Tetszett a cikk?

A szabadságnak és a vallási türelemnek még a reménye is kihunyhat Irakban, ha a koalíciós erők kudarcot vallanak -...

A szabadságnak és a vallási türelemnek még a reménye is kihunyhat Irakban, ha a koalíciós erők kudarcot vallanak - szögezte le a hét végén, a The Observer című londoni hetilapban megjelent cikkében a brit miniszterelnök. Tony Blair, aki kiállt a szerinte "történelmi" harc folytatása mellett, optimistán úgy vélekedett, hogy a növekvő erőszak ellenére megvan a lehetőség a kibontakozásra az arab országban. Főnökük véleményéhez csatlakozva a múlt héten Blair kabinetjének illetékes tagjai is sorra hitet tettek az iraki demokratizálás ügye mellett. Jack Straw külügyminiszter egyebek között azt fejtegette, hogy a lázadók nemcsak a koalíciós csapatokkal, hanem a helybeliek többségével is szemben állnak. Szerinte ugyanis ez utóbbiaknak, ha a megszállásnak nem is örülnek, Szaddám Huszein megbuktatása nagyon is az ínyükre volt. Hasonlóan vélekedett a védelmi tárca vezetője, Geoff Hoon is, aki a minap elutasította azt a konzervatív javaslatot, amelyet a hét végén előbb Lord Douglas Hurd volt külügyminiszter, majd a toryk vezére, Michael Howard hangoztatott. E szerint a koalíciós erőkben az amerikaiak után a második legnagyobb - 11 ezer fős - egységgel részt vevő briteknek a politikai döntéshozásban is növelniük kellene súlyukat. London állíthatná például Irak amerikai kormányzójának, Paul Bremernek a helyettesét - hangoztatták, és a NATO volt főtitkára, Lord Robertson személyében mindjárt egy lehetséges jelöltet is megneveztek e posztra. A brit kormány a jelek szerint Irak terhétől - legalább részben - megszabadulva szeretne belevágni a bő egy év múlva esedékes parlamenti választásokba. Noha sokan iraki polgárháborús veszélyt emlegetnek, legutóbb Hoon, előzőleg pedig Blair is hangoztatta: nem lát okot arra, hogy a tervezett június 30-ai időpontnál később adják át a hatalmat a helyi politikai erőknek. Lapzártánk után kezdődő egyesült államokbeli látogatásán a brit miniszterelnök erről is tárgyal az ENSZ főtitkárával, Kofi Annannal és George W. Bush amerikai elnökkel.

Róma is hűségesen kitart az iraki misszió mellett, aminek Silvio Berlusconi kormányfő igencsak látványos tanúbizonyságát adta: szombaton váratlanul felkereste a Nasziríjában állomásozó olasz katonákat, akik közül a múlt héten tucatnyian megsebesültek egy, síita gerillákkal vívott tűzpárbajban (HVG, 2004. április 10.). Az olasz csapatok Irakban maradnak, és teljesítik kötelességüket - hangoztatta Berlusconi, aki előzőleg arról beszélt, hogy a nemzetközi csapatok kivonulása után káosz alakulna ki az országban.

A korábban vállalt kötelezettségek teljesítését ígérte a lengyel miniszterelnöki poszt várományosa is. Marek Belka, aki - ha megkapja az ehhez szükséges párttámogatást - éppen az iraki újjáépítés egyik irányítói tisztét hagyja ott a kormányfői székért, hangoztatta: Varsó nem enged a 2400 fős lengyel egység visszahívását sürgető jobboldali nyomásnak, de a katonák "a szükségesnél egy nappal sem maradnak tovább Irakban".

Noha a síiták lázadásával kialakult kétfrontos harcot elemzők a csaknem negyven országból álló nemzetközi koalíció szakítópróbájának tartják, a többség egyelőre kitart a szövetség mellett. Olyan országok is "hűségnyilatkozatot" tettek, mint például Japán, Ausztrália, Dél-Korea, Kazahsztán vagy Salvador, és még a Kutban, illetve Nasziríjában megszorongatott ukrán és bolgár csapatok sem jelezték távozási szándékukat.

Látványos fordulatra egyelőre csak Madrid készül. A márciusi választásokon győztes szocialisták vezére, José Luis Rodríguez Zapatero, aki a múlt héten hivatalosan is kormányalakítási megbízást kapott János Károly királytól, továbbra is kitart azon ígérete mellett, hogy június végéig kivonják a mintegy 1300 fős spanyol katonai egységet, ha addig nem veszi át az ENSZ az irányítást az iraki rendezésben. Az ibériai ország közvéleményének többsége támogatja is a döntést, hiszen úgy véli, a madridi vonatrobbantások (HVG, 2004. március 20.) fő oka az iraki háborús részvétel volt. A várhatóan a hónap második felében munkába álló új kabinetre azonban igen kényes feladat vár: úgy kell majd visszavonulót fújnia, hogy az ne tűnjön a szélsőségeseknek tett engedménynek.

Fókuszban

Erőszakvonalak

A tavalyi háborút követő legsúlyosabb válsággal kell szembenézniük Irakban az amerikaiaknak, akik kétfrontos harcot vívnak a szunnita gerillák és a síita lázadók ellen. Az egyre szervezettebb ellenállásból a hatalomátadás után akár polgárháború is kialakulhat, ami a térséget is lángba boríthatja.

Számoljunk le az illúziókkal, ha a boldogságunkról van szó

Számoljunk le az illúziókkal, ha a boldogságunkról van szó

Kylie Jennert kihúzták a dollármilliárdosok Forbes-listájáról

Kylie Jennert kihúzták a dollármilliárdosok Forbes-listájáról

12 megyében marad a fokozott rendőri ellenőrzés

12 megyében marad a fokozott rendőri ellenőrzés