Tetszett a cikk?

A világ legsikeresebb nemzeteihez való felzárkózást és a jólét kiteljesedését is az európai uniós tagság nyújtotta...

A világ legsikeresebb nemzeteihez való felzárkózást és a jólét kiteljesedését is az európai uniós tagság nyújtotta esélyek közé sorolta a négy parlamenti párt hétfőn elfogadott politikai nyilatkozata. A csatlakozás gazdasági hatásainak konkrétabb megbecsléséhez azonban kevés a fogódzó, és nem adnak sok támpontot a korábbi belépők tapasztalatai sem. Míg például az EU-hoz 1986-ban csatlakozott - akkor a mai Magyarországgal összevethető fejlettségi szinten álló - Spanyolországban vagy Portugáliában a belépést követő években jelentős mértékben nőtt a külföldi működőtőke-beáramlás és a tagországokkal folytatott kereskedelem, a magyar gazdaságban a hasonló folyamatok az elmúlt másfél évtizedben jórészt már lezajlottak. Magyarország exportjának mintegy háromnegyede évek óta az uniós országokba áramlik, miközben a jelenlegi tagországok jellemzően csak áruik 66 százalékát értékesítik a közös piacon. A régiós rekorder Magyarországon már a millenniumi évben a GDP 40 százaléka fölé nőtt az összes külföldi működőtőke állománya, ami magasabb a spanyol és a portugál mutatónál. Az unió belső piacán érvényesülő négy alapszabadság, az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása - igaz, nem jelentéktelen kölcsönös engedményekkel, például a munkaerő-áramlással és a földvásárlással kapcsolatban -, lévén a csatlakozás előfeltétele, javarészt megvalósult. Az ipari vámok 1992 és 2000 között fokozatosan lenullázódtak, az agrártermékekre vonatkozó kvóták pedig a csatlakozáskor szűnnek meg.

Az EU által megkövetelt jogharmonizáció, intézményi reformok és az egységes piaci integráció azonban még sokáig nem jelent az uniós szinthez mérhető életnívót. A bővítéssel az EU lakossága ötödével nő, gazdasága azonban csak egy "hollandiányival": 4,6 százalékkal. Magyarország a 25 tagúvá bővülő unió GDP-jének mindössze 0,75 százalékát adja majd, s az egy főre jutó hazai össztermék alig haladja meg az uniós átlag felét. Az Eurostat legfrissebb közleményei szerint Magyarországon feleannyi (24) autó és harmadannyi (11) számítógép jut 100 főre, mint az unióban. Az Economist Intelligence Unit úgy becsüli: Magyarországnak - az EU-átlagot két százalékponttal meghaladó növekedés mellett - 34 évre lesz szüksége ahhoz, hogy utolérje az unió átlagát. Erre sincs azonban garancia: figyelmeztető jel, hogy Görögország egy főre jutó GDP-je ma éppúgy a közösségi átlag 60 százaléka, mint az 1981-es belépéskor. Az EU költségvetésében Magyarország 2004-2006 közötti fejlesztési támogatási keretösszege több mint 5,1 milliárd euró, melyből az adott időszakban mintegy 3,6 milliárd euró kifizetésével kalkulálnak - ennek harmadát teszik ki a mezőgazdasági támogatások és újabb harmadát a strukturális és kohéziós alapok juttatásai. Ha e kereteket a kalkulációknak megfelelő mennyiségű (és minőségű) pályázattal sikerül kitölteni, a bő két és fél éves időszakra eső befizetési kötelezettséget levonva 1,4 milliárd euró "tiszta haszon" marad.

Az elkövetkezendő években az "uniósításnak" még számos lépcsőjét kell megmászni. Magyarország csak a határőrizeti rendszer átalakítása után - legkorábban két év múlva - lehet a jelenleg 13 tagországot magában foglaló és a valóban szabadon átjárható határokat eredményező schengeni térség tagja. Két év előírt árfolyamrendszeri tagság után az euró bevezetésének dátumaként elvileg 2007 is szóba jöhetne, ám a Maastrichtban meghatározott - komoly költségvetési fegyelmet igénylő - kritériumok miatt a közös pénz megjelenése két-három évvel későbbre várható. A négy alapszabadság alóli kivételek megszűnése ennél is tovább tarthat. A legtöbb tagállam korlátozza, hogy az új belépők munkát vállaljanak területén, öt év múlva azonban erre már alaposan indokolt esetben is csak a Miniszteri Tanácstól kapott különleges engedély birtokában lesz lehetőségük, legfeljebb további két évre. Másfelől Magyarország hét évig fenntartja a külföldiekkel szemben a termőföld - és öt évig a másodlagos lakóhely - vásárlásának tilalmát.

SCHWEITZER ANDRÁS

Fókuszban

A jövő veletek ugyanitt

Az Európai Unió történetének legnagyobb, 10 országgal való bővítésével május elsején véget ér a kontinens politikai megosztottsága, az eddig az unióhoz jobbára egyoldalúan alkalmazkodó új tagok ezentúl maguk is részt vehetnek Európa jövőjének alakításában. A történelmi pillanatot hol politikai konfliktusok, hol gazdasági aggodalmak árnyékolják be.

Júliusban rajtol a Forma-1 is

Júliusban rajtol a Forma-1 is

Gombóc Artúr szobrot kapott a Balatonnál

Gombóc Artúr szobrot kapott a Balatonnál

600 forinttal emelték a jegyárat a csopaki strandon

600 forinttal emelték a jegyárat a csopaki strandon