Minisztermustra

Utolsó frissítés:

Medgyessy Péter (62 éves) az első olyan - egy évnél hosszabb ideig hivatalban lévő - kormányfő 1867 óta, aki...

Medgyessy Péter (62 éves) az első olyan - egy évnél hosszabb ideig hivatalban lévő - kormányfő 1867 óta, aki parlamenti képviselői tréning nélkül jutott fel a végrehajtó hatalom csúcsára. Retorikai teljesítménye, fogalomkészlete, sőt alighanem világképe is mindmáig a bürokratikus szocializmus világát idézi. Az "előző életében" 24 évet a kommunista állampártban lehúzó miniszterelnök 2002 májusa óta igyekszik középre pozicionálni magát. Ideológiai értelemben rugalmas: kormányfőként "Isten engem úgy segéljen!" formulával, 1996-ban Horn pénzügyminisztereként még e nélkül zárta esküjét a Parlamentben. Honlapján szereplő aktuális életrajzában erdélyi származására és honorácior - többek közt református lelkész - őseire helyezi a hangsúlyt. Kezdetben úgy tűnt, erősíteni kívánja a kormányzás testületi jellegét, valójában az egyszemélyes hatalomgyakorlást folytatja, nélkülözve a tekintélyelvű gesztusokat. Kabinetje ülésein továbbra is szünetel a szavazásos döntéshozatal, az előző ciklusban hatalmi gólemnek is nevezett Miniszterelnöki Hivatal létszámát tovább növelte. Az Erdélyt "a magyar Elzászunk"-ként is emlegető Medgyessy összességében a kádárista hagyományokra épülő, lavírozó, egyensúlyozgató politikai iskolát folytatja. Sikertelensége alighanem utólag is kikezdené a pártállam vezető technokratáinak szakértelmével kapcsolatos közvélekedést - illetve mítoszt.

Bárándy Péter (55) liberális ügyvédként szocialista felkérésre került az igazságügy-miniszteri székbe, ahol főként büntetőpolitikája különbözik elődjéétől, Dávid Ibolyáétól. A bírák szakmai függetlenségének megerősítésével lehetővé tette az Orbán-érában kikényszerített törvénykezési szigor mérséklését, az új büntetőeljárás-jogi szabályok pedig az igazságszolgáltatás gyorsabbá és méltányosabbá tételét szolgálták, de jócskán visszavetették a vádhatósági és törvényszéki munka nyilvánosságát. Folytatódott a bírósági szervezeti reform, a táblák felállítása, ám a bírák, ügyészek anyagi függetlenségének biztosítása felemásra sikerült. A börtönnépesség a két évvel korábbi, 18 ezret meghaladó szintről majdnem 2 ezerrel csökkent. Az iskolázatlanság, szegénység okozta hátrányok mérséklésére felállították a népügyvédi rendszert, és megerősítették a hivatásos pártfogói hálózatot.

Burány Sándor (47) a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium irányítását bő egy éve vette át a kancelláriaminiszterré avanzsált Kiss Pétertől. Debütálása igazán szerencsés volt a munka törvénykönyve átfogó, egyetlen ellenszavazattal elfogadott módosításával, igaz, ezt még elődje terjesztette be a parlamentnek. Éles helyzetekbe (létszámleépítésekhez, érdekegyeztetési vitákra) leginkább "segédeit" küldte, konfliktusai jószerével az ellenzékkel a munkanélküliségi és a foglalkoztatási adatokról folytatott havonkénti szócsatározásokra szorítkoznak, a bérkövetelési balhék jobbára minisztertársain csattannak. Tárcája egyelőre adós az önfoglalkoztatás szabályaival, és inkább szlogen, mint munkahelyekre váltható valóság a felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás.

Csillag István (52), a Pénzügykutató Rt. vezérigazgató-helyettesi posztjáról átigazolt gazdasági és közlekedési miniszter nevéhez az autópálya-építések körüli hercehurca kötődik. A kormányváltáskor a közlekedési ágazattal kibővült SZDSZ-es tárca első konfliktusa az MSZP-vel a sztrádatender ügyében volt. A Sztráda Expressz program 830 kilométeres útépítési tervén még a szabaddemokrata politikusok is ironizáltak, mondván, talán oda-vissza számolták a kilométereket. Végül 431 kilométerre redukálódott a törvénybe foglalt gyorsforgalmiút-építés, és az arra előirányzott csaknem 700 milliárd forint feletti diszponálás miatt nemcsak az ellenzék, hanem a koalíciós partner célpontjává is vált a gazdasági miniszter. A miniszterelnök lehetetlennek tűnő határidőt írt elő az M5-ös évek óta húzódó kivásárlására, és egyúttal ultimátumot is adott Csillagnak: ha nem sikerül addigra nyélbe ütnie a megállapodást, távoznia kell a kormányból. A verdiktet, ha az utolsó pillanatban is, de teljesítette Csillag, így az elmozdításáról szóló pletykák alábbhagytak.

