Tetszett a cikk?

Beláthatatlan következményekkel járhat a legalább 350 ember, köztük több mint 150 gyermek életét követelő beszlani horrorban tetőzött oroszországi terrorhullám. Miközben orosz politikusok a szabadságjogok korlátozásával járó szigorító intézkedéseket szorgalmaznak, pattanásig feszült a helyzet Észak-Oszétiában, ahol a túszdráma kezelésével elégedetlen polgárok a helyi elnök lemondását követelik, és az ingusok elleni pogromokra készülnek.

"Erőtlennek mutatkoztunk. A gyengéket pedig megverik" - ez volt a fő üzenete Vlagyimir Putyin múlt szombati beszédének, amelyben az orosz államfő bejelentette, Moszkva - az utóbbi másfél hétben végrehajtott véres oroszországi merényletek után - alapvetően átszervezi a rendfenntartó erők működését, újabb lépéseket tesz az ország egységének megőrzésére, és átalakítja az észak-kaukázusi térség kormányzásának rendjét. A jelentős orosz tévéadók által többször is megismételt beszédben Putyin ugyan elismerte, hogy Moszkva nem értette meg az Oroszországban és a világban zajló bonyolult és veszélyes folyamatokat, s nem akadályozta meg, hogy a korrupció megfertőzze a bírói és a rendfenntartói hatalmat, ám szerinte az országot ért támadások hátterében nem a hazai politikai elit által elkövetett hibák állnak, hanem azok a külföldi erők, amelyek a terroristákat felhasználva meg akarják gyengíteni Oroszországot.

Az államfő szavait aprópénzre váltó illetékesek már elő is álltak javaslataikkal. Jurij Popov, a moszkvai városvezetés törvénykezési bizottságának elnöke például az Eho Moszkvi rádióadónak adott hétfői nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy ha a nemzetközi terrorizmus hadat üzent Oroszországnak, akkor a háborús viszonyoknak megfelelően át kell alakítani a törvénykezést. "A háborús törvények szigorúbbak, ezért ideiglenesen korlátozni kell egyes szabadságjogokat, és át kell szabni az ország költségvetését is, hogy a biztonság szavatolásával megbízott szervek minden szükséges eszközt megkaphassanak" - vélekedett a politikus. Szergej Szmidovics, a migrációs kormánybizottság tagja szerint kvótákkal kellene szabályozni a külföldiek moszkvai munkavállalását. Az orosz parlament több képviselője pedig ismét felvetette azt a tavasszal már nyilvánosságra került javaslatot, mely szerint Moszkvát zárt várossá kellene tenni: meg kellene tiltani, hogy az ország más körzeteiben élők szabadon bejárkáljanak a fővárosba.

Az eddig mintegy 350 ember - köztük több mint 150 gyermek - halálát okozó beszlani túszdráma kezelése is arra utal, hogy Moszkva katonai erejének növelésével, az információk jó részének visszatartásával és a társadalom ellenőrzésével igyekszik úrrá lenni a terrorfenyegetésen, és továbbra sem hajlandó szóba állni az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld függetlenségéért már egy évtizede harcoló szakadárok mérsékelt képviselőivel sem. A Kreml ellenőrzése alatt álló országos elektronikus médiumok még szeptember 2-án, a beszlani terrorakció második napján is azt állították, hogy 354 túsz van a mintegy 30 főből álló terrorista csoport fogságában az észak-oszétiai fővárostól, Vlagyikavkaztól északra fekvő 30 ezres városka legnagyobb iskolájában. Közben a helyi lakosok - attól tartva, hogy a túszok számának szándékos alulbecslésével a hatóságok az épület ostromát készítik elő - kétségbeesve ismételgették az újságíróknak, hogy több mint ezren vannak az iskolában, hiszen a nyolcszáz diák mellett szülők és testvérek is elmentek a tragédiába fordult évnyitó ünnepségre.

A vérfürdőbe torkollt múlt pénteki ostrommal kapcsolatban is sok az olyan kérdés, amelyre nem igazán akar válaszolni a hatalom. Nem derült ki, pontosan hány terrorista vett részt a világszerte döbbenetet és felháborodást kiváltó akcióban, ellentmondó hírek érkeztek arról, hogy a hatóságok hány támadót fogtak el, nem ismert az áldozatok száma, és akörül is bizonytalanság van, hogy a terroristák vagy a gyermekeikért aggódó beszlaniak adták-e le a kilencórás tűzharcot megindító első sorozatokat. A csoport összetételéről sincsenek pontos adatok, csak annyit tudni, hogy a terroristák között egy orosz és egy oszét fegyveres mellett főként csecsenek, ingusok és arabok voltak. Homály fedi az aljas akció indítékait is: a terroristák követelése, amit csak a második napon közöltek, állítólag az volt, hogy az oroszok azonnal vonuljanak ki Csecsenföldről.

