Nem tudni, hogy a kijelölt pénzügyminiszter által kedden kilátásba helyezett 120 milliárd forintos költségvetésikiadás-csökkentés elegendő lesz-e a hírre erősödésnek indult forint tartós stabilizálásához. A személycsere ugyanis akár törést is jelezhet az eddig az euró 2008-as bevezetését célzó gazdaságpolitikában.

A szabadságáról múlt kedden hazatért kormányfő megérkezése másnapján még a kormányülés előtt, statáriális módon lefejezte a Pénzügyminisztériumot (PM), és László Csaba utódául február 15-étől saját kabinetfőnökét, Draskovics Tibort jelölte ki. Mindezt azután, hogy két nappal korábban telefonon arról értesült, a 2003. évi államháztartási hiány a hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékával, 80 milliárd forinttal több annál, mint amennyiről a pénzügyminiszter még az óévben előzetesen tájékoztatta. Így egyúttal az az adat is hamisnak bizonyult, amit László a november végi-december elejei forintmizériát követően - jelezve a kormány kiszámíthatóságra való törekvését - december 16-ától a PM honlapján is publikált.

A pénzügyminiszteri praxissal is rendelkező miniszterelnök joggal gondolta, hogy nem egyszerű szakmai vétség, ha az államkassza fő őre nem képes arra, ami manapság már majd minden vállalati főkönyvelőnek a kisujjában van: húsz napra előre pontosan belőni a "cég" pozícióját. S az sem éppen bocsánatos bűn, ha a pénzügyi tárca a kiszámíthatóságot célozva épp a kiszámíthatatlanság példáját mutatja olyan kiélezett pénzpiaci helyzetben, mint amilyenbe mostanság a forint került. A nyilvános adatközlésre ugyanis tavaly decemberben a kormány egész stratégiát épített fel, amikor arról rendelkezett: "A 2004. évi 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány előirányzatának betartása érdekében (...) a 2004. évi állami költségvetés havi alakulására vonatkozó előrejelzést a pénzügyminiszter legkésőbb 2004. január 15-éig közzéteszi, és azt negyedévente aktualizálja". Ráadásul Medgyessy a PM és a gazdaságkutatók vitájában - melyben az utóbbiak előzetesen a GDP 5,5 százalékára becsülték a 2003. évi államháztartási deficitet - teljes mellszélességgel kiállt a PM hónapról hónapra nagyobb, de december végére így is csak 5,2 százaléknyi hiányt feltételező pozíciója mellett, mondván: "Feltéve, de meg nem engedve, hogy a kutatóknak van igazuk - bár biztos vagyok abban, hogy a pénzügyi tárca nem téved -, akkor is legalább egy százalékkal csökkentjük a hiányt idén" - legalábbis ez olvasható a miniszterelnök december 12-én a Népszabadságnak adott nyilatkozatában is.

A PM-ben - ahol a felelősségmegosztás miatt további fejcserékre számítanak - utólag elismerik, hogy gondosabban is eljárhattak volna. Mentségül azt hozzák fel, hogy a kiadásokra koncentráltak, s a baj a nem várt helyen, a bevételeknél ütött be. Most már bánják, hogy a várható éves költségvetési adat közzétételével nem várták meg a december 20. körüli adófizetési napokat, akkor feltehetően nem becsülték volna 68 milliárd forinttal túl a tavalyi állami bevételeket. Igaz viszont, hogy az év végi folyamatos munkaszünetek miatt akkor már nem sok értelme lett volna a számok nyilvánosságra hozatalának.

