Tetszett a cikk?

A Siemens április elején nyilvánosan is elismerte azt, amivel a szakszervezetek már hetek óta riogatták a dolgozókat.

A Siemens április elején nyilvánosan is elismerte azt, amivel a szakszervezetek már hetek óta riogatták a dolgozókat. Nevezetesen, hogy a cég, takarékossági megfontolásokból, egyes termelési részlegek Magyarországra való áttelepítését tervezi. Ennek ugyan az égvilágon semmi köze nincs az EU-bővítéshez, hiszen a cég, amely már a rendszerváltás előtt is jelen volt Magyarországon, s azóta komoly kapacitásokat épített ki, ezt e nélkül is megtehetné. Ám arra jó volt, hogy a Mibe kerül nekünk az EU-bővítés? címmel rendezett számtalan vitaműsorban, elemzésben és egyéb bölcseleti megnyilvánulásban - a politikusi aggodalmakról nem is beszélve - mumusként emlegethessék, mi lesz, ha a Siemens elviszi a munkahelyeket Magyarországra.

Nos, legalábbis egyelőre, semmi. A legközvetlenebbül fenyegetett, mobiltelefonos részlegnél, Bocholtban a dolgozók beleegyeztek abba, hogy a heti 35 órás munkahétről visszaállnak a 40 órásra, lemondanak a 13. havi fizetésről meg a szabadságpénzről, s ezzel kompenzálják "önként" azt a versenyhátrányt, amit a Siemens szerint harminc százalékkal alacsonyabb magyarországi bérköltségek jelentenek a cég számára. A termeléskihelyezés amúgy is emocionálisan terhelt téma, amióta Ludwig Georg Braun, a német kereskedelmi és iparkamara elnöke azt tanácsolta a szervezet tagvállalatainak, használják ki a lehetőségeket, amelyek például az EU-bővítésben rejlenek. "Ez hazafiatlanság", kontrázta Gerhard Schröder kancellár a munkahelyexportra biztatást, Wolfgang Thierse parlamenti elnök pedig kifejtette, bizonyos értelemben "hazátlan bitangoknak" is lehetne titulálni azokat, akiknek a profiton kívül semmi más nem lebeg a szemük előtt.

Különösen tág teret nyit a politikusi populizmusnak, hogy a csatlakozó országokban nemcsak a munkabérek kedvezőbbek (értsd: kisebbek), de a társasági adó kulcsa is mindenütt alacsonyabb a németországi 36 százaléknál. Könnyen levezethető hát a magyarázat, miszerint az újak mesterségesen lenyomott adókulcsokkal csábítják el a derék adófizető vállalkozókat. Ráadásul, csavarnak egyet az érvelésen kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt, a most csatlakozók majd tartják a markukat a brüsszeli beruházási és infrastrukturális pénzekért, ezekből megteremtik a kedvező feltételeket a hűtlenségre hajlamos vállalkozóknak, akik ily módon a Brüsszelben nettó befizető németek adópénzéből finanszírozva fordítanak hátat hazájuknak és a német költségvetésnek. Az utóbbi miatt aggódóknak nem ártana emlékezniük, hogy a társasági adónál nem elsősorban a kulcs mértéke, hanem a beszedett összeg számít: Németországban ugyanis a 2000-ben elfogadott adóreform olyan lehetőségeket teremtett a nagy konszernek számára (a résztulajdonosként birtokolt leányvállalatok veszteségeinek beszámításával), hogy a korábbi évek több tízmilliárdos tételével szemben a következő időszakban a költségvetésnek gyakorlatilag nem volt társaságiadó-bevétele.

WEYER BÉLA / BERLIN

Fókuszban

A jövő veletek ugyanitt

Az Európai Unió történetének legnagyobb, 10 országgal való bővítésével május elsején véget ér a kontinens politikai megosztottsága, az eddig az unióhoz jobbára egyoldalúan alkalmazkodó új tagok ezentúl maguk is részt vehetnek Európa jövőjének alakításában. A történelmi pillanatot hol politikai konfliktusok, hol gazdasági aggodalmak árnyékolják be.

Karácsony és Szijjártó együtt emlékeztek a Hableány tragédiájára

Karácsony és Szijjártó együtt emlékeztek a Hableány tragédiájára

Hiány van a bankoknál hitelkártyából

Hiány van a bankoknál hitelkártyából

Elindult a SpaceX Crew Dragon űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra

Elindult a SpaceX Crew Dragon űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra