érdekében, hogy a két ország megfelelően ültesse át az ártatlanság vélelmére és a büntetőeljárásban a tárgyaláson való jelenlét jogára vonatkozó uniós szabályokat. A Bizottság úgy véli, hogy a két tagállam által bejelentett egyes nemzeti átültető intézkedések nem felelnek meg az irányelv követelményeinek, különösen a bűnösségre való nyilvános utalásokra, valamint a gyanúsított/vádlott távollétében lefolytatott tárgyalások feltételeire vonatkozóan.

Indokolással ellátott véleményt kapott Magyarország amiatt, hogy nem ültette át teljes mértékben egy uniós irányelvben meghatározott, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdítására vonatkozó uniós szabályokat. Korábban már beperelte Magyarországot ebben az ügyben a Bizottság, akkor azonban a kormány elküldte a vonatkozó adatokat, amelyeket elemezve a Bizottság megszüntette a bírósági eljárást, de továbbra is hiányosságokat találtak az irányelv átültetése kapcsán, ezért az egyeztetés folytatódik.

Ausztria mellett Magyarországot is felszólította az Európai Bizottság, hogy megfelelően hajtsák végre az egységes európai vasúti térségre vonatkozó uniós szabályokat és megindították a kötelezettségszegési eljárást. Megállapították, hogy a magyar jogszabályok nem felelnek meg a vonatkozó uniós irányelvnek a pályahálózat-működtető alapvető funkcióinak függetlenségéről, a pályahálózat-működtető vasúttársaságokkal való együttműködési megállapodások megkötésének lehetőségéről, valamint a nemzeti szabályozó testület és más tagállambeli megfelelői közötti együttműködésről. E szabályok teljes átültetésének elmulasztása akadályozza a tagállamok elektronikus útdíjszedő rendszerei közötti átjárhatóságot, valamint az útdíjfizetési kötelezettség határokon átnyúló érvényesítését az EU-ban.

Ezenkívül a Bizottság úgy véli, hogy a magyar jog mentességet biztosít az irányelvet átültető intézkedések alkalmazása alól, amelyek túlmutatnak az ezen irányelvben foglaltakon. Az indokolással ellátott véleményben a Bizottság fenntartja a magyar vasúti szabályozó testület minisztériumtól való függetlenségének hiányával kapcsolatos aggodalmait is, és megjegyzi, hogy a magyar jogszabályok továbbra sem felelnek meg a szabályozó szerv erőforrásaira, feladataira és hatásköreire, valamint a konfliktusok megelőzésére vonatkozó, illetve más tagállamok szabályozó szerveivel való együttműködés követelményeknek.

És végül a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy ültesse át a belvízi hajózási szakképesítésekre vonatkozó uniós szabályokat, amelynek határideje 2022. január 17-én járt le.

A novemberi kötelezettségszegési eljárásokról szóló döntések itt találhatók.