Mégis úgy tűnik, Lászlót beáldozta a miniszterelnök. A hatályos államháztartási törvény előírása szerint ugyanis a kormány "felel" a költségvetés végrehajtásáért, a pénzügyminiszter csak "gondoskodik" róla. Amikor 2002 decemberében Medgyessy és László még édes kettesben, kreatívan könyvelték a büdzsét, s a pénzosztásból merített népszerűségi eufóriában azt gondolták, megengedhetik maguknak azt is, hogy az államháztartás 2002. évi hiánya a GDP 10 százalékát döngesse, decemberről januárra közel 200 milliárd forinttal lett több az államháztartási deficit (HVG, 2003. augusztus 23.). Ily módon feltehetően van alapja annak a vélekedésnek, miszerint a miniszterelnöki szigorba az is belejátszott, hogy a pénzügyminiszter hamarabb ébredt, s már tavaly év elejétől mindent megtett volna annak érdekében, hogy az államháztartási deficit ne legyen több a GDP-hez mért 4,5 százalékos előirányzatnál. A különféle évközi zárolások azonban ehhez már kevésnek bizonyultak. László hiába sürgette a tárcáknál a reformlépések előkészítését is, amelyekből mindmáig nem lett semmi. Eközben - miután a tavalyi, de még inkább a 2004-es költségvetés takarékossági elképzelései alaposan megtépázták a kormány és a kormányzó pártok népszerűségét - megromlott a kudarcokat nehezen viselő Medgyessy és a szerinte az egyeztetésekre nem elegendő energiát fordító László kapcsolata.

Nem nézett jó szemmel a pénzügyminiszterre a szocialista frakció sem, már hónapok óta keresték az utódát. December elején, a forintkrízis idején azért fújták le a buktatási akciót, mert mint azt Medgyessy Péter miniszterelnök akkor el is mondta, "ilyen szituációban a pénzügyminisztert nem gyengíteni, hanem erősíteni kell". A szocialista párt egyik elnökségi tagjától származó információ szerint ugyanakkor már tavaly novemberben volt egy olyan pillanat, amikor áldásukat adták arra, hogy jelölt legyen a magát olykor egyenesen a miniszterelnökkel összetévesztő, s emiatt általuk távolról sem kedvelt kabinetfőnök. Ezért is nyomhatta most le Medgyessy Lendvai Ildikó frakcióvezető torkán Draskovicsot - a szocialisták által favorizált politikussal, Veres János pénzügyi politikai államtitkárral szemben. Annak ellenére is, hogy épp az idei évi büdzsé előkészítésének folyamatos pénzügyminisztériumi kudarcai - az ingatlanadó kiterjesztésének szándékától a táppénzcsökkentési kezdeményezések visszaveréséig - azt bizonyítják, koalíciós kormányban a pénzügyminiszter csak akkor cselekvőképes, ha politikai súlya, háttere van.

A pénzügyi tárca élén történt - negatív költségvetési adatokkal együtt tálalt - fejcsere egyszersmind elővágásként is szolgált a devizapiacok irányában, amelyeket november-decemberben nehezen lehetett megnyugtatni azzal, hogy a kormány komolyan gondolja az idei költségvetési szigorításokat. Pedig akkor már olyan nyugtató pirulákat is beadott a kabinet, mint a lakástámogatások megkurtítása és 35 milliárd forintnyi 2004. évi juttatás zárolása abból, amire a képviselők már áldásukat adták. A hazai valuta a múlt heti eseményekre is hullámvasutazással reagált: csekély erősödés után a múlt hét végén és e hét elején az euró árfolyama 270 forint körül tanyázott, szemben az év elejei 260-262 forinttal. A gyengülés leginkább az elhamarkodott nyilatkozatok számlájára volt írható. Úgy tűnt például, Draskovics folytatni szándékozik a kormány és a jegybank között dúló, a hazai valutát is gyengítő háborút: a felkérésekor Kenyában vakációzó kijelölt pénzügyminiszter ugyanis a távolból megüzente, javultak a kamatcsökkentés esélyei, amit azonban a Szabadság téren - úgy tudni - egyáltalán nem így látnak. Ennél is nagyobb zavart keltett azonban Medgyessy, amikor január 7-én bejelentette: felkéri az új pénzügyminisztert, vizsgálja meg, hogyan hatnak a 2003. évi államháztartási folyamatok az euró 2008-as magyarországi bevezetésének lehetőségére. Mi tagadás, ezzel korántsem volt úttörő: először Surányi György exjegybankelnök állt elő a javaslattal, hogy nincs hova sietni. Mint mondta, Magyarország már csak azért is meghaladhatná az eurózónához való csatlakozás kritériumaként a költségvetési deficitre vonatkozó uniós előírásokat, mert e limiteket ott sem veszik komolyan. Kétségtelen: sokan máris azt gondolják, hogy úgysem sikerül a szigorú követelményeket teljesíteni, így jobb ezt időben bejelenteni. És ez a logika a politikusoknak is tetszik, ők ugyanis semmiből sem tanulva azt gondolják, hogy ez az európai parlamenti választások előtt alkalmat ad valamiféle lazításra, szavazatvásárlásra.