Draskovics Tibor (49) az újabb pénzügyminiszter Bokros Lajos után, akiről csomagot neveztek el. A jogász végzettsége okán az ellenzék által fanyalogva fogadott Draskovics antréját ugyanis a februári megszorító intézkedések jelentették, miután január elején felváltotta a Medgyessy-kormányban a tárca élén elsőként próbálkozó László Csabát. Utóbbinak a 2003-as költségvetési hiányra kapott matekelégtelenje valószínűleg csak ürügyet szolgáltatott a személycseréhez. Kinevezését követően Draskovics egyértelműsítette: László költségvetési miniszterségével szemben az ő irányítása alatt a József nádor téren lesz a gazdaságpolitikai centrum. Azonnal revideálta az elődje idején született döntést az euró bevezetésének időpontjáról, későbbi dátumot jelölve meg a közös valutához való csatlakozásra. Az addig Lászlóval állandó "kommunikációs zavarban" lévő Járai Zsigmond jegybankelnök hamar érzékeltette, Draskovicsot már hajlandó egyenrangú partnernek elismerni, így a monetáris és a fiskális politikai nyilatkozatháború alábbhagyott.

Gyurcsány Ferenc (42), a sport belső világát saját bevallása szerint sem ismerő, ifjúsági ügyekben viszont a KISZ kb titkáraként és a Demisz alelnökeként edződött gyermek-, ifjúsági és sportminiszter üzleti vállalkozásai nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypártok köreiben is célponttá váltak. A maratoni távot is teljesítő, a politikában is hosszú távra tervező miniszter nem tekinti parkolópályának székét, miniszterelnöki ambíciókat dédelgetve az MSZP-ben is nyomul: "Merjünk baloldalinak lenni!" címmel szociáldemokratának nevezett programot is hirdetett. Harcossága a sportügyekben is előkerül néha, a Fidesz-alelnök Schmitt Pál vezette Magyar Olimpiai Bizottsággal és a fociligával is konfrontálódott, s most mindkét pályán nyerésre áll.

Hiller István (40) kultuszminiszter - Görgey Gábor tavaly májusi távozása után - lendületesen vetette bele magát a munkába. A pártelnöki ambícióit sem titkoló Hillernek arra is marad energiája, hogy az MSZP számára kidolgozza Az új magyar szociáldemokrácia programját. Míg a napi politikai praktikákban járatlan Görgeyre a Nemzeti Színház és az Operaház élén történt botrányos személycserék emlékeztetnek, a történész Hillernek - aki miniszterként is megtartja egyetemi óráit - sikerült beindítania az emlékévek programját s tető alá hoznia az évek óta vajúdó filmtörvényt. Állandóak ugyanakkor a viták a minisztérium által kiemelten támogatott Sorstalanság című film forgatása körül, s irodalmi körökben komoly felzúdulást keltett a miniszter által útnak indított Édes Anyanyelvünk program. Látványosan csökkentek a műemlék-felújítások, s egyelőre nem látszik, mit tud kezdeni Hiller a beiktatásakor legsürgetőbb feladatának nevezett vidéki közművelődéssel.

Juhász Endre (60) uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter május 5-én vett részt utoljára kormányülésen, őt delegálta ugyanis a kormány a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz, annak ellenére, hogy korábban sosem bíráskodott. A csatlakozási főtárgyalóból 2003 májusában miniszterré lett diplomatára az év elején még sokan mint leendő EU-biztosra tekintettek. A jogász végzettségű, kissé szürkének és meglehetősen diplomatikusnak ismert uniós szakember tavaly nyáron Brüsszelben némi meglepetést keltett, és Bukarest rosszallását is kiváltotta, amikor nyilvánosan kifogásolta, hogy a csatlakozó országokat nem vonják be a Romániával és Bulgáriával folyó uniós felvételi tárgyalásokba. Hivatali ideje alatt nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy szükség van külön integrációs miniszteri posztra a kormányban.

