Akár küldtek katonákat Irakba, akár nem, az európai országok a terroristák célpontjának érzik magukat. "Németországnak be kell rendezkednie arra, hogy maga is veszélyeztetett" - fogalmazott például Günther Beckstein bajor tartományi belügyminiszter, miután egyre valószínűbbé vált az al-Káida szerepe a madridi merényletekben. A muszlim elkövetők - ha a feltételezés beigazolódik - az egész belbiztonsági koncepció átgondolására kényszeríthetik a német hatóságokat. Amelyek illetékesei egyelőre inkább csak nyilatkoznak az ellenőrzések szigorításáról, Franciaországban viszont már a madridi merénylet másnapján látványosan növelték a speciális terrorellenes rendőrjárőrök számát, amelyek mellé mobil rendőregységeket és katonai járőröket is kirendeltek a pályaudvarokra és a repülőterekre, illetve azok környékére. Szigorították és feltételekhez kötötték a csomagfelvételt a vasúti megőrzőkben, a szupergyors TGV és Corail vonatokon pedig megtiltották bizonyos csomagtartó rekeszek használatát. Franciaországban egyébként már hetek óta teljes riadókészültség van a 32 ezer kilométer hosszú vasúthálózaton, a titokzatos AZF nevű csoport ugyanis azzal fenyegetőzik, hogy robbantásos merényletet hajt végre, ha nem kap a francia államtól 4 millió dollárt és 2 millió eurót.

A madridi akciót követő üzenetében az al-Káida ismét célzott arra, hogy Olaszország is a megbüntetendők listáján szerepel. Ezért a már eddig is fokozott készültséggel őrzött városokban (Róma, Milánó, Nápoly, Bologna, Perugia) tovább erősítették a terrorellenes intézkedéseket. A múlt héten a pályaudvarokon és a repülőtereken növelték a rendőrök és a katonák számát, akik elsősorban az Iberia spanyol légitársaság, valamint az amerikai, az izraeli és a közel-keleti járatok utasait és azok csomagjait ellenőrzik a szokásosnál alaposabban. A római és a milánói metróvonalakon és -állomásokon szintén a korábbinál nagyobb erőkkel vannak jelen a terrorelhárítók.

A brüsszeli menetrendet is átírták a madridi robbantások. "Léteznek közösségi intézményeink és eszközeink a terrorizmus elleni küzdelemhez, de a tagállamok nem használják ki azokat, a nemzeti hatóságok visszatartják a belbiztonsági információkat - ezt a meglehetősen kemény bírálatot olvasta a tagországok belügyminisztereinek fejére egy február 18-án kelt, ám csak a múlt heti madridi katasztrófa után kiszivárgott bizalmas jelentésben Javier Solana, az EU Miniszteri Tanácsának főtitkára, egyben külpolitikai főmegbízott. A tagkormányok egy sor közösségi intézkedési javaslatot fogadtak ugyan el a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen, ám alig van köztük olyan, amelyet határidőre mindenütt átvezettek volna a nemzeti törvénykönyvekbe. Az EU meghatározta a terroristának minősülő szervezetek listáját, és létezik a szabály, amelynek alapján a listán szereplő csoportok pénzügyi forrásai jogszerűen elzárhatóak, de a Solana-jelentés szerint a gyakorlatban ilyesmire még nem volt példa. A hágai Europol és a tagországok ügyészi és nyomozó hatóságainak kooperációját segíteni hivatott Eurojust is az együttműködés hiányáról panaszkodik.

Közben újabb és újabb közösségi szervek életre hívásának ötletei merülnek fel. Februárban például az osztrák belügyminiszter indítványozta, hogy az unió állítson fel valamiféle közösségi hírszerző hivatalt, afféle "európai CIA-t", s Madrid után három nappal Guy Verhofstadt belga miniszterelnök felkarolta a javaslatot, ami így vélhetően szerepel majd annak az uniós belügyminiszteri értekezletnek a napirendjén is, amelyet soron kívül hívott össze e hét péntekére az EU ír elnöksége. A keddi informális francia-német csúcstalálkozón Gerhard Schröder kancellár elvetette az ötletet, s helyette a nemzeti hivatalok együttműködését szorgalmazza (a magyar nemzetbiztonsági kabinet viszont kedden a kezdeményezés támogatásával bízta meg Lamperth Mónika belügyminisztert). A március 25-26-ai brüsszeli kormányfői csúcstalálkozó elsőrendű témájává szintén a terrorizmus elleni valódi összefogás követelménye lépett.