Tetszett a cikk?

Irodalmi nagyágyúk részvételével és a kölcsönösség jegyében, Németország díszvendégségével rendezik meg az e héten nyíló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Amelyen részt venni változatlanul presztízskérdés a dinamikájában - többesztendei látványos prosperálás után - megtorpant magyar könyvpiac szereplőinek.

"Érdekes találkozásnak ígérkezik ez két, a második világháborút kamaszfejjel átélő, s az ellenkező oldalról végül azonos következtetésekre jutó író között" - kommentálta előzetesen a HVG-nek Kertész Imre azt a pódiumbeszélgetést, amely a csütörtökön kezdődő XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak (BNK) vitathatatlanul a fő attrakciója. A Magyarországról 1944 nyarán Auschwitzba deportált és a buchenwaldi koncentrációs tábort is túlélő Kertész ugyanis Nobel-díjas kollégájával, a Hitlerjugendben szocializálódott és 15 évesen a náci hadseregbe besorozott, s 1959-ben A bádogdob című, háborús tárgyú regényével világhírűvé lett Günter Grass-szal, a könyvfesztivál idei díszvendégével ül ki a Budapest Kongresszusi Központ (BKK) színpadára, hogy Dalos György író moderátori közreműködésével - közönség előtt először - eszmét cseréljen az irodalom és az író helyéről, szerepéről a világban.

Grass és Kertész csak futólag ismerik egymást; a magyar író Grasst "messzemenően humánus" személyiségnek tartja, akivel "nem esztétikai, hanem gondolkodásbeli rokonság" köti össze. S akinek "monomániás és bátor igazságkeresését" becsüli a leginkább, utalva arra, hogy Grass a Ráklépésben című, hatalmas vihart kavart regényével az elsők között mert hozzányúlni a nagy tabutémához, a második világháborús német szenvedéstörténet kérdéséhez (HVG, 2002. március 2.), s egyetértve a nacionalizmussal megvádolt Grass azon nyilatkozatával, mely szerint "nem lehet az egyik bűnt a másikkal szemben fölszámítani", egymással szemben kijátszani. Az európai uniós csatlakozás előestéjén megrendezett BNK történetében először fordul elő, hogy a díszvendég is abból az országból érkezik, amely egyben a fesztivál kiemelt kiállítója és bemutatkozója. A seregszemle igazgatója, Zentai Péter László ezt a megkülönböztetettséget a szimbolikus köszönet demonstrálásának is tekinti, mivelhogy a német-magyar könyves kapcsolatoknak - ha az évszázados, valóban kimutatható hagyományoktól, például a 19. századi pesti német könyvkereskedők tevékenységétől eltekintünk is - meghatározó szerepük volt abban, hogy Magyarország (világ)irodalmi, leginkább persze németországi ismertsége megnőtt. A mára befutott nagyágyúk - Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, Konrád György - és a derékhad - Eörsi István, Dalos György - mellé több olyan alkotó (például Garaczi László, Márton László, Kukorelly Endre) neve is sorolható, akik már eljutottak a szélesebb ismertség küszöbéig. S hogy a térhódítás folytatódik, azt jelzi, hogy A könnymutatványosok legendája című regénnyel Darvasi László és német tolmácsolója, Heinrich Eisterer nyerte el az idei Brücke Berlin-díjat (e kétévenként kiosztott elismerésnek egyébként Günter Grass a védnöke).