Juhász Ferenc (44) honvédelmi miniszter esélyesnek tűnik arra, hogy neve bekerül a magyar történelembe, mint a sorozott hadsereg, az általános hadkötelezettség - leginkább a koalíciós partner SZDSZ által szorgalmazott - megszüntetésének levezénylője. A szocialisták fiatalabb politikusnemzedékének egyik legtörekvőbb, a pártelnöki tisztet is célba vevő tagjaként úgy kellett megpróbálnia a honvédelmi tárcának az előző kisgazda vezetés alatt a nevetségességig lerombolt presztízsét újjáéleszteni, hogy közben folytatta a hadsereg radikális leépítését. Elképzelései szerint a rendszerváltás 150 ezres, támadó operetthadserege 2013-ra létszámában az ötödére zsugorodik, ez a haderő azonban jelentős nemzetközi szerepvállalásra válik képessé. Az eddigi legkritikusabb missziót, egy szállítózászlóalj Irakba küldését egyelőre szerencse kíséri, magyar katonaáldozatot nem követelt a vállalkozás. Nem erőszakolta ki a radarépítést a Zengőn a környezetvédők ellenére, morális megítélésének azonban nem tett jót sashegyi házvásárlása.

Kiss Péter (45) "kancelláriaminiszter" igyekezett tartani magát ahhoz az elvhez, hogy a kormány "boszorkánykonyhájának", a Miniszterelnöki Hivatalnak (MEH) feltűnés nélkül kell működnie. A Medgyessy-kabinet első bukott tagjának, a pártonkívüli Kiss Elemérnek a helyét tavaly márciusban elfoglaló addigi munkaügyi miniszter próbálta megnyesegetni a korábbi hónapokban rohamosan burjánzó kancelláriát. Végül is ő szüntette csak meg a baloldal által az előző ciklusban sokat bírált minisztériumi tükörszervezeteket, a MEH referatúráit. Az MSZP egyik erős emberének számító, a párt Baloldali Tömörülés Platformját vezető Kiss profiltisztítással s belső átszervezésekkel valamelyest visszaszorította az államtitkári beosztású szocialista politikusok befolyását a kancellárián. A kormányzati koordinációért felelős Kiss ritkán exponálja magát politikai vitákban, a vezető ellenzéki párt radikalizmusát azonban példa nélkülinek tartja a rendszerváltás óta.

Kovács Kálmán (47) informatikai és hírközlési miniszter tárcájának már induláskor "kirúgták a fél lábát", minthogy a kormányzati informatika a kancellária hatáskörében maradt. A "nem felzárkózni, hanem élre törni akarunk" szlogen jegyében az SZDSZ-es mérnök-matematikus Kovács erőltetett menetben építené ki az információs társadalmat, egyelőre azonban alacsony hatásfokkal. Az elektronikus ügyintézés területén nem sok mozdult, az internetellátottság viszont tavaly látványosan, 51 százalékkal nőtt. A hírközlési törvény módosításával Kovács már hivatalba lépésekor az alternatív szolgáltatások helyzetbe hozását és az árak letörését ígérte, ehhez képest első dolga volt különalkut kötni a kvázi monopolhelyzetű Matávval. A legnagyobb botrányt Kovács fő műve, az új törvény előkészítése okozta, amiben rész vett utóbb menesztett közigazgatási államtitkárának előző munkahelye.

Kovács László (64) külügyminiszteri és pártelnöki posztja között lavírozva gyakran vesz részt napi belpolitikai csatározásokban. Vélhetően e kettős szerepnek tudható be a külpolitikájában időnként tapasztalható bizonytalankodás. Az USA feltétel nélküli hívéből például hirtelen - az ellenzéki pártok által már korábban érzékelt tömeghangulatnak megfelelően - az ENSZ iraki szerepvállalását sürgető diplomata lett. A decemberi EU-csúcson a kormány "jelentkezett" a kétsebességes Európa feltételezett belső körébe, tavasztól viszont már tiltakozott az ötlet ellen. Az EU-alkotmány vitájában Kovács energiájának zömét a kisebbségek védelméről szóló kitétel elfogadtatására koncentrálta, minden más vitás kérdésben óvatos és háttérbe húzódó.

Kökény Mihály (54) az örök "beugró" egészségügyi miniszter: tavaly szeptembertől, Csehák Judit lemondása óta övé a bársonyszék, amihez a Horn-kormányban még két előd "elhasználódását" követően jutott. A miniszternek szinte a lehetetlent, az egészségügy reformját kellene véghezvinnie pénzügyi injekciók nélkül, örökös szakmai és vehemens ellenzéki össztűzben. Vesztes ütközetek vannak mögötte, és minden bizonnyal előtte is: a gyógyszerárak, a hálapénz, a kórház-privatizáció permanens lázban tart orvosokat, petíció-aláírókat, pártokat, egyházakat. Kökény amúgy ütésálló, fáradhatatlan, nagy munkabírású, és nem felejt: a legapróbb részletekig ismeri tárcája szabályait. Ám közszereplései gyakran szürkék, érvelése nem elég hiteles és meggyőző.

