Tovább mélyült az izraeli-palesztin konfliktus a Hamász szellemi vezérének hétfői likvidálásával. A Gázai övezetben lévő zsidó telepek egyoldalú kiürítése aligha jelent kiutat az erőszak ördögi köréből, miközben az Egyesült Államok tétlen szemlélőnek vagy tehetetlennek tűnik a forrongó térségben.

"Háború az iszlám ellen. Ami történt, az túlmegy Ahmed Jaszin sejk meggyilkolásán, a palesztin ügyet akarják aláásni" - nyilatkozta bosszúra éhesen Abdel-Aziz al-Rantisszi, a Hamász most már első számú vezetője, miután hétfőn hajnalban Gázában izraeli rakéták végeztek a palesztin iszlámista szervezet szellemi vezérével, Ahmed Jaszinnal. A célzott likvidálás után Gázában és a ciszjordániai városokban százezrek vonultak az utcákra, a tömeg háborús hangulatban megtorlást követelt. A bosszútól félve Izraelben kedden elnéptelenedtek az öngyilkos merénylők célpontjainak számító nyilvános helyek, a buszok üresen közlekedtek. Jaszin halálának hírére a dollár árfolyama is csökkent, a globális fenyegetettség érzését pedig csak növelte, hogy a március 11-ei madridi merényleteket magára vállaló, az al-Káidához kapcsolódó Abu Hafsz al-Maszri Brigád az Egyesült Államok elleni válaszlépést helyezett kilátásba.

Az Ariel Saron izraeli kormányfő által személyesen elrendelt és végigkísért akció minden bizonnyal új szakaszt nyit a 2000 szeptemberében kezdődött intifáda történetében. Ahmed Jaszin 16 éve a legtekintélyesebb olyan palesztin vezető, akit Izrael likvidált: 1988-ban Tuniszban Jasszer Arafat katonai helyettesét ölte meg feltehetően egy izraeli kommandó. A fiatalkori sportbalesete miatt tolószékbe kényszerült, gyengén látó és halló, vékony hangon beszélő 67 éves Jaszin számos palesztin példaképe, karizmatikus hőse, akinek népszerűsége - különösen a Gázai övezetben - Arafatéval vetekszik.

A Hamász átlépte a Rubicont - vélik viszont Izraelben -, amikor jó egy héttel korábban a szélsőséges szervezet két, a Gázai övezetből érkezett öngyilkos merénylője felrobbantotta magát az asdódi kikötőben, a tíz halálos áldozat mellett első ízben mérve csapást egy izraeli stratégiai célpontra. Az izraeli biztonsági szervek ijedtségét azonban a The Daily Telegraph szerint az okozta, hogy a kamikazéknak majdnem sikerült egy vegyi anyagot tartalmazó tartályt is felrobbantaniuk. Egy név nélkül nyilatkozó izraeli tisztviselő szerint a valószínűleg "megaterrornak" szánt akció ezrek életét veszélyeztette volna, ha a mérges gázok elszabadulnak.

Jaszin - egyébként világszerte elítélt - likvidálása mindemellett nem pusztán egy újabb izraeli biztonsági illúzió lerombolásáért kiszabott büntetés volt; az utóbbi hetekben elszabaduló erőszak a Saron által februárban bejelentett egyoldalú gázai kivonulással áll összefüggésben. A gázai és ciszjordániai telepek "keresztapjának" tartott kormányfő akkor azzal magyarázta a politikai szövetségeseit és ellenfeleit egyaránt meglepő lépését, hogy nincs kivel tárgyalni a palesztin oldalon, mivel Jasszer Arafat kormánya képtelen útját állni a terrornak. Ezért párbeszéd nélkül "leválasztja" a palesztinok lakta területeket, és első lépésben kiüríti majdnem valamennyi gázai zsidó kolóniát, ahol 7500-an élnek 1,3 millió palesztin gyűrűjében.

A fordított közel-keleti logika szerint azonban a Saron-terv nem nyugalmat hozott, hanem még több vérontást idézett elő. A kivonulást ugyanis a Hamász saját fegyveres harca - öngyilkos műveletei - győzelmeként kívánja beállítani. Izrael viszont semmiképpen sem szeretné azt a látszatot kelteni, hogy engedett a terrorizmusnak, ellenkezőleg, demonstrálni akarja, hogy legyőzte azt. Ezért a Hamász lefejezése lényegében a palesztinok "leválasztását" célzó terv részének tekinthető.

Nem biztos azonban, hogy a fenyegetések ellenére különösebben nem bujkáló, napi rutinjának megfelelően mozgó és ezért könnyű célpontot jelentő Jaszin meggyilkolása gyengíti a szervezetet. Mivel Jaszin nemcsak az ideológiát nyújtotta, de részt vett a politikai és olykor az operatív irányításban is, valószínű, hogy a szervezetet súlyos csapás érte. Ám aligha változik a Hamász taktikája, sőt a sejk halála csak erősítheti a fanatikusok motivációit. Annál is inkább, mert megfigyelők szerint Jaszin mérséklő erőként is fel tudott lépni, aki - ha akarta - vissza tudta tartani a legmilitánsabb szárnyat. Tavaly például a Hamász késznek mutatkozott arra, hogy felfüggessze az Izrael elleni támadásokat, lényegében először ismerve el közvetve a zsidó állam létezését.

Jaszin megölése az egész palesztin társadalmat tovább radikalizálhatja, és mind többek szemében legitimálja a zsidó állam elleni fegyveres harcot. A gazdasági nyomorban és blokád alatt tengődő palesztinok kilátástalanságát mutatja, hogy az öngyilkos merénylők a fiatalok példaképeivé váltak. Felmérések szerint a 12 éves fiúk 36, a lányok 17 százaléka akar mártírrá, azaz kamikaze merénylővé válni.