A nyelvi elszigeteltségben lévő magyar irodalomnak az utóbbi másfél évtizedben - látványos jelzés erre az első magyar irodalmi Nobel-díj - kétségkívül sikerült áttörést elérnie. Szerzők és kiadóik immár egybehangzóan osztják azt a Kertész Imre által régóta hangoztatott vélekedést, hogy a magyar irodalom útja természetesen vezet a nyitott és minden értéket befogadó német kultúra fővárosába, Berlinbe. Az Európa Könyvkiadó igazgatója, Osztovits Levente a HVG kérdésére egyenesen úgy fogalmazott, éppenséggel az megy ritkaságszámba, ha nem Németország a felfedező és a befogadó. Természetesen ilyenre is akad példa, mondjuk Márai Sándor esetében. Ő a budapesti olasz kulturális intézet korábbi igazgatója, Giorgio Pressburger - alias Pressburger György - sikerült fordításának jóvoltából lett majd százezres olvasottsággal bestsellerlistás. De Szabó Magda rendkívül kedvező friss franciaországi visszhangja (HVG, 2003. november 15.) sem kérdőjelezi meg a fentebb idézett tételt. A németországi sikerszerzők magyarországi kiadóinak igazgatói, a Magvetőt fémjelző Morcsányi Géza és a Jelenkort jegyző - szerzőinek, a magyar kiadók közül jószerével egyedül, jogközvetítői tevékenységet is nyújtó - Csordás Gábor pedig egybehangzóan úgy vélik, hogy az európai irodalmak közül csupán a németországi esetében vethető fel valamifajta "kölcsönösség".

Április 22-25-e között 14 országból mintegy 240 külföldi könyvescég képviselteti magát a BNK-n (először lesz közöttük írországi, indiai és külön standdal szlovákiai), közülük pedig nem kevesebb mint 175 a német. A német könyvkiadás ezer újdonsággal és jó néhány szerző személyes megjelenésével képviselteti magát - tudta meg a HVG a BNK igazgatóhelyettesétől, Nánási Yvette-től, aki jelezte, a budapesti bemutatkozásnak Németország azzal is nyomatékot ad, hogy a Johannes Rau szövetségi államfő - akinek hivatalában ez az utolsó nemzetközi aktusa - nemcsak a fővédnökséget vállalta el, de ő vezeti a csütörtöki megnyitóra érkező népes német delegációt is.

A BKK évek óta helyhiánnyal küszködik, amin ez évben az esemény három és fél napján 150 négyzetméternyi fedett sátorterületnek az épülethez csatolásával enyhítenek. Habár a magyar könyvpiac többesztendei látványos forgalomnövekedés után megtorpant (lásd Tündöklés után című írásunkat), a magyar kiállítók - számuk az idén másfél százról 209-re nőtt - mindinkább hajlanak arra, hogy tudomásul vegyék: a BNK-n "egyszerűen nem lehet nem jelen lenni". Már csak azért sem, mert a könyvkiadás világszervezete, az International Publishers' Association a világ kétszáz fontos vásárából a legjobb húsz között tartja számon a budapestit, amelyre gazdag kulturális kínálat (idén több mint 220 program) és nagyarányú érdeklődés (félszázezer joggal remélt látogató) jellemző. A HVG által megkérdezett kiadók többsége a más cégekkel kötött szerződések szempontjából elhanyagolhatónak minősítette a fesztivált, a presztízsen túl azonban még a nagyobb kiadók is azt az előnyét domborították ki, hogy az esemény idején behozhatják a négyzetméterenkénti 20-38 ezer forintos, átlagosan 120-240 ezer forintos helybérleti díjat.

A vásárlási kedv felkeltését azzal is segítik, hogy az 500 forintos belépőjegy ára teljes egészében levásárolható, így sokan, futva a pénzük után, legalább egy könyvet mindenképp megvesznek a fesztivál idejére időzített vevőcsalogató újdonságokból. A megkérdezett szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a vásárlói érdeklődés változatlan: a tévésztárok jól-rosszul összeállított, sokszor már címe sincs, csak a nevet kiugrató kötetei, illetve az ismeretterjesztő munkák a legkeresettebbek. A kiadók a sztárnevekkel fémjelzett lektűrök, szakácskönyvek, de akár a kedvenc novellagyűjtemények esetében is (majdnem) biztosra mehetnek, az ilyen típusú művekből hamar elkel 20-40 ezer példány. Ha példányszámban nem is, presztízsben és elismerésben mindenképpen versenyképes az említettekkel az az ismeretterjesztő vállalkozás, amely 10 év után éppen ebben az esztendőben ér a végéhez, a Magyar Nagylexikon (HVG, 2004. április 17.), s ugyancsak elég pontosan megjósolható, hogy A mindentudás egyeteme című kiadvány második összeállításának legalább 10 ezer vásárlója lesz. Idén először egyébként a fesztiváli könyvekről is katalógus készült, a nyereségorientált Új Könyvpiac prospektusában azonban csak azok a kiadók hirdethettek, melyek a BNK-n is részt vesznek. S mert a hirdetés csak lehetőség volt, a kiadványban szereplő körülbelül 200 újdonságnál egyharmadnyival többre becsülhető az áprilisra megjelent könyvek száma.

