Az uniós közélet állandó jelensége az Európai Bizottság (EB) brüsszeli székháza előtti agrártüntetés, amelyen legutóbb...

Az uniós közélet állandó jelensége az Európai Bizottság (EB) brüsszeli székháza előtti agrártüntetés, amelyen legutóbb már magyarok is feltűntek. Az európai agrártermelők érdekérvényesítő képességének változásáról Jim Rollót, a sussexi egyetem Európa-intézetének professzorát kérdeztük.

HVG: Mi az oka annak, hogy az Európai Unióban valamennyi érdekcsoport közül a legtöbb pénzt a mezőgazdasági vállalkozók képesek kihasítani maguknak a közös költségvetésből?

J. R.: Eredetileg az integráció mind a hat alapító tagországának megvolt a maga saját, külön bejáratú mezőgazdasági támogatási rendszere, ám a különbségek akadályozták a tagállamok közti szabad kereskedelmet. Az egységesítés keretében az akkori közös piacon legmagasabb német mezőgazdasági árakhoz igazították a közösségi felvásárlási és intervenciós árakat, megemelve ezzel az élelmiszerárakat Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban is. A közös agrárpolitika által garantált magas árszint a termelőket folyamatos többlettermelésre ösztönözte, miközben fékezte a fogyasztást. Az irreálisan magas támogatásokat az integráció minden egyes bővítésekor kiterjesztették az újabb és újabb csatlakozó országok termelőire. A közösségi büdzsében az agrárkiadások aránya a kilencvenes évek elejére elérte a 60 százalékot.

HVG: Milyen elmozdulásokat hoztak az EU agrárreformjai?

J. R.: A múlt évtizedben végrehajtott első reform az ártámogatást részben jövedelmi szubvencióvá alakította, tehát a fogyasztók helyett az adófizetőkkel finanszíroztatja az agrárvállalkozók tevékenységét. A második reform, amely jövőre lép életbe, a támogatást már egyáltalában nem is köti semmiféle termelési követelményhez. Az uniós agrárszubvenció a jövőben két célt szolgál: a vidéken élők jövedelemszintjének megőrzését, valamint a vidéki környezet és társadalom fenntartását. De tovább kellene lépni. A közösségi büdzsé nem mutatja meg teljesen az uniós agrártermelők támogatásának mértékét. Onnan ugyanis csak évente körülbelül 50 milliárd eurót kapnak, további 50 milliárd euróhoz viszont a magas védővámok közvetítésével jutnak, s emiatt a világ más agrártermelői, köztük sok fejlődő ország, erős nyomás alá helyezik az EU-t a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO).

HVG: Mit gondol, hogyan próbálják majd befolyásolni az idén belépő új tagországok a közös agrárpolitikát?

J. R.: A csatlakozási szerződés szerint az új tagállamok gazdáinak közösségi jövedelemszubvenciói csak 9 év alatt, fokozatosan érik el a régiekéit, míg a garantált felvásárlási árak és a magas vámszint áldásaiból első perctől fogva részesülnek. Ezért az új tagállamok közül azok, amelyekben jelentős a mezőgazdasági szektor, valószínűleg ellenezni fogják, hogy az EU vámcsökkentést vállaljon a WTO-tárgyalásokon. Ez az álláspont persze némileg módosulhat, ha az új tagországok fogyasztói ráébrednek, hogy az élelmiszerek drágaságát a termelőket védő magas uniós vámoknak, a külső verseny hiányának "köszönhetik".

HVG: Az uniós büdzsének ma már "csak" közel fele megy agrártámogatásra, az EU új hétéves költségvetési tervezete szerint pedig ez az arány a következő 10 év alatt 26 százalékra csökkenne. Nagy a bizonytalanság, hogy az agrárszektor helyett mire volna érdemes fordítani a közös forrásokat...

J. R.: Az EB szerint a megnövelt közös költségvetésben abszolút értékben szinten maradna, arányában viszont visszaesne az agrárkiadás, míg a bővítés miatt emelkedne a regionális fejlesztésre fordított hányad, mert a régi tagországok most támogatott - főleg spanyol, olasz, görög - régiói sem esnének el a szubvencióktól. Az utóbbit azonban ellenzik az EU nettó befizetői - Németország, Hollandia, Svédország, Ausztria -, mondván, az EU ne a tegnapi, hanem a holnapi problémákra koncentráljon: a versenyképesség, a gazdasági növekedés serkentésére fordítson több pénzt. Szerintem van értelme az uniós finanszírozásnak a strukturális támogatások terén, ám nem ez a helyzet a közös agrárpolitikával: ez volt az ára a belső piaci határok eltörlésének a múltban, tartós életben tartása azonban egyre kevésbé igazolható.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Fókuszban

Sok gazda közt

Az agrártüntetések eddigi hagyományait felrúgva szokatlan koalícióban demonstrálnak a kis- és nagytermelők, hogy több támogatást követeljenek ki maguknak. A túltermelési válsággal küszködő állattenyésztők nagy részére azonban az Európai Unióban sem vár jobb sors a jelenleginél.

Bújtatott reklámmal bombázzák a tiniket egy magyar websorozatban

Bújtatott reklámmal bombázzák a tiniket egy magyar websorozatban

Magyarországra is visszakerülhet a Malajziába küldött műanyagszemét

Magyarországra is visszakerülhet a Malajziába küldött műanyagszemét

Ködös, párás időnk lesz

Ködös, párás időnk lesz

Andy Vajna bizalmasa tanácsokat készül adni

Andy Vajna bizalmasa tanácsokat készül adni

Megoszlik a résztvevők véleménye a berlini Líbia-konferenciáról

Megoszlik a résztvevők véleménye a berlini Líbia-konferenciáról

Robbanással tesztelték a Space X emberek szállítására alkalmas űrhajóját

Robbanással tesztelték a Space X emberek szállítására alkalmas űrhajóját