Ha az állampolgár úgy határoz, hogy egyházi szociális intézmény szolgáltatását veszi igénybe, akkor e döntés alapján...

Ha az állampolgár úgy határoz, hogy egyházi szociális intézmény szolgáltatását veszi igénybe, akkor e döntés alapján az egyházi fenntartónak jár az állami támogatás. A kifizetéshez nem lehet újabb feltételeket szabni, így például azt sem, hogy az önkormányzat ne tartson fenn hasonló intézményt - mondta ki a múlt héten az Alkotmánybíróság (AB), amely - Semjén Zsolt, Salamon László (Fidesz-MPSZ) és Balsai István (MDF) képviselők beadványa nyomán - megsemmisítette a szociális törvény ezzel ellentétes, tavaly februárban életbe lépett passzusát. A kormánypárti többség által 2002. december 17-én megszavazott, egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló "salátatörvény" úgy rendelkezett, hogy az egyházi fenntartású szociális intézmények csak akkor kaphatnak állami támogatást, ha ellátási szerződést kötnek a helyi önkormányzattal.

A szűkítő rendelkezéssel kapcsolatos aggályaiknak a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői már a parlamenti vita idején hangot adtak, mondván: ha az önkormányzati képviselő-testületek döntésétől függ a korábban normatív támogatások folyósítása, intézményeik működése ellehetetlenülhet, illetve sérül az egyházak intézményalapítási szabadsága (HVG, 2002. október 18.). Lényegében ezt az érvelést tette magáévá Mádl Ferenc köztársasági elnök is, amikor az elfogadott salátatörvényt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek (HVG, 2003. január 11.), amely viszont változatlan formában újra megszavazta azt (HVG, 2003. február 8.).

Az előterjesztést készítő Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium azért tartotta szükségesnek a finanszírozási szabályok megváltoztatását, mert úgy látták, ha az egyházak - annak tudatában, hogy biztosan jár nekik az állami támogatás - korlátlanul nyújthatnak szociális szolgáltatásokat, akkor nem feltétlenül a reális igények lesznek a mérvadóak az intézmények alapításakor, működtetésekor. Ez pedig olyan többletkiadásokkal terhelheti meg az ellátórendszert, amit az hosszú távon képtelen lenne finanszírozni (a 2002-es adatok szerint a szociális ellátásban részesülők mintegy 9 százaléka vette igénybe az egyházi intézmények szolgáltatásait).

A gazdaságossági megfontolások azonban - mint az AB határozatából kiderül - nem elegendők az egyházi szociális intézmények állami támogatásra való jogosultságának megkurtításához, mivel a szerzett jogokat egy hatályban lévő nemzetközi szerződés védi. A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben megkötött úgynevezett vatikáni megállapodás - amely később mintául szolgált a többi egyházra is kiterjedő egyház-finanszírozási törvény megalkotásához - ugyanis alanyi jogként határozta meg az egyházi szociális intézmények támogatását, amikor kimondta: az állampolgár szabadon dönthet az egyházi közszolgáltatás igénybevételéről, aminek alapján pedig jár az egyháznak az állami támogatás. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy akár már egyetlen jelentkező esetén sem támasztható további feltétel az állami támogatás folyósításához.

A megsemmisített szabályozással a koalíció "főszabályként" azt akarta elérni, hogy a települési önkormányzatok csak akkor kössenek állami támogatást biztosító ellátási szerződést az egyháziintézmény-fenntartókkal, ha maguk - részben vagy teljesen - nem tudnak eleget tenni szociális alapellátási kötelezettségüknek, s így a költségvetésnek ne kelljen "párhuzamos intézményeket" finanszíroznia. A vatikáni megállapodásban viszont a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy az állami támogatás folyósítását függetlenné teszi az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatástól, sőt a szerződés még arra is kitér, hogy az egyházi és önkormányzati intézményeket "azonos mértékű állami támogatás" illeti meg. Ezeken a szabályokon csak a megállapodás módosításával lehetne változtatni, ilyen elképzelés viszont, úgy tudni, nem szerepel a magyar-vatikáni megállapodásban foglaltak végrehajtásának felülvizsgálatára a múlt hónapban létrehozott - a kormány és a katolikus egyház képviselőiből álló - paritásos bizottság munkatervében. A vegyes bizottság alakuló ülésen részt vevő Kiss Péter kancelláriaminiszter pedig külön kiemelte: a kormány "a jövőben is maximálisan tiszteletben tartja az egyházakkal kötött megállapodásokat".

Fókuszban

Vízzel főznek

Több tízmilliárd forintos forrást igénylő új ellátási formák szerepelnek abban a szociális csomagban, amelyet várhatóan a hónap végén tárgyal a kormány. A szociális háló újragondolása korántsem reformértékű; hogy az legyen, ahhoz elengedhetetlen volna az elsősorban a jómódúakat támogató adó- és kedvezményrendszer átfazonírozása is.

Ma is marad a jó idő, 27 fok is lehet

Ma is marad a jó idő, 27 fok is lehet

Izraelben ismét egy volt vezérkari főnök harcol a miniszterelnökségért

Izraelben ismét egy volt vezérkari főnök harcol a miniszterelnökségért

Gazdaságvédelmi programot és újabb családtámogatásokat ígér a Fidesz

Gazdaságvédelmi programot és újabb családtámogatásokat ígér a Fidesz

Megvizsgálták 52 túlsúlyos ember tüdejét, az eredmény sok mindent megmagyaráz

Megvizsgálták 52 túlsúlyos ember tüdejét, az eredmény sok mindent megmagyaráz

Drágább lesz az HBO GO

Drágább lesz az HBO GO

Egy iskolában kartondobozt húztak a diákok fejére, hogy ne tudjanak lesni egymásról

Egy iskolában kartondobozt húztak a diákok fejére, hogy ne tudjanak lesni egymásról