Az izraeli-palesztin konfliktus kezdettől fogva meghatározta az életútját Ahmed Jaszin sejknek, aki szinte ördögi...

Az izraeli-palesztin konfliktus kezdettől fogva meghatározta az életútját Ahmed Jaszin sejknek, aki szinte ördögi módon a palesztin iszlámisták vezérévé és egyben Izrael első számú terrorista ellenségévé vált. Az 1936-ban, a mai izraeli Askelón mellett egy halászfaluban született Jaszin a zsidó állam 1948-as megalakulásakor családjával együtt egy gázai menekülttáborban kötött ki. Már diákként kapcsolatba került a húszas években Egyiptomban megalakult, az iszlám társadalom vallási megújulását hirdető Muszlim Testvériséggel (MT), amely a Gázai övezetben működő két politikai szervezet - a másik a Kommunista Párt - egyike volt. Tanulmányait, 16 évesen elszenvedett sportbalesete ellenére, Kairóban folytatta arab és angol irodalomra szakosodva, de Gázába visszatérve az MT ideológiájának hatása alatt vallásoktatóként kezdett dolgozni.

A nasszeri Egyiptom által üldözött MT tagjaként Jaszint a hatóságok felforgató tevékenység miatt 45 napra őrizetbe vették, de az Egyiptom fennhatósága alatt lévő Gázai övezet 1967-es izraeli elfoglalása változást hozott a mozgalom életében. A zsidó állam ugyanis nem tekintette az MT-t politikai fenyegetésnek, Izrael figyelmét a Jasszer Arafat vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) kötötte le, amely nemzeti mozgalomként a gázai fiatalok többségét vonzotta. Jaszin 1969-ben vált az MT gázai szervezetének vezetőjévé. 1973-ban létrehozta az Iszlámista Központot (al-Mudzsama), amely a Gázai övezetben valamennyi iszlámista intézményt és a terület egyetlen egyetemét is az ellenőrzése alá vonta. Mint ahogy az MT tevékenységének is egyik sarokköve a szociális segítségnyújtás (dava), a gázai al-Mudzsama is kiterjedt oktatási, egészségügyi és jóléti rendszert épített ki Gáza legszegényebb negyedeiben, olyannyira, hogy a megszálló izraeli hatóságok 1978-ban hivatalosan is bejegyezték jótékonysági intézményként.

Az elvesztett 1967-es és 1973-as arab-izraeli háborúk után a világi nacionalizmus erejében csalódott palesztin fiatalok lassanként a Jaszin és az MT által gondosan előkészített iszlámista alternatíva felé fordultak. Miközben Izrael még mindig toleráns volt a mozgalommal szemben - remélve, hogy a megosztottság gyengíti a palesztinokat -, az 1979-es iráni iszlám forradalom hatására még radikálisabbá váló Jaszin elérkezettnek látta az időt a politikai szerepvállalásra. 1983-ban két félkatonai szervezetet hozott létre, az egyiket a kábítószer-kereskedők, a prostituáltak és az Izraellel kollaborálók megbüntetésére, a másikat izraeli célpontok elleni támadásokra. Egy izraeli teherautó okozta gázai közlekedési baleset nyomán támadt feszültséget kihasználva 1987 decemberében Jaszinék létrehozták a Hamászt, ám nem pusztán azzal a céllal, hogy felszabadítsák a Gázai övezetet, hanem hogy elpusztítsák Izraelt, és egész Palesztinában iszlámista államot hozzanak létre - mindezt az 1988-as iszlámista alkotmányban rögzítve. A charta - amely egyébként a szervezetet továbbra is az MT gázai ágának tekinti - a PFSZ-szel szemben is harcot hirdetett, Palesztina problémáinak egyetlen megoldását a "szent háborúban" találta meg, és a dzsihádot minden muszlim kötelességévé tette.

Jaszint az izraeliek 1989-ben elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték, ám a Hamász addigra már egy rendkívül jól szervezett szociális, illetve katonai szervezetté alakult; utóbbi része 1992 óta Ezzedin al-Kasszám Brigádok néven ismert. A szervezet - a jótékonyságot és a fegyveres harcot egymástól elkülönítve - területi egységekre, azokon belül egymástól független sejtekre tagozódik, nyíltan végzi a toborzást és a propagandát, rejtve a kollaborálókkal szembeni elhárítást és a fegyveres harcot. A szerény becslések szerint is évi több tízmillió dollárra rúgó költségvetését részben a hívők öt kötelessége egyikének számító egyéni adakozásból, részben pedig külföldi intézmények támogatásaiból fedezi.

Az 1993-as oslói megállapodással lezárult az első intifáda, de a Hamász kérlelhetetlenül ellenezte a békefolyamatot, és 1994-ben megkezdte öngyilkos merényleteit. Az 1996-ban, egy izraeli-jordániai alku részeként szabadon engedett és Gázában hatalmas ovációval fogadott Jaszin népszerűsége és szervezetének ereje a 2000 szeptemberében kezdődött második intifáda alatt csak tovább nőtt, a Gázai övezetben immár egyenrangú politikai és katonai erővé válva az időközben megalakult Palesztin Hatósággal. Jaszin néhány hete mintha megérezte volna végzetét, amikor azt mondta: "A halálfenyegetésektől nem félünk, mert a mártíromság az utunk. Ha megölnek minket, százak állnak a helyünkre."

Fókuszban

Ördög és pokol

Tovább mélyült az izraeli-palesztin konfliktus a Hamász szellemi vezérének hétfői likvidálásával. A Gázai övezetben lévő zsidó telepek egyoldalú kiürítése aligha jelent kiutat az erőszak ördögi köréből, miközben az Egyesült Államok tétlen szemlélőnek vagy tehetetlennek tűnik a forrongó térségben.

Véletlenül találták ezt a kiváló 41 éves Ladát, amit most Budapesten árulnak

Véletlenül találták ezt a kiváló 41 éves Ladát, amit most Budapesten árulnak

Mark Zuckerberg: Nem a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója

Mark Zuckerberg: Nem a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója

Orbán Viktor beadta a derekát Varga Mihálynak, de legalább jön a zöld államadósság

Orbán Viktor beadta a derekát Varga Mihálynak, de legalább jön a zöld államadósság

Autó és vonat ütközött, ketten meghaltak Kecskeméten

Autó és vonat ütközött, ketten meghaltak Kecskeméten

Pécs megkerülhetetlen színtere maradt a kortárs művészetnek

Pécs megkerülhetetlen színtere maradt a kortárs művészetnek

Tovább sztrájkol a tél

Tovább sztrájkol a tél