Tetszett a cikk?

A kis és az átlagos jövedelműek lennének az adórendszer jövő évi változtatásának nyertesei, míg a tehetősebbekre nagyobb terhek rakódnának, és kedvezményeiket - néhány tabunak számító kivételnek megkegyelmezve - megfarigcsálná a kormány. Az áfa és a társasági adó mértéke nem módosulna, sőt az utóbbinál tán még újabb kedvezmények is érvényesíthetők lesznek. A részleteken, akárcsak a béremelés mértékén, persze még heteken át alkudoznak az érintettek.

Felszállt a füst, és a kormánykoalíció pártjai elásták a csatabárdot - így tűnt még múlt pénteken, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a Köztársaság tér füvén újságírók előtt ismertette a jövő évre tervezett legfontosabb adómódosításokat. Arra persze számítani lehetett, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfői plenáris ülésén a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek, már csak rutinból is, szétcincálják a kormány elé lapzártánk után, a parlament elé pedig e hét végén kerülő javaslatokat. Annál is inkább, mert az OÉT tárgyalói kipontozott, biankó szövegrészeket is kaptak, és még nem volt teljesen kimunkált a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény kedvezményrendszerének szigorítása sem.

Látványos elmozdulás történt egyébként az utóbbiban. Gyurcsány Ferenc pénteken még arról beszélt, hogy 3,5 millió forint éves jövedelem felett kopni kezdenek, 6 millió forint felett pedig (néhány kivételt leszámítva) meg is szűnnek a jövedelemadó-kedvezmények. Hétfőn viszont már csak 6 millió forint felett ígérték az olvadást, az adókedvezmények birodalmából való kiűzetést pedig az évi 6,5 millió forintnál magasabb jövedelműeknek jósolták (lásd Fontosabb adó- és közteher-módosítási tervek 2005-re című írásunkat).

Az adótörvények vitájának ebben a fázisában persze senki nem tekinti kőbe vésettnek a számokat és az elképzeléseket. Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke éppen ez ellen szólalt fel az OÉT ülésén. Most ez a veszély nem fenyeget - ígérte Draskovics Tibor pénzügyminiszter, értelmes változtatásra attól függetlenül lesz mód, hogy a fő kérdésekben már szinkronban vannak egymással a szocialisták és a szabaddemokraták elképzelései. A korábbi években ugyanis éppen amiatt volt szűk a kormány mozgástere, mert a koalíciós partnerek már az érdekegyeztetés előtt megállapodtak egymással. A két kormányzó párt egyébként már az adótörvények módosításának nyári előjátékában oda-vissza bírálta egymást (HVG, 2004. július 24.), hogy aztán a színfalak mögött folytatódjék a birkózás. A mostanra megjelenő eredményekből a kétkulcsos szja és az ennek révén elérhető adócsökkentés a szabaddemokraták elképzeléseire hajaz, a szocialisták ugyanis egy negyedik, mégpedig 48 százalékos kulcs bevezetése mellett kardoskodtak. Ugyanakkor a 38 százalékos kulcs, mindkét párt eredeti elképzelésével ellentétben, már valamivel a bruttó átlagkereset (havi 140-141 ezer forint) alatt, évi 1,5 millió forintnál belép. Igaz, a 26 százalékos kulcs kiiktatása révén ebben és az ennél magasabb jövedelemkategóriában is 56 ezer forint adót spórolhat meg mindenki, az alsó sávokban pedig ez a megtakarítás tovább nőhet - az adójóváírás egyelőre pontosan nem ismert változtatásának függvényében. Az így megnyert adó azonban mindenképpen elolvad 6 millió forint éves jövedelem környékén, miután jövőre nő az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa, így ekkora összeg után mintegy 59 ezer forinttal több lesz a teher.