A biztonsági erők kudarcot vallottak az észak-kaukázusi Beszlanban - elsősorban ez áll a titkolózás hátterében. Szakértők szerint az iskolához túl közel állították fel a biztonsági kordont, ezzel lehetővé téve, hogy a szülők az iskola irányába, a menekülő terroristák pedig a távolabbi lakónegyedek felé áttörjék az épületet körülvevő gyűrűt. A kavarodás miatt a késve a helyszínre ért különleges erők valószínűleg nem tudták pontosan, ki van velük, és ki ellenük: miközben a civil ruhás, felfegyverkezett polgári személyek velük együtt tüzeltek az iskolában rejtőzőkre, a szomszédos építkezésen megbújt terroristák eleinte észrevétlenül lőhették ki az orosz hadsereg elit egységének katonáit, és gyilkolhatták halomra az iskolából egy szál fehérneműben menekülő gyerekeket. A zűrzavarral magyarázható, hogy a két elit egység, az Alfa és a Vimpel tagjai közül tízen meghaltak, több mint harmincan pedig megsebesültek. Ekkora veszteséget az orosz különleges erők még sohasem szenvedtek. A titkosszolgálatok is leszerepeltek, hiszen annak ellenére nem tudtak előre a terrortámadásról, hogy - mint utólag kiderült - az elkövetők hónapok óta készültek az akcióra, és a nyári felújítási munkák idején jelentős mennyiségű fegyvert és robbanóanyagot rejtettek el az iskola területén.

Hivatalos magyarázatok szerint a tűzharc amiatt robbant ki, hogy miközben a terroristák átadták a korábbi napokban megölt áldozatok holttesteit a hatóságok képviselőinek, véletlenül felrobbant egy, az épületben elhelyezett pokolgép, ám nem kizárt, hogy az első lövéseket a kordonon kívül álló helyiek adták le. Legalábbis ezt állította két forrásra is hivatkozva az orosz kormányhoz közeli Izvesztyija című napilap. "Nagyon jól hallottuk, hogyan kezdődött. Semmiféle robbanás nem volt, először egyre erősödő gépfegyvertűz hallatszott, és csak néhány másodperc vagy egy perc után következett be a robbanás" - írták a lap helyszínen tartózkodó tudósítói. A holttestek átvételével megbízott egyik orosz szemtanú is hasonlóan nyilatkozott. "A fegyveresek csak az után kezdtek ránk lőni, hogy tüzet nyitottak rájuk" - idézte a névtelenségbe burkolózó férfit az Izvesztyija.

Aggasztó jel, hogy e cikk, illetve az Izvesztyijában a korábbi napokban közölt, a hatalomhoz közel álló tulajdonosok szerint "túlzottan emocionális" beszlani beszámolók miatt távoznia kellett Raf Sakirov főszerkesztőnek. A menesztés egyébként 2002 őszét idézi: miután a különleges erők akkor megrohamozták a csecsen terroristák által megszállt moszkvai Dubrovka Színházat, és az akció során bevetett gáz több mint száz túszt ölt meg, Putyin elnök elmarasztalta az "egyik tévéállomást". Néhány nappal ezt követően az addig független NTV adó tulajdonosai leváltották Borisz Jordan vezérigazgatót.

