Tetszett a cikk?

Immár alkalmatlansága bizonyítása nélkül is leváltható Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)...

Immár alkalmatlansága bizonyítása nélkül is leváltható Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, miután az Országgyűlés hétfőn 174 szocialista és 17 szabaddemokrata képviselő igenjével megszavazta a lex Szász néven emlegetett törvény módosítását (három SZDSZ-es honatya nemmel voksolt, az ellenzék pedig tüntetően, testületileg távol maradt a szavazástól). A befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló kódexet tavaly december közepén fogadták el a honatyák, de Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (AB) előzetes normakontrollját kérte. Az ellenzék szerint a jogszabály nem más, mint szakmai köntösbe bújtatott ürügy Szász eltávolítására. Az új törvény szerint ugyanis a felügyelet szakmai irányítója ezután nem egy személyben az elnök lesz, hanem - amerikai mintára - egy ötfős felügyeleti tanács, amelyben viszont továbbra is az elnök tölti be a mérleg nyelve szerepét (HVG, 2003. november 8.). Az elnököt - akárcsak eddig - az Országgyűlés választja meg hat évre a kormányfő indítványára, és a köztársasági elnök nevezi ki. A tanács többi tagjáról viszont nem szavaznak a képviselők. Az elnök többé nem foglalkozik a felügyelet gazdasági, operatív ügyeivel; mindez a főigazgató hatásköre lesz, akit a miniszterelnök nevez ki, szintén hat évre.

Önmagában a PSZÁF átszervezését nem tartotta az alaptörvényt sértőnek az AB, csupán azt kifogásolta, hogy ha Szász és két helyettese a kódex hatálybalépésekor azonnal távozik, vezetési vákuum alakulhat ki a felügyeletnél az ötfős kollektív testület felállásáig. Az átmeneti helyzet pedig - minthogy ezalatt gyakorlatilag cselekvésképtelen lenne a PSZÁF - éppen a betétesek és a befektetők érdekeit sértené. A kormánypártok által elfogadott áthidaló megoldás végül az lett, hogy Szász és helyettesei mindaddig a helyükön maradhatnak, amíg ki nem nevezik a tanács elnökét és legalább további két tagját.

A tanács jövendőbeli elnöki posztjának várományosaként több név is kering szakmai berkekben: így Bodnár Zoltáné, a K&H-brókerbotrányban reflektorfénybe került Nemzeti Autópálya Rt. elnök-vezérigazgatójáé, Gaál Gyuláé, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkáráé (aki a kilencvenes évek végén volt már elnökhelyettes a PSZÁF jogelődjénél), Singlovics Béláé, a Postabank ex-vezérigazgatójáé, Király Júliáé, a Postabank volt elnökéé és a Nemzetközi Bankárképző Rt. vezérigazgatójáé, illetve Asztalos Lászlóé, az egykori Állami Biztosításfelügyelet elnökéé, aki szintén részben politikai indíttatású átszervezés "áldozata" lett 2000-ben.

Miközben Szász sorsa megpecsételődni látszik, a szocialista képviselők nem adják fel, hogy azért az alkalmatlanságát is bizonyítsák, ami a hatályos jogszabályok szerint szinte lehetetlen vállalkozás. Meglehet azonban, ha megkésve is, de mégiscsak sikerül igazolható hibát találni Szász munkásságában a legkisebb magyar hitelszövetkezet, a Kárpátia nyolc hónapja tartó felügyeleti navigálása kapcsán (lásd erről cikkünket a 125. oldalon). A Kárpátia kálváriája ráadásul összekapcsolódik a Baumag ingatlanszövetkezet szintén politikai hullámokat is kavaró bukásával.

Részben a K&H bankcsoport brókercégénél 1998-tól tavaly nyárig észrevétlenül folyó sikkasztás esetéből okulva a kormánypártok megszavazták, hogy a pénzügyminiszter ellenőrizhesse a PSZÁF munkáját, amit nemcsak az ellenzék tart aggályosnak, hanem az Európai Unió különböző szervezetei, például az Európai Központi Bank is, veszélyben látva a PSZÁF elnökének politikai függetlenségét. Politikai csatározáson vérzett el a K&H-brókerbotrányban érintett politikusok, közéleti funkcionáriusok szerepének a tisztázására tavaly októberben az ellenzék javaslatára felállított parlamenti bizottság is, amelynek mindeddig nem sikerült érdemi munkát végeznie. Mandátuma április 20-án lejár, s a testület a kormánypárti többség döntése nyomán nem dolgozhat tovább.

Fókuszban

Jogot formálnak

Habár a parlament a hét elején már korrigálta is a lex Szász néven ismert, nemrég részlegesen alkotmányellenesnek minősített befektetővédelmi törvényt, az alkotmánybírák egymást követő elmarasztaló határozatai alighanem presztízsveszteséget okoznak a kormánykoalíciónak. A tavaly nyár óta Holló András vezette testület távolról sem látszik olyan kesztyűs kézzel bánni a jelenlegi hatalommal, mint annak idején a Németh János által irányított bíróság az Orbán-kabinettel.

Palkovics: 9500 vállalat vette igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatást

Palkovics: 9500 vállalat vette igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatást

Orbán Balázs: Július elejéig lehet majd Budapesten ingyen parkolni

Orbán Balázs: Július elejéig lehet majd Budapesten ingyen parkolni

Ön munkafüggő? Így érinthetik a járvány következményei

Ön munkafüggő? Így érinthetik a járvány következményei