A roma éhséglázadásnak egy pozitív hozadéka biztos, hogy volt Szlovákiában: a történtek hatására 14 év után először...

A roma éhséglázadásnak egy pozitív hozadéka biztos, hogy volt Szlovákiában: a történtek hatására 14 év után először indult meg valósnak nevezhető társadalmi vita a romák problémáiról. Az nem kétséges, hogy az eseményeket a szociális segélyek év eleji radikális lefaragása váltotta ki. Egy ötgyermekes munkanélküli-család korábban akár 13 800 koronát is kaphatott havonta, az idén viszont megeshet, hogy kénytelen megelégedni 7060 koronával. A polgári titkosszolgálat állítólag már február elején figyelmeztette az illetékeseket a konfliktusokkal fenyegető szociális feszültségre. Az első akcióra február 18-án Lőcsén került sor, ahol 80 roma rohanta meg a Billa szupermarketet. Itt még azt a módszert alkalmazták, hogy míg egy hangoskodó csoport lekötötte a személyzet figyelmét, a többiek a kabátjuk alá rejtve igyekeztek kivinni minél több árut. Két nappal később, a szlovák-magyar-ukrán hármas határ mellett fekvő Ágcsernyőn pedig egy ötvenfős csoport már szó szerint lerohanta az ottani Jednota szövetkezeti boltot, megverve az ellenálló eladókat. Másnap Tőketerebesen éjszakai ütközetre is sor került, amikor a városszéli háromezres nyomortelepről a helyi nagyáruház ellen vonuló csoport beleütközött az útját álló rendőrkordonba. Az ezt követő napokban a rendőrség minden egyes fosztogatási kísérletnél keményen fellépett, nem kímélve azokat az asszonyokat sem, akik a gyermekeiket maguk előtt tartva indultak akcióba, abban bízva, hogy a kisgyermekes anyákat nem zárják fogdába. A legerőszakosabb összecsapások a tőketerebesi nyomortelepen voltak, amelyet a rendőrök és a kommandósok hermetikusan elzártak a külvilágtól, majd pedig házról házra razziázva szedték össze a felbujtókat.

Miután a kormány február 24-én a rendőrség és a katonaság nagyarányú mozgósításáról döntött, a hét második felére véget értek az erőszakos megmozdulások. Ehhez hozzájárult az is, hogy a különféle roma szervezetek, amelyek eredetileg tüntetéseket, határ- és útzárakat helyeztek kilátásba, a viszonyokat látva ideiglenesen visszavonulót fújtak. Aligha csillapítja viszont az elégedetlenséget a kormány 12 pontos válságprogramja, amelynek egyik - elrettentő példaként emlegetett - eleme a vékony gallyak erdei gyűjtésének engedélyezése.

A szlovák sajtóban kibontakozott, soha nem látott méretű vita hozzászólói általában nem kizárólag a romákat teszik felelőssé a történtekért, és hangsúlyozzák, hogy a nyomortelepeken élő legszegényebb rétegek felzárkóztatása érdekében szinte semmi sem történt. A helyzet annyira rossz, hogy a romák közt mozgó szociális munkások, anyagi támogatás híján, még arra sem voltak képesek, hogy a legrettenetesebb helyeken akár csak meleg ételt biztosító kifőzdéket létesítsenek.

A vita másik fő témája a romák halmozottan hátrányos munkaerő-piaci helyzete, a felvételkor őket érő nyílt diszkrimináció. Új lehetőségnek számít majd a március elején induló közmunkaprogram, az ezért járó havi díjat a kormány a 12 pont részeként az eredetileg tervezett ezerről a napokban 1500 koronára emelte. Az intézkedések másik része az uzsorások ellen irányul. A titkosszolgálat szerint eddig mintegy 200 uzsorással kapcsolatos információt adtak át a belügyi szerveknek, Vladimír Palko belügyminiszter az eddiginél keményebb fellépést helyezett kilátásba velük szemben, mivel főként őket gyanúsítják az elégedetlenség szításával. Ennek első áldozata a Komárom melletti Szentpéter két ismert uzsorása lett, akiket napokig köröztek, mígnem ügyvédjük kíséretében önként jelentkeztek.

Lassanként a roma vezetők is árnyalják álláspontjukat. A legnagyobb feltűnést Jozef Konti, a Szlovákiai Oláhcigányok elnöke, nemzetközi roma vajda nyilatkozata keltette. Szerinte ugyanis a romákra a legnagyobb csapást a politikai vezetőik jelentik, akik bármit hagynak elúszni, nehogy a másiknak is előnye legyen belőle. Első roma vezetőként állt ki Klára Orgovánová romaügyi kormánybiztos mellett, akinek eddig a többi szervezet vezetője egyhangúlag a fejét követelte. Orgovánová egyébként tavaly a kormánynak egy átmeneti időszak kijelölését javasolta, amelynek során a romákat a velük foglalkozó hivatásos és önkéntes szakemberek fokozatosan felkészítették volna a szociális segélyek lefaragására. Akkor ezt Ludovít Kaník szociális ügyi miniszter azzal utasította el, hogy nem fogják a lakosságot etnikai alapon felosztani.

Fókuszban

Ürömódák

Társadalmi-politikai válságokkal birkózik az EU kapujában a májusban csatlakozó kelet-közép-európai országok többsége. Szlovákiában a romák éhséglázadása súlyosbítja a bizonytalanságot, Csehországban és Lengyelországban a gazdasági megszorító intézkedések fogadtatása, Lettországban és Litvániában politikai viszálykodás ássa alá a nyugalmat.

Az én hetem: Péterfy Gergely a börtönné lett országról

Az én hetem: Péterfy Gergely a börtönné lett országról

Ötszázmilliárd forintra lenne szüksége a magyar egészségügynek

Ötszázmilliárd forintra lenne szüksége a magyar egészségügynek

Baleset és torlódás az M7-esen a főváros előtt

Baleset és torlódás az M7-esen a főváros előtt

A győri ellenzék vakon repül, de így is azt hiszi, hogy nyerhet

A győri ellenzék vakon repül, de így is azt hiszi, hogy nyerhet

A Fidesz szerint magára hagyta a fertőzést kapott betegeket Budaörs

A Fidesz szerint magára hagyta a fertőzést kapott betegeket Budaörs

Visszatartott segélyszállítmányokra bukkantak a helyiek egy Puerto Rico-i raktárban

Visszatartott segélyszállítmányokra bukkantak a helyiek egy Puerto Rico-i raktárban