A BNK kulturális rendezvényeit - az immár hagyománnyá lett európai elsőkönyvesek (negyedik) fesztiválja, valamint a kerek évfordulós írói születésnapokat köszöntő záróest mellett - ez évben értelemszerűen a német tematikájú programok határozzák meg, némiképp helyettesítve is a magyarra fordított német könyveket. Habár Németország díszvendégségéről régóta tudni, feltűnő, hogy a fesztiválra érkező vendégek életműve - Grasst kivéve, akiről éppen a BNK idején jelenik meg Volker Neuhaus elemző kötete - jószerével még valóban felfedezésre vár.

A német alkotók megismertetésében hathatós szerepet vállaltak a német orientációjú magyar írók, így például Nádas Péter - akinek németül már megjelent, Saját halál című kötetét a Jelenkor Kiadó a könyvfesztiválra időzítette - Joachim Sartorius költőt mutatja be. Konrád György a nála emberöltővel fiatalabb Herta Müllert, az 1987-ben Romániából emigrált, a német irodalmi életbe berobbant, könyveivel olvasókat hódító és díjesőt kiváltó írónőt faggatja majd. S a BNK-ra ellátogatóknak sajátos élményben lehet részük, ha a magyar nyelven még nem olvasható Orosz diszkó című regény szerzőjét, Wladimir Kaminert munka közben is meglesik. Ő ugyanis - tudhatjuk meg a Könyvhét című szakmai lap fesztiváli számából - 1990-ben, egy szót sem beszélve németül, az akkor még létező Szovjetunióból keveredett el Nyugat-Berlinbe, s csinált látványos irodalmi, valamint zeneközvetítői karriert azáltal, hogy nemcsak megírta szóban forgó, fanyar humorú kötetét, de lemezlovasnak is elszegődött egy kávéházba - ebbeli képességét most a budapesti fesztiválon is megcsillogtatja.

Ma még senki nem meri megjósolni, hogy a fesztiválnak ebben az esztendőben lesz-e olyan slágerkönyve, mint amilyen mondjuk 2000-ben Esterházy Péter Harmoniae celestise, illetve két évvel később Závada Pál Milota című regénye volt. De az valószínűnek látszik, hogy a színészidolként emlegetett Huszti Péter memoárja, David Attenborough újabb kötete, a Monet-kiállításnak a tárlat sikerhullámára számító (utó)albuma vagy A holokauszt krónikája című, több mint kétezer fényképet és korabeli illusztrációt tartalmazó kötet, netán a nagy elánnal reklámozott elsőkönyves Szilágyi Cs. Tibor Harakirije számíthat fokozott érdeklődésre.

MURÁNYI GÁBOR

Fókuszban

A kijáró

Évtizedeken át igazgatta a Frankfurti Könyvvásárt a 66 éves Klaus-Peter Weidhaas, aki most a Budapesti Nemzetközi...

Fókuszban

Tündöklés után

Hat bő esztendő után szűkebbnek bizonyult a könyvszakmában a hetedik: az 1997 óta tartó - évente 12-23 százalékos -...

Fókuszban

Harapófogó

Az idei Lipcsei Könyvvásár ünnepélyes megnyitóján Lettországot képviselve Sandra Kalniete korábbi külügyminiszter...

Politikus talán még sosem gondolkodott olyan hosszan válaszon, mint Trudeau a Trumpról szólón

Politikus talán még sosem gondolkodott olyan hosszan válaszon, mint Trudeau a Trumpról szólón

Elhunyt Göncz Árpádné

Elhunyt Göncz Árpádné

Kásler Miklós: A magyarság egészen brutális szellemi választ adott Trianonra

Kásler Miklós: A magyarság egészen brutális szellemi választ adott Trianonra