Politikailag és jogilag egyaránt kockázatos lépésre szánta el magát kedden az Európai Bizottság (EB): úgy döntött...

Politikailag és jogilag egyaránt kockázatos lépésre szánta el magát kedden az Európai Bizottság (EB): úgy döntött, keresetet indít az EU luxembourgi bíróságán a pénzügyminiszterek tavaly november 25-ei döntése miatt az integráció legfőbb döntéshozó szerve, a Miniszteri Tanács (MT) ellen. Két hónappal ezelőtt ugyanis a tagországok pénzügyminisztereinek testülete minősített többségi szavazással - Spanyolország, Hollandia, Ausztria és Finnország voksai ellenében - lényegében kivonta Németországot és Franciaországot az EU úgynevezett stabilitási és növekedési paktumának szankciói alól (HVG, 2003. december 6.). Ez a jogszabály arra kötelezi a tagországokat, hogy költségvetési hiányukat folyamatosan 3 százalék alatt tartsák, s ha az eurózóna valamely tagja megszegi az előírást, azt végső soron pénzbüntetéssel sújtja.

Ráadásul a múlt év folyamán az is világossá vált, hogy az EU e két legnagyobb gazdaságában a deficit a 2002-es és a 2003-as év után még az idén, sőt - sürgős intézkedések híján - 2005-ben is jóval e határérték fölött lesz. Az EB hivatali kötelességét komolyan véve hiánylefaragási menetrendet dolgozott ki a két renitens ország számára. A pénzügyminiszterek azonban - ki azért, mert a túlköltekezést illetően ugyancsak némi vaj volt a fején, ki azért, mert "hátrafelé", saját hazai választóira sandított - a bizottsági javaslatot lesöpörték az asztalról. Sőt nemcsak enyhítettek a követelményeken, hanem Berlinre és Párizsra nézve egyedi határozattal felfüggesztették a közösségi szankciórendszert. Ezzel tápot adtak az aggálynak, miszerint az EU-ban megszűnt a "jogállamiság".

A közösségi alkotmányozás körüli decemberi EU-csetepaté időlegesen elterelte a figyelmet a történtekről, a karácsonyi szünet után azonban az EB újra felvette a kesztyűt. Ez persze elsősorban a testületnek a pénzügyminiszterek döntése által leginkább megalázott tagja, a gazdaságpolitikai koordinációért felelős Pedro Solbes kezdeményezésére történt. Szolidaritásáról biztosította azonban Brüsszelt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is. A spanyol főbiztos mindenekelőtt az EB jogi igazgatóságának - nyilvánosságra nem hozott - szakvéleményéből merített új erőt. A szerint ugyanis az "alapszerződés őrének" szerepét betöltő EB a győzelem reményében támadhatja meg az MT-t a bíróságon: a minisztereknek ugyanis nem volt joguk zárójelbe tenni a közösségi szankciórendszert. A 20 tagú brüsszeli testület ennek fényében azt volt kénytelen mérlegelni, hogy ha megfutamodik a pereskedéstől, netán elveszíti a pert, akkor kihullik a kezéből a tagországok költségvetési fegyelemre szorításának legfőbb eszköze. Ha viszont megnyeri, akkor legkésőbb hat hónap múlva - mivel az EB gyorsított eljárást kért a bíróságtól - újrakezdődik a harc Németországgal és Franciaországgal. Információk szerint a pereskedés ötletével kevéssé szimpatizált a 2-2 brit, francia és német főbiztos, Romano Prodi elnök pedig ingadozott, ám az egyszerű többségi szavazással működő testület végül a per megindítása mellett állt ki.