Az adókedvezmények megnyirbálása miatt ténylegesen is lehet veszíteni, ami kellő érvet szolgáltat majd az ellenzéki bírálatokhoz. Még akkor is, ha a kedvezménykorlátok nem vonatkoznának a gyermekneveléshez és a lakástörlesztéshez kapcsolódó adóelőnyökre. A jövedelmek átrendezésének politikai üzenete egyértelmű: "több lehetőséget a szükségben szenvedőknek, több felelősséget a módosabbaknak", "kedvezménykorlátok a tehetőseknél" - szerepel visszatérően Gyurcsány és Draskovics megnyilatkozásaiban. A pénzügyminiszter mindazonáltal azt is ígéri, hogy nem kezeli presztízskérdésként, ha imitt-amott vissza kell majd lépnie eredeti elképzelésétől. Ez történhet például a közcélú adományok adókedvezményének ügyében. Különösen, miután Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke az OÉT ülésén figyelmeztetett: az adományok jobbára a magas jövedelműektől származnak, ám a buzdító kedvezmény nélkül elmaradhatnak, ami megint csak a költségvetést hozhatja nehéz helyzetbe.

Éles vitákat gerjeszthet a tőzsdei árfolyamnyereség-adó visszaállításának terve, amit nemcsak a befektetők és a munkaadói érdekképviseletek támadnak, de a kisebbik koalíciós partner sem szavaz rá. A szocialisták viszont váltig azt hangsúlyozzák, hogy ezt az árat éppen az SZDSZ más adócsökkentési javaslatai miatt kell megfizetni, máskülönben óriási bevételi lyuk keletkezne a büdzsén. A kétkulcsos szja bevezetése következtében egyébként Gyurcsány állítása szerint 100 milliárd forinttal marad több az emberek zsebében - az így kieső összeg javát azonban reményei szerint pótolná a gazdaság teljesítményének növekedése.

A szakszervezeteket hidegen hagyja az adókulcsok száma, nekik az a fontos - és ez teljesülni látszik -, hogy könnyítsenek az átlagos és annál alacsonyabb jövedelmek adóterhelésén. A pénzügyminiszter egyébként e hét péntekjére informális tanácskozásra hivatalába invitálta az érdekegyeztetőket, ahol - ígérete szerint az OÉT-n rendszerint felszolgáltnál jobb pogácsa mellett - egyebeket is szervírozna. Nem zárkózott el például attól, hogy növeljék egyes természetbeni juttatások (mint az üdülési csekk, étkezési hozzájárulás) adómentességének értékhatárát. Emellett ekkorra készülnének el a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek által egyaránt hiányolt, az adókedvezmény-korlátokra, az adójóváírásra, az élőmunkaterhek változására vonatkozó hatástanulmányok.

Nem a miniszterelnök-jelölt nyakkendőjét jöttünk dicsérni - szögezte le az OÉT munkaadói oldalán Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, s ezt az ígéretét "oldaltársai" be is váltották. Rolek például nehezményezte, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás tavaly megígért csökkentésére a pénzügyminiszter csak 2005 novemberétől lát lehetőséget, hogy változatlanul magasak maradnak az általános forgalmi adó (áfa) kulcsai, s hogy továbbra sem mérséklődnek a munkáltatók társadalombiztosítási (tb) terhei. Abból viszont - hangsúlyozták - nem kérnek, amit a pénzügyi tárca az egyszerűsítés, átláthatóság címszavak alatt sózna rájuk. E szerint ugyanis a munkaadói és a munkavállalói járulékot a tb-járulékalap után kellene fizetni, ami többletterhet okozna. Különösen a munkavállalókat nem foglalkoztató egyéni és társas vállalkozók számára, akiket 2005-től kapcsolnának be a munkanélküli-járulék fizetésébe. Demján éppen ellenkező irányú lépéseket, általános adócsökkentést várna, mondván: az Európai Uniót adóverseny jellemzi, amire a magyarországi gazdaságpolitikának is reagálnia kellene, a mostaninál lényegesen több pénzt hagyva a gazdaság szereplőinél. A kormányoldal viszont úgy véli: a különböző kedvezmények révén a munkaadók is több levegőhöz jutnak, ráadásul további engedmény, például 1 százalékpontos áfacsökkentés 50 milliárd forintos bevételkiesést okozna a büdzsében, amiből - a pénzügyminiszter szerint - a kereskedők "nullánál kevesebbet adnának vissza" a vásárlóknak.

