Belpolitikai csatának, egyfajta bizalmi szavazásnak tekintik a kelet-közép-európai EU-újoncok ellenzékben levő pártjai...

Belpolitikai csatának, egyfajta bizalmi szavazásnak tekintik a kelet-közép-európai EU-újoncok ellenzékben levő pártjai a júniusi európai parlamenti (EP) választásokat. A hatalmon lévő pártok az áprilisi erőviszonyokat tükröző felmérések szerint szinte sehol nem számíthatnak többségi támogatásra. Csehországban az ellenzéki polgári demokraták (ODS) "győzelme" várható a 24 helyért folyó küzdelemben, de a nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták (CSSD) szemszögéből nem kevésbé baljóslatúnak látszik, hogy még a többé-kevésbé politikai páriának tekintett kommunisták (KSCM) is megelőzhetik őket. Az amúgy is gyengélkedő koalíciót (HVG, 2004. március 6.) az is kellemetlenül érintheti, hogy az egyik kis kormánypárt, a Szabadság Unió valószínűleg nem is jut EP-mandátumhoz. Mindez újabb tápot ad azoknak a hónapok óta fel-fellángoló találgatásoknak, hogy az egyetlen mandátumnyi parlamenti többségre támaszkodó, viszont az ősszel a felsőház, a szenátus egyharmadának újraválasztásával és regionális választásokkal is szembekerülő Vladimír Spidla kormánya válságba sodródhat. Most azonban egyelőre csöndesen folyik az EP-választási kampány Csehországban.

Csakúgy, mint Szlovákiában: Monika Benová, az ellenzéki SMER alelnöke és uniós választási listavezetője szerint a június 13-ai választások előtt nem is várható nagyszabású korteskedés, mivel az emberek belefáradtak az épphogy véget ért elnökválasztási kampányba. Eddig csak az ANO jelent meg óriásplakátokkal, igaz, neki van is miért aggódnia, hiszen a felmérések szerint a kormánypártok közül egyedül az ő támogatottsága nem éri el a bejutáshoz szükséges hétszázalékos küszöböt. A 14 helyért 15 párt verseng. Mikulás Dzurinda kormányfő SDKU-ja a hokilegenda Peter Stastny listavezetésével próbálja ellensúlyozni népszerűsége folyamatos csökkenését. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) listáját Bauer Edit parlamenti képviselő vezeti. Megméreti magát a Magyar Föderalista Párt is, amely szerint az MKP nem védi elég keményen a magyar érdekeket. A HZDS az egykori Meciar-kormány három miniszterét tette az első helyekre. Az Új Szó című lap felmérések alapján öt képviselőt jósol a SMER-nek, 2-2-t a HZDS-nek és az SDKU-nak, a többi parlamenti párt, illetve a Szlovák Nemzeti Párt pedig egy-egy hellyel lenne kénytelen megelégedni.

Lengyelországban egyelőre háttérbe szorítja az EP-kampányt az előrehozott választással fenyegető kormányválság (lásd cikkünket a 17. oldalon). A választási bizottságnak eddig 25 politikai párt jelezte, hogy részt kíván venni az 54 EP-képviselői helyért folyó küzdelemben. A közvélemény-kutatások szerint az EU-ellenes retorikájú Önvédelem (SO) és a nemzeti érdekek szem előtt tartását hangsúlyozó liberális jobbközép Polgári Platform (PO) szerezheti meg a legtöbb, egyenként 17-17 mandátumot. Rajtuk kívül még két euroszkeptikus konzervatív párt, a Törvény és Igazság Pártja (PIS), valamint a Lengyel Családok Ligája (LPR) küldhet együttesen 16 képviselőt a strasbourgi parlamentbe. A két kormánypárt, a koalíciót vezető Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD), a Munka Uniója (UP), valamint korábbi szövetségesük, a Lengyel parasztpárt (PSL) bejutása egyelőre kétséges.

Két balti köztársaságban is kisebbfajta földrengést válthatnak ki a júniusi EP-választások. Litvániában a 13 strasbourgi hely sorsáról döntő voksolással egy időben rendezik meg az elnökválasztást, amelyet azért kellett június 13-ára előrehozni, mert a vilniusi parlament márciusban leváltotta az alkotmánysértést elkövetett Rolandas Paksast. A közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb párt a tavaly novemberben Viktoras Uspaskich által alapított Munkáspárt, míg a hatalmon lévő, Algirdas Brazauskas vezette szociáldemokraták csak a második helyen állnak. A kilenc EP-hellyel rendelkező Lettországban az Indulis Emsis vezette kisebbségi kormányban részt vevő pártok - a Zöld és Földműves Szövetség, a Néppárt és a Lettország Első Pártja - aggódva készülnek a választásra, mivel a koalícióból kimaradt, a parlamentben legnagyobb képviselői csoporttal rendelkező Új Korszak (JL) egymagában nagyobb támogatásra számíthat, mint a három kormánypárt együttesen. A felmérések szerint az Einars Repse volt miniszterelnök nevével fémjelzett JL a voksok harminc százalékát kaphatja, míg a kormánypártok 18-20 százaléknyi támogatást remélhetnek. Hat százalék körüli eredményre számíthat a lettországi orosz kisebbséget képviselő Emberi Jogokért az Egyesült Lettországban nevű csoport.

Fókuszban

Tétre, helyre, befutóra

Az uniós csatlakozási ünnepségek után nagyobb sebességre kapcsolnak az európai parlamenti választáson induló pártok: a Fidesz-MPSZ most vasárnap, a szocialisták jövő szombaton tartják kampánynyitó nagygyűlésüket. A következő hetek kérdése, hogy a tetemes hátrányban lévő MSZP képes lesz-e befogni az új választóit a hagyományos baloldali rétegek között kereső fiataldemokratákat, akik a június 13-ai voksolást a kormánykoalícióról tartott bizalmi szavazásként igyekeznek beállítani.

Marabu FékNyúz: Ez ki van zárva!

Marabu FékNyúz: Ez ki van zárva!

Rejtélyes körülmények között meghalt egy ukrán kamionos Nagykanizsán

Rejtélyes körülmények között meghalt egy ukrán kamionos Nagykanizsán

Papírpalack fejlesztésébe szállt be a Coca-Cola

Papírpalack fejlesztésébe szállt be a Coca-Cola

Több ezer fővel csökkent Budapest lakossága

Több ezer fővel csökkent Budapest lakossága

Orbán talán senkit sem akart befolyásolni erkölcsi aggályaival

Orbán talán senkit sem akart befolyásolni erkölcsi aggályaival

Újpesten és Kőbányán is megtámadták az ellenzék győzelmét

Újpesten és Kőbányán is megtámadták az ellenzék győzelmét