Lamperth Mónika (47), Magyarország első női belügyminisztere kinevezését nem rendészeti szakismereteinek, mint inkább az MSZP-n belüli hatalmi háttéralkudozásoknak köszönhette. Elődjeihez hasonlóan egyelőre ő is sikertelenül birkózik a közigazgatás évtizedek óta húzódó reformjával: a kistérségekre vonatkozó törvényjavaslat elbukott a T. Házban, a megyerendszert felváltó régióknak nyomuk sincs. A tartósan a népszerűségi lista középmezőnyében helyet foglaló miniszter erőtlen rendőri elöljárónak tűnik, a BM belső viszonyainak ismerői szerint elődje, Pintér Sándor befolyása ma is erősebb Lamperthénál. Igaz, ő is belevágott a rendőrség átszervezésébe: az Országos Rendőr-főkapitányságon kinevezések, lefokozások, átszervezések révén "magyar FBI-t" (nemzeti nyomozóirodát) alakított ki.

Lévai Katalin (50) tavaly májusi esélyegyenlőségi miniszteri kinevezésével váratlanul ellentmondásosabbá vált a kabinet antidiszkriminációs politikája. A jászladányi alapítványi iskola megszervezését az etnikai elkülönítés miatt kifogásoló oktatási miniszterrel ellentétben a pártonkívüli szociológus politikus például az új tanintézet megnyitása mellett tört lándzsát. A prostitucióval kapcsolatos hatályos törvényi szabályozás ellen "magánháborút" próbált beindítani: türelmi zónák helyett - skandináv mintára - az örömlányok kuncsaftjainak megbüntetését szorgalmazta. A kabinetből történő eltávolításáról hamar döntés született: már az év elején kiderült, hogy üstökösszerű politikai pályáját - az MSZP színeiben - nyáron az Európai Parlamentben folytatja.

Magyar Bálint (51) második miniszterségét sietős közoktatási reformokkal indította, a gyors és látványos változások iránti elszántságával viszont sorozatos támadásoknak tette ki magát és tárcáját. A stresszmentes iskolarendszer megteremtését célzó közoktatási reformjára, az internethasználat elterjesztését gyorsító Sulinet-program kibővítésére irányuló törekvéseit beárnyékolták minisztériumi vezetőtársainak megbicsaklásai: összeférhetetlenség-gyanús utazások, üdülési meghívások elfogadása miatti vezetőcserék, közbeszerzési szabályok megszegése tépázták tárcája tekintélyét. Az egyetemek gazdasági irányításának tervezett átalakítása miatt "üzleti érdekek képviseletével" vádolt miniszter határozottan kiállt a felsőoktatást érintő megszorítások ellen, fél sikerrel: beruházások halasztódtak el, és több építkezés is félbeszakadt.

Németh Imre (49), az agrárkamarától érkezett földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter első dolgaként egy földtörvény-módosítást vert keresztül, ami a családi gazdaságokkal szemben a jelenlegi kormány által kedvelt társas gazdálkodókat hozta előnyösebb helyzetbe. Szintén elsősorban nekik kedvezett az agrárhitelek elengedésével. A nem csupán Torgyán Józsefhez képest színtelen miniszter az ágazatban sorra jelentkező piaci válságokkal azonban nem tudott megbirkózni. A kormány agrárpolitikája ellen többször is tüntető magángazdák mellett az idén februárban a tejválság kialakulásáért már a szövetkezeti érdekképviselet és az agrárkamara is a tárcát tette felelőssé. A sokszor a "nehéz örökségre" hivatkozó miniszter székébe került volna, ha az uniós pénzek lehívásához szükséges intézményrendszert nem sikerül kiépíteni.

Persányi Miklós (53) környezetvédelmi és vízügyi miniszter félig átalakított tárcát örökölt a szabaddemokrata Kóródi Máriától tavaly májusban. A két ágazat területi szerveinek összevonását Persányi is a jövő évre halasztotta. A pártonkívüli, az SZDSZ által (is) támogatott miniszter a kormányzati munkában sikeresebb: beverekedte magát a gazdasági kabinetbe, és az ipari érdekképviseletek erőteljes lobbizása dacára több új környezeti adót fogadtatott el, köztük a környezetterhelési díjat. Persányi elődjeinél jobban ügyel arra, hogy tárcája "kifelé" mint a zöld ügyek elkötelezett harcosa jelenjen meg: honvédelmiminiszter-társával szemben foglalt állást a zengői lokátor ügyében, a nemzetközi színtéren pedig fellépett a drávai horvát vízlépcsőterv és a verespataki cianidos aranybánya ellen. A bős-nagymarosi vízlépcsőtárgyalások felújítása óta egyik érdekcsoport részéről sem kapott komoly támadást.