"Magyarországon van az egyik legalacsonyabb társaságiadó-kulcs Európában" - riposztozott Draskovics, akinek épp emiatt volt is mit hallgatnia német és francia kollégájától az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek múlt hét végi tanácskozásán. Ám a társaságiadó-kulcs mértékéből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni - szögezi le a Deloitte Rt. 212 országra kiterjedő, e héten közzétett elemzése, hiszen az összehasonlításban torzulásokat okozhat az eltérő adóalap, továbbá más központi és helyi adók léte, mértéke, illetve az igénybe vehető kedvezmények sokasága. Nem véletlen, hogy az EU-ban is csak az adóalap harmonizációjáról kezdenének egyeztetéseket.

Kemény csörték várhatók az OÉT-n hétfőn megkezdett bértárgyalások folytatása során is, miután a szakszervezetek az idei, szerintük szűk esztendő után jövőre a várható GDP-növekedéssel közel azonos mértékű, 4 százalékos reálkereset-növelést forszíroznak (júniusi adat szerint, 7,5 százalékos infláció mellett, a versenyszférában 9,5 százalékkal, a költségvetésiben pedig 6,9 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest). A munkaadók túlzottnak tartják a szakszervezeti igényt, és a kormány ajánlatával azonos mértékű, 2 százalékos reálkereset-emelkedést céloztak meg. Ennek nyomán az inflációs prognózissal megegyezően, 4,5 százalékkal (a mostani havi 53 ezerről 55 385 forintra) növelnék a minimálbért, amit viszont a szakszervezetek az átlagbér emelkedésénél markánsabban szeretnének feltornászni. A mesterségesen felpumpált minimálbér azonban - hivatkoznak független szakértői tanulmányokra a munkaadók - károsan hatna a foglalkoztatásra. A szakszervezetek mindenesetre nehezményezik, hogy a kormány "ölbe tett kézzel nézné" a két oldal minimálbérrel kapcsolatos vitáját: mint Gyurcsány jelezte, elfogadják a megállapodásukat, abba nem akarnak beleszólni. A miniszterelnök-jelölt mindenesetre ígéretet tett arra is, hogy a versenyszféra jövő évi béremelésével hasonló mértékű növelésre számíthatnak a közszolgák és a közalkalmazottak. Sőt, hogy az új kormány teljesíti a Medgyessy-kabinet által a közszféra idei - eddig csak részben megvalósult - keresetnövelésére kötött megállapodásban foglaltakat is. Kivéve, ha azt "valamilyen oknál fogva" mégsem tudják betartani. Ebben az esetben azonban - ígérte - "bekopognak és szólnak".

MOLNÁR PATRÍCIA

Fókuszban

A legnagyobb kockázat

Gyaníthatóan az államháztartásnak a bruttó hazai termékhez viszonyított 4,9-4,95 százalékos (eredményszemléletű)...

Fókuszban

Főcsapás-irány

Munkahely, munkahely, munkahely - ismételgetik mostanában minden létező fórumon egyik legfontosabb teendőjüket a...

Új funkció kerül a Facebookba, megmutatja, hogy áll a koronavírus elleni harc

Új funkció kerül a Facebookba, megmutatja, hogy áll a koronavírus elleni harc

Különleges kiállítás a karantén napjaira – zsidó kiválóságok

Különleges kiállítás a karantén napjaira – zsidó kiválóságok

Jól látja: Windows 10 fut az iPhone X-en

Jól látja: Windows 10 fut az iPhone X-en