Charlie McCreevy ír pénzügyminiszter - aki Írország idén január és június közötti uniós elnöksége idején a pénzügyéri grémiumot irányítja - különösebb izgalom nélkül fogadta a hírt, mondván, természetesen a pénzügyminisztereknek is volt jogi tanácsadójuk. Az ír elnökségnek ez ügyben inkább az okoz fejfájást: miképpen kerülje el, hogy az amúgy is bonyolult uniós alkotmányvitát a következő hónapokban még a stabilitási paktummal kapcsolatos tartalmi disputa is tetézze. Márpedig ezt sokan követelik. Szakértők és politikusok ugyanis zömmel egyetértettek abban, hogy a novemberi döntés főképp azért volt égbekiáltó, mert a régóta széles körben bírált deficitszabályok módosítását megelőzve született. Ha a 25 jelenlegi és leendő tagország vezetői a decemberi brüsszeli csúcstalálkozón elfogadták volna az új EU-alkotmányt, akkor ebbe a dokumentumba változatlan formában kerültek volna át a stabilitási egyezmény előírásai. Mivel azonban az alkotmányalku az idén is folytatódik, ez alkalmat ad például az ezt már tavaly ősszel is pedző Gerrit Zalm holland pénzügyminiszternek és másoknak, hogy kiélezzék a kérdést. A kezdőrúgást maga az EB fogja megtenni, amely kedden azt is bejelentette: a közös valuta létének első 5 évi tapasztalataira alapozva a jövő hónapban a közösségi gazdaságirányítás reformjára tesz indítványt.

A javaslatok egyébként elsősorban nem akörül forognak, hogy egyáltalában létezzen-e valamilyen deficitplafon, hanem az utóbbi eltérő, a gazdaság fellendülő, illetve lassuló periódusaiban leginkább célravezető kezelésében. Sokak szerint a hiány számításakor figyelmen kívül kellene hagyni bizonyos hosszú távú állami infrastrukturális beruházási költségeket. Stuart Holland, a coimbrai egyetem professzora szerint például az Európai Befektetési Bank által nyújtott kölcsönöket - amelyekkel a tagkormányok infrastrukturális fejlesztéseket finanszíroznak, és amelyek a decemberben elfogadott uniós "növekedési kezdeményezés" egyik pillérét adnák - ki kellene venni a nemzeti adósságállomány fogalmából. Pont úgy, ahogyan - érvel - az USA egyes államaiban sem számít bele a helyi deficitbe az amerikai kincstártól kapott hitel. Más közgazdászok amellett érvelnek, hogy az EKB kamatpolitikáját - például a brit nemzeti bankéhoz hasonlóan - kétpillérűvé kell alakítani: ne csak az infláció féken tartása, hanem a növekedés segítése is a bank feladatai közé tartozzon - ezzel némileg tehermentesítve a nemzeti büdzséket.

A vita felmelegítése leginkább talán az EU-ba májusban belépő új tagországoknak lesz érdekük, a stabilitási paktum betartása ugyanis számukra a közös pénzhez való csatlakozás négy úgynevezett maastrichti kritériuma közül a legnehezebb. Sajátos módon más a helyzet például az inflációs követelménnyel - mutatott rá Jacek Rostowski, a budapesti Közép-európai Egyetem lengyel közgazdászprofesszora: az előírás szerint az egységes valutát bevezető országban az áremelkedés üteme nem haladhatja meg több mint másfél százalékponttal az EU három legalacsonyabb inflációjú tagállamának mutatóját - márpedig ezt a három igazodási pontot tavaly szeptemberben például Litvánia, Lengyelország és Csehország jelentette volna.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Fókuszban

Pénzügyminiszter reggelire

Nem tudni, hogy a kijelölt pénzügyminiszter által kedden kilátásba helyezett 120 milliárd forintos költségvetésikiadás-csökkentés elegendő lesz-e a hírre erősödésnek indult forint tartós stabilizálásához. A személycsere ugyanis akár törést is jelezhet az eddig az euró 2008-as bevezetését célzó gazdaságpolitikában.

Fábry megfejtette a választási eredményt: a Fidesz vegyen vissza az arcából

Fábry megfejtette a választási eredményt: a Fidesz vegyen vissza az arcából

Ausztráliában elszabadult a pokol – megállíthatatlanul terjednek a tüzek, három halott

Ausztráliában elszabadult a pokol – megállíthatatlanul terjednek a tüzek, három halott

Borongós napunk lesz, sokfelé esni is fog

Borongós napunk lesz, sokfelé esni is fog

A EU szankciós keretet fogadott el Törökország ellen

A EU szankciós keretet fogadott el Törökország ellen

Drónokat vetnek be Krakkóban a szemetet égető lakosok ellen

Drónokat vetnek be Krakkóban a szemetet égető lakosok ellen

Szijjártó szerint az ISIS taktikát váltott

Szijjártó szerint az ISIS taktikát váltott