Egyre feszültebb a helyzet Beszlanban, ahol hétfő óta tart a több száz áldozat temetése. A helyi lakosok ultimátumban követelik Alekszandr Dzazohov észak-oszétiai elnök lemondását, és a köztereken összeverődő tömegekben mindig akad néhány provokátor, aki az Oszétiában maradt ingusokkal való leszámolást követeli. A pogromokat egyelőre sikerült megakadályozni, ám helyi beszámolók szerint nem kizárt, hogy kiújulnak az 1992-es oszét-ingus összecsapások. Akkor hatszázan haltak meg a négynapos háborúban, és mintegy 30 ezer ingus menekült el Oszétiából. A többségükben ortodox keresztény oszétok és a muszlim ingusok közti konfliktus hátterében az áll, hogy a Szovjetunió szétesése után Ingusföld meg akarta szerezni azokat az Oszétiához került területeket, ahol a második világháborús kitelepítések előtt az ingusok éltek többségben. A megüresedett falvakat akkor az oroszok támogatását élvező oszétok foglalták el, így nem volt hová hazamenniük a szülőhazájukba az ötvenes évek végén visszaengedett ingusok jó részének. A helyi lakosok szerint a túszszedést követő negyvenedik nap, a kötelező gyászidőszak lejárta után várható a helyzet kiéleződése. "A férfiak most gyászolnak, negyven nap múlva azonban felveszik a fegyvert, és megkeresik a gyilkosok családtagjait" - járta be az orosz sajtót egy vlagyikavkazi oszét borúlátó jóslata. A helyiek Putyin elnökkel is elégedetlenek, úgy vélik, az államfő azért látogatott éppen szombat hajnalban a tragédia helyszínére, mert nem akart találkozni a feldühödött és válaszra váró helyi lakosokkal. Közben egymás után érkeznek az oszétiai családok drámájáról szóló hírek; meg nem erősített információk szerint meghalt az az édesanya is, akit a túszszedők a második napon szabadon engedtek volna egyéves gyermekével. A fiatalasszony azonban egy másik nővel vitette ki a babát, hogy az iskolában maradjon másik két gyermekével, akik ugyancsak meghaltak a következő napi ostrom során.

Súlyos gondok vannak az egész ország irányításával, és ez is hozzájárul az észak-kaukázusi helyzet romlásához. A térségbeli autonóm köztársaságok - Észak-Oszétia, Ingusföld, Dagesztán és Csecsenföld - élén olyan, a Kremlhez hű vezetők állnak, akiket Moszkva szabadnak és demokratikusnak aligha nevezhető választások révén juttatott a hatalomba. Elemzők szerint ezek a politikusok a korrupt és jogaikkal visszaélő helyi rendfenntartó erők segítségével maradnak hatalmon, miközben a köztársaságok gazdasága alig fejlődik, magas a munkanélküliség, és emiatt egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség. Hiába beszélnek Moszkvában a korrupció elleni harcról - egy csecsenföldi orosz ellenőrző ponton állítólag ötszáz rubelért lehet átvinni egy pokolgépet -, az Észak-Kaukázusban a jelenlegi vezetők segítségével aligha lehet fellépni a vesztegetések ellen. Helyi politikusok, köztük az orosz felsőház egyik, Dagesztánból származó tagja, Ramazan Abdulatipov szerint akkor van esély a térség békéjének megőrzésére, ha a központi hatalom megérti a kaukázusi folyamatokat, tiszteletben tartja a helyi tradíciókat, és lehetővé teszi az önkormányzati szervek megerősödését.

Az is sokat elárul, ahogy a beszlani túszok számát szándékosan alábecsülő egyik állami tévécsatorna, a Rosszija múlt vasárnap megmagyarázta, miért nem mondott igazat. A műsorvezető a hazugságokat azon katonák és politikusok nyakába varrta, akik nem voltak hajlandóak cselekedni addig, amíg Putyin elnök nem adott nekik parancsot. A Kreml szócsöveként számon tartott Rosszija magyarázkodása annak közvetett elismerését jelenti, amit a külföld és az ellenzék már régóta bírál: a 2000-ben meg-, majd 2004-ben újraválasztott orosz államfő olyan központosított rendszert épített ki Oroszországban, amelyben az illetékesek cselekvés helyett mindig a Kremltől várnak tanácsot. A legutóbbi terrorcselekmények után foganatosítandó intézkedések aligha fogják ellenkező irányba vinni a láthatatlan ellenség elleni háborúra és újabb terrorcselekmények túlélésére készülő, 140 milliós országot.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Fókuszban

Import vagy hazai?

Bár az augusztus végi oroszországi terrorakciókat - a Szibir és a Volga-Aviaekszpresz légitársaság polgári gépeinek...

Fókuszban

Fekete özvegyek

"Egyetlen álmom, hogy valahol, lehetőleg Moszkvában, felrobbantsam magam, és a lehető legtöbb oroszt megöljem.

Fókuszban

A sötét oldal ereje

Olyan, mint madarakra vadászni: megriasztod őket, és amikor felrepülnek, tüzelsz rájuk - ekképp summázta a terror...

Mother-flaneuse találatai

Mother-flaneuse találatai

Magához tért az olajár, amely a héten már mínuszban is járt

Magához tért az olajár, amely a héten már mínuszban is járt

Ferenc pápa: Hősök dolgoznak a kórházakban

Ferenc pápa: Hősök dolgoznak a kórházakban