Draskovics kedd délutáni bemutatkozó sajtótájékoztatóján azonban valamelyest árnyalta a képet, amire azonnal erősödéssel reagált a forint: kedden késő délután az eurót 266 forint alatt is jegyezték, igaz, akkor még nem volt ismert a minden valószínűség szerint nem a kirakatba való, tavaly novemberi fizetésimérleg-adat. A kijelölt pénzügyminiszter a már elhatározott 35 milliárd forinton felül további 120 milliárd forintos költségvetésikiadás-csökkentést is meghirdetett, melynek részleteit hivatalba lépésekor terjeszti a kormány elé. Draskovics szerint 2004-ben az államháztartás GDP-arányos hiánya 4,6 százalék lehet, ami 0,8 százalékkal magasabb a 2004-es költségvetésben szereplő adatnál.

Nem sikerült azonban eloszlatni a homályt az euróbevezetés időpontjával kapcsolatban. Draskovics kenyai üzenetéből a pénzpiacok a múlt héten arra a következtetésre jutottak, hogy bár eddig egyetlen olyan ország sem akadt, amely lekéste volna az euróhoz való csatlakozás maga által meghatározott időpontját, Magyarország most ezt szándékozik előre deklarálni. A kijelölt pénzügyminiszter kedden óvakodott dátumot mondani, az időpont megjelölését márciusra ígérte, mindössze azt hangoztatta, messzemenően elkötelezett az euró mielőbbi bevezetése mellett. Nyomban hozzátéve, hogy Magyarországnak erős és versenyképes gazdasággal kell csatlakoznia az eurózónához.

A lebegtetés prolongálhatja a bizonytalanságot, nem szólva arról, miért hinné el egy esetleges új céldátumról bárki is, hogy azt a kabinet most már tényleg komolyan gondolja? Különös, hogy az e szempontból sem túl jelentős 80 milliárd forinttal nagyobb deficit okozhatna törést egy gazdaságpolitikában, melyről Medgyessy karácsonykor még úgy nyilatkozott: "az eurózónának az a nagy előnye... hogy abban alacsony inflációnak, alacsony kamatszintnek és stabil árfolyamnak kell lennie. És pontosan ez kell nekünk is ahhoz, hogy beruházások legyenek, új munkahelyek létesüljenek, és az emberek jobban éljenek. ... Én ma nem látok okot arra, hogy ezt a döntésünket felülvizsgáljuk, ... ha vállalható mértékű erőfeszítéssel el tudjuk érni a 2008-as csatlakozást, és ezáltal gyorsabban tudunk fejlődni, akkor ezt igenis érdemes vállalni."

Fókuszban

Brüsszel perel

Politikailag és jogilag egyaránt kockázatos lépésre szánta el magát kedden az Európai Bizottság (EB): úgy döntött...

Fókuszban

Olcsó dollár

A nemzetközi valutapiacokat lázban tartja, az Európai Unió exportőreit - és lassanként politikusait - pedig mind...

Fókuszban

A hasonmás arca

A pénzügyminiszteri bársonyszéket a rendszerváltás óta tizenegyedikként elfoglaló Draskovics Tibort, a miniszterelnök...

Tujázó fiatal lányt videóztak a 4-6-oson

Tujázó fiatal lányt videóztak a 4-6-oson

Német külügyminiszter: Európának sokáig szüksége lesz még a NATO-ra

Német külügyminiszter: Európának sokáig szüksége lesz még a NATO-ra

Az átlagosnál gyengébb a cukorrépa termés

Az átlagosnál gyengébb a cukorrépa termés

A bankok új javaslatot tettek a „családvédelmi” hitelekkel kapcsolatban

A bankok új javaslatot tettek a „családvédelmi” hitelekkel kapcsolatban

Ha elég sokat sétál, összeszedheti a múzeumi belépő árát

Ha elég sokat sétál, összeszedheti a múzeumi belépő árát

Nácik és antifasiszták vonultak fel Bielefeldben

Nácik és antifasiszták vonultak fel Bielefeldben