"Ma volt frakcióülés, amely megerősítette, hogy a magyar katonák továbbra is ellátják feladatukat Irakban. A kormányülésen az esetleges hazarendelés kérdése fel sem merült" - válaszolta hétfőn este a HVG kérdésére Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, megerősítve, hogy a magyar katonáknak is szállást adó al-hillahi tábor elleni múlt szerdai öngyilkos merényletek ellenére sincs politikai szándék a magyar csapatok kivonására. A miniszter szerint mindaddig nem is lesz, amíg nem válik lehetetlenné a vállalt feladatuk - szállítás, szállítmánykísérés - teljesítése.

Azt, hogy a lehetetlenné válás mit jelent, előre nem kívánják meghatározni a tárca vezetői, a parlament honvédelmi bizottságának múlt csütörtöki ülésén a Bukarestben tárgyaló Juhász Ferencet helyettesítő politikai államtitkár, Iváncsik Imre rendre ki is tért az ezt firtató ellenzéki kérdések elől. A kérdésekből pedig nem hiányzott a puskapor. A fideszes Simicskó István még általánosságban feszegette, minek kell még bekövetkeznie az idén december 31-éig meghosszabbított szerepvállalás átértékeléséhez, párttársa, Nyitrai András viszont egyenesen az iránt érdeklődött, vajon "hadigondozottak lesznek-e azok a gyerekek, akiknek édesapja esetleg Irakban esik el?" Az államtitkár végül kimondta, "a magyar jelenlét nem azon múlik, hogy van-e magyar áldozat".

Nem lehet pontosan tudni, minek köszönhető, hogy az al-hillahi táborban tartózkodó katonák halálos áldozat nélkül vészelték át a múlt heti támadást. A két teherautóval végrehajtott öngyilkos merénylet nyomán a rombolás zöme a táboron kívüli iraki polgári épületeket érte, legalább 11 helyi civil életét oltva ki, míg a nemzetközi erők magyar, lengyel, amerikai tagjai csak a kitört üvegek szilánkjaitól sérültek. Helyszíni beszámolók szerint az első kocsi feladata valószínűleg az lett volna, hogy a tábornak ezen a szakaszon még befejezetlen betonfalán rést törve utat nyisson a becslések szerint vagy 700 kilogrammnyi robbanóanyaggal megpakolt másik járműnek, amelyet már a bázis belső részén röpítettek volna levegőbe. Hogy ez nem sikerült, abban éppúgy szerepe lehetett a már így is viszonylag erős akadályrendszernek, mint a mongol és lengyel őrök lövéseinek vagy a viszonylag laza talajnak, amely lassította a nehéz járművek haladását. Miután a merénylet előtt állítólag egyiptomi és jordániai akcentussal beszélők kérdezősködtek a helyszínen, a helyi lakosokat pedig nem figyelmeztették a komoly előkészítést igénylő akcióra, katonai elemzők valószínűsítik, hogy a támadást nem iraki ellenállók szervezték, hanem az al-Káida terrorszervezet állhat mögötte.

Bár a több tucat sebesültről szóló első hírek szerencsére túlzónak bizonyultak, a sérüléseket tovább csökkenthette volna, ha az ablakokra védőfóliát ragasztanak. Kisebb-nagyobb vágásokat, horzsolásokat tízen szenvedtek, kórházi kezelésre Mata József tizedes, Kiss György Péter szakaszvezető és Kiss László százados szorult, de ők is rendben vannak és nem kérték hazaszállításukat. A tábor biztosítása kapcsán mindenesetre Körömi Attila (Fidesz-MPSZ) egy, még Für Lajos honvédelmi minisztersége idejéből származó, némi derültséget keltő szakkifejezést is felidézett a bizottsági ülésen, "körkörös védelem" kiépítését javasolva a bázis körül.

A Magyar Honvédség jelenleg mintegy 32 ezer fős egyenruhás állományából 971-en (valamint 15 rendőr) szolgálnak különböző békefenntartó missziókban (lásd táblázatunkat); ők nemcsak a hadsereg legfelkészültebb, de - beosztástól és rendfokozattól függően 1000-3200 dolláros javadalmazásukkal - a legjobban fizetett csoportját is alkotják. Irakban ezen a héten tartózkodik a legtöbb magyar, hisz már érkeznek a csapatok a márciusi állományváltáshoz, a hazatérők viszont még nem indultak el, így létszámuk néhány napra meghaladhatja a 400 főt is, miközben a parlamenti határozat legfeljebb 300 katona állomásoztatását irányozta elő.

A fegyverzeten, felszerelésen a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetése nem akar változtatni - mint Juhász Ferenc miniszter a HVG-nek elmondta, a szállítmánykísérést eleve az erre a feladatra alkalmazható legnehezebb harcjárművekkel, a gépágyúval felszerelt BTR páncélozott csapatszállítókkal látják el a magyarok, miközben több más nemzet csak felfegyverzett terepjárókat használ erre a feladatra. Magyar harci helikopterek kiküldéséről nincs szó - a jelenlegi gépek, korszerűsítés nélkül, a miniszter szerint nem is lennének alkalmasak a feladatra -, szükség esetén azonban a lengyelektől vagy az amerikaiaktól légi támogatás is kérhető. A "Draskovics-csomag" a védelmi büdzsét is 12,2 milliárd forinttal meg fogja csapolni (lásd Helyreigazítás című cikkünket a 108. oldalon), az iraki missziót azonban ez az eddigi nyilatkozatok szerint nem érinti.

FAHIDI GERGELY