A Hamász - a testvérszervezetének tartott Iszlám Dzsiháddal együtt - egy választás esetén már most is a voksok 25-30 százalékára számíthatna, annyira, mint az Arafat vezette világi Fatah. A nemrég tartott palesztin egyetemi választásokon az iszlámista koalíció a legtöbb helyen győzött, a világi palesztin nacionalizmus bástyájának számító ciszjordániai Birzeit Egyetemen pedig abszolút többséget szerzett. Az iszlámisták ellenőrzésük alá vonták a gázai mérnöki kamarát is. "A Hamász vertikálisan és horizontálisan egyaránt átszövi a palesztin társadalmat" - vélekedik Magnus Ranstorp, a skóciai elitiskola, a St. Andrew's Egyetem szakértője.

A rámalláhi romos főhadiszállásán izraeli házi őrizetben lévő Arafat is politikai tőkét kovácsolhatott a hétfői temetésből, amely a legnagyobb szimpátiatüntetés volt mellette azóta, hogy a palesztin vezető az oslói megállapodás nyomán 1994-ben győzedelmesen bevonulhatott Gázába. Arafat háromnapos gyászt és általános sztrájkot hirdetett, a Fatah fegyveres szárnya, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja pedig megtorlást helyezett kilátásba, "az ellenállás és a palesztin dzsihád (szent háború) jelképének" nevezve a megölt Hamász-vezért.

Saron kockázatos stratégiai játékba fogott. Az izraeli katonai elit és a jobboldal egy része hevesen ellenzi az egyoldalú területátadásokat, mert cserébe nem jár béke. A Dél-Libanonból 2000 májusában végrehajtott egyoldalú izraeli kivonulást a libanoni Hezbollah például saját győzelmeként tudta beállítani, ami egyesek szerint hozzájárult a palesztin intifáda néhány hónappal későbbi kitöréséhez. Felemás emléket idéz egy másik palesztin, az öngyilkosok robbanószerkezetének "mérnökeként" aposztrofált Jahja Ajjas 1996-os izraeli likvidálása is, amit a Hamász nem sokkal később négy - kilenc napon belül elkövetett - öngyilkos merénylettel torolt meg. Az 59 ember halálát okozó vérfürdő hozzájárult ahhoz, hogy az azt követő választáson Benjamin Netanjahu, a jobboldali Likud akkori vezére kiütötte a miniszterelnöki székből Simon Pereszt, az 1993-as oslói békefolyamat egyik atyját.

Bár az izraeliek többsége támogatja az egyoldalú gázai kivonulást és a gázai zsidó telepek evakuálását - az ottani kolóniák védelme az izraeli katonai költségvetés ötödét emészti fel -, Saronban már egyre kevesebben bíznak. Az intifáda alatt több mint kétszázezren hagyták el az országot a romló biztonsági helyzet miatt, és egyes izraeliek a The Economist londoni hetilap szerint már abban is kételkedni kezdtek, hogy a zsidó állam hosszú távon egyáltalán túléli a konfliktust. Az április közepén Washingtonba készülő kormányfő ráadásul úgy szeretné kicsikarni az Egyesült Államok áldását a gázai kivonulásra, hogy cserébe annektálhassa a nagyobb ciszjordániai telepeket, amit a palesztinok aligha fogadnak el.

A hétfői támadás mindenesetre minden eddiginél világosabban megmutatta, hogy az Egyesült Államok által támogatott, hivatalosan tavaly júniusban elindított békekezdeményezés összeomlott. Az "útiterv", amelynek megvalósítása igazából el sem kezdődött, kölcsönös engedményeket írt elő, hogy 2005-ig életképes palesztin állam jöhessen létre. Az Irak elleni háború tavalyi indításakor az Egyesült Államok azzal próbálta leszerelni az arab aggodalmakat, hogy az amerikai győzelem után Washington jelentős erőfeszítést tesz az izraeli-palesztin béke előmozdítása érdekében. Miközben néhány arab országban - valószínűleg az iraki háborútól függetlenül - legalább beszélnek a reformokról, sőt itt-ott még előrelépések is történtek, furcsamód az USA legszorosabb közel-keleti szövetségese, Izrael, és a térség legsebezhetőbb kormánya, a Palesztin Hatóság felelt meg a legkevésbé az amerikai elvárásoknak.

KERESZTES IMRE

Fókuszban

Jaszin és a Hamász

Az izraeli-palesztin konfliktus kezdettől fogva meghatározta az életútját Ahmed Jaszin sejknek, aki szinte ördögi...

Fókuszban

Önvédelem

Jaszin sejk likvidálása önvédelem volt, és gyengíti a Hamászt - állította a HVG-nek adott keddi telefoninterjúban az...

Döntött a bíróság: jogosan tiltotta meg az amerikai kongresszus Huawei-termékek vásárlását

Döntött a bíróság: jogosan tiltotta meg az amerikai kongresszus Huawei-termékek vásárlását

Megérkezett a vadonatúj Mercedes GLA Magyarországra

Megérkezett a vadonatúj Mercedes GLA Magyarországra

Marabu Féknyúz: Nicsak, kit idéz Orbán?

Marabu Féknyúz: Nicsak, kit idéz Orbán?

Marabu Féknyúz: Így a katonatisztek is bemehetnek az évértékelőre

Marabu Féknyúz: Így a katonatisztek is bemehetnek az évértékelőre

Régóta várt változás jöhet a Facebookra, máshogy jelennének meg a bejegyzések

Régóta várt változás jöhet a Facebookra, máshogy jelennének meg a bejegyzések

Hatvan helyszínen csaptak le a NAV-osok egy adócsaló bandára

Hatvan helyszínen csaptak le a NAV-osok egy adócsaló bandára