Az újabb bizonyítékok, letartóztatások és az egyik feltételezett marokkói elkövető azonosítása után keddre szinte biztossá vált, hogy a merényleteket az al-Káida követte el, ám továbbra is tartották magukat azok a nézetek, miszerint az ETA valamilyen formában segítséget nyújthatott. A baszk származású Jon Juaristi esszéista, a Cervantes Intézet igazgatója már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az ETA radikális szárnya és az iszlám fundamentalizmus közti kapcsolatok szorosabbá válására. A hetvenes években az ETA még Izrael-párti volt, úgy vélte, a zsidó népnek joga van egy saját hazához; a hetvenes-nyolcvanas években azonban a szervezeten belül erőfölénybe került katonai szárny, a megerősödött marxista-leninista-fidelista irányvonalnak megfelelően, már a palesztin szervezeteket támogatta, és kapcsolatot is kialakított velük. Ezekre az évekre datálják a nyugat-európai iszlám civil szervezetek, valamint az ETA közti kapcsolatok kialakulását is - írja Juaristi a konzervatív madridi ABC napilap vasárnapi számában megjelent cikkében. A kilencvenes években az egykori szovjet, illetve jugoszláv tagköztársaságokban formálódó iszlám államalakulatok amolyan példaképül szolgáltak az ETA-nak a baszk függetlenségi törekvésekhez. Ekkoriban az ETA-hoz közel álló, baszk nyelvű újságokban - állítja az esszéíró - egyre-másra jelentek meg az iszlám fundamentalizmus eszmerendszerét tükröző írások.

Titkosszolgálati feltételezések szerint létezik az ETA-n belül egy 20-30 fős kemény mag, melynek tagjai közül néhányan az al-Káida afganisztáni bázisain kaptak kiképzést. A brit, a német és az olasz titkosszolgálat egységei Spanyolországban elemzik az információkat, az izraeli Moszad pedig a dél-spanyolországi Marbella környékén kutakodik, ahol számos, feltételezhetően az al-Káidához közel álló arab milliomos él. A Moszad egyébként úgy tudja, a madridi merénylet elkövetőinek többsége még aznap elhagyta Spanyolországot, és feltehetően az al-Káida-tagoknak korábban is menedékül szolgáló Algériába, Marokkóba vagy Tunéziába utazott.