Tetszett a cikk?

A vajdasági magyar kisebbséggel kapcsolatos diplomáciai élénkség hevületében megfogalmazott ígéretek a határ mindkét oldalán határozottabb fellépést sejtetnek a nemzetiségeket ért atrocitások ügyében. Ugyanakkor sok jel mutat arra, hogy a politikusok időnként túlreagálják a feszültségeket, ami csillapításuk helyett akár azok eszkalálódásához is vezethet.

"Az exjugoszláv térség minden háborúja a médiában kezdődött, a futballpályákon folytatódott, hogy aztán a harctereken csúcsosodjon ki" - a Magyar Szó múlt heti tudósítása szerint Nenad Csanak vajdasági parlamenti elnök figyelmeztette e szavakkal a Jugoszláviában tárgyaló Mádl Ferenc magyar köztársasági elnököt arra, hogy a nemzetiségi konfliktusokat - legalábbis szerinte - sok esetben a helyi sajtó generálja. Csanak álláspontja nyilvánvaló túlzás, azt azonban, hogy valójában mi történik a Vajdaságban - újjáéledtek-e a kisebbségellenes indulatok, ha igen, mely erők és mi okból gerjesztenek gyűlölködést, s eszkalálódhat-e a helyzet, ha pedig nem, kinek áll érdekében ilyen látszatot teremteni -, a HVG-nek névtelenséget kérve nyilatkozó befolyásos vajdasági magyar értelmiségiek egyike sem tudta bizonyossággal eldönteni. Az ellenben megkockáztatható: a Vajdaság nagyobb városaiban, falvaiban járva nem tapasztalni sem félelmet, sem türelmetlenséget; álmos őszi kávéházas-teraszos rendben folyik az élet a Délvidéken. Erre rímel egy, a napokban közzétett felmérés, amely szerint a megkérdezett vajdaságiak - valamennyi nemzetiség tagjai - többsége jónak ítéli meg nemzetisége helyzetét. Ugyanakkor a magyarok 30 százaléka tapasztalt már diszkriminációt.

"Így alakult" - summázta egy hónappal ezelőtti rendőrpofonjának történetét a HVG-nek Komáromi László, a 70 százalékban magyarok lakta Padé polgármestere, aki meg van győződve arról, hogy aktív közéleti szerepe - az egykori katonatiszt már a második választási ciklusban áll a falu élén, s ő a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) helyi első embere - állhat arculcsapásának hátterében. A pofon azután csattant el, hogy a polgármester augusztus végén, a választási bizottság kérésének eleget téve, lakcímigazolást kívánt beszerezni a körzeti rendőrparancsnokságon, Csókán. A parancsnok - Komáromi állítása szerint - a papír kiadását sürgető úgymond erőszakoskodást nehezményezte tettlegesen is. Komáromi - akin ma már nem látszanak külsérelmi nyomok - orvosi látleletet vetetett fel, de jogászával konzultálva végül nem tett feljelentést. Valaki mégis megkereshette a hatóságokat, másnap ugyanis két rendőrtiszt jelentkezett nála, s a történtekről faggatta.

A polgármester esete a ritka kivételek közül való, a hatóságok ugyanis általában szemet hunynak a kilengések felett, de ha indul is eljárás, a gyanú rendbontás vagy garázdaság, s még véletlenül sem nemzeti-etnikai kisebbség tagja elleni erőszak. A VMSZ viszont a sajtóközlések alapján listát készített a 2003 januárja óta regisztrált, általa kisebbségellenesnek minősített akciókról, és e szerint több mint 40 hasonló eset történt (a VMSZ-nél felhívták a figyelmet a látenciára is, szerintük a tényleges szám az általuk nyilvántartottnak öt-tízszeresére rúghat). A lajstromban horvátokat, muszlimokat, zsidókat ért atrocitások is szerepelnek. A támadások sokfélék: szóbeli zaklatás, sértő falfirka, fenyegető üzenetek és fizikai attakok; a listát a Magyarországon menekültstátusra váró Sötét család kálváriája zárja. Társadalomtudósok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szinte rendszeres temetőgyalázásoknak, illetve emlékeztetnek a március közepi kétnapos pogromhangulatra: ekkor a szerbeket Koszovóban ért támadások okozta felháborodás miatt a demonstrálók az utcákon törtek-zúztak, támadásokat intéztek kisebbségi intézmények ellen (HVG, 2004. március 27.).

A helyiek - egyébként szintén némi előítélettel - a "jöttmenteket", vagyis a Horvátországból, Boszniából, Koszovóból a Vajdaságba menekült szerbeket vélik a támadások hátterében. Mint mondják, a rendőrök között is sok ilyen van, ezért haladnak ólomléptekkel s kanyarodnak tévútra a nyomozások. A menekültek érkeztével vált veszélyessé az addig szinte sportból-virtusból űzött, csaknem évszázados, ám a közelmúltig viszonylag kordában tartott szembenállás.

"Nem számított férfimulatságnak, ahol nem csattant el egy-két pofon. És kit üssünk? A rác a magyart, a magyar a rácot" - adott példát a tolerancia könnyített helyi változatából egy szabadkai magyar értelmiségi. Jugoszláviai szociológusok - a HVG értesülései szerint a magyar hírszerzéssel összhangban - fontosnak érzik a szociális megfontolásokat is. Tavaszig Szeged volt a Nyugat kapuja a térség számára: a határ mentén seftelt-üzletelt a fél ország - hogy mi mindennel, arra jó példa, hogy a "vajkrém" kifejezés bekerült a szerb szótárakba is. Magyarország EU-taggá válásával, a vízumkényszer bevezetésével azonban Szerbiát kvázi befalazták; a háborús nemzedék most levezeti a kilátástalanság feszültségét (a szerbeket gyalázó tamásfalvi falfirkákat a megkérdezettek egybehangzóan provokációnak tartják).

Eközben nehéz nem észrevenni a magyar kisebbség politikai jobbratolódását. A korábban a Fidesszel kifejezetten hűvös viszonyban lévő VMSZ (HVG, 2004. január 10.) negyedoldalas kampányhirdetést adott fel a Magyar Szóban, amelyben kizárólag fideszes prominensek - Kövér László, Deutsch Tamás, Varga Mihály és Fónagy János - buzdítják szavazásra a délvidékieket. A magukat liberálisnak valló vajdasági magyarok úgy érzik, az "orbánisták-antiorbánisták" szembenállás hasonlatos a Magyarországi elitben tapasztalható megosztottsághoz. Legfeljebb az arányok mások - mondják -, éspedig a délvidéki "fideszesek" javára. "Nem népviseletet: a bocskaihoz hasonlatos magyar ruhát varratnak a módosabbak, s abban korzóznak, kocsikáznak. 2002 előtt ilyen nem volt" - zúgolódik egy falusi értelmiségi asszony. Néhány kilométerrel odébb, Szabadkán ellenben egy nemzetközi hírű társadalomtudós egyetemi tanár szemmel látható örömmel idézgeti a Fidesz-elnök dakota mondásait.

Még inkább szembeötlő a Trianon-revíziót hirdető jobboldali radikális mozgalom, a magyarországi központú Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vajdasági aktivizálódása. Az egyébként a Szeged melletti Ruzsa-tanyán bejegyzett HVIM - amely több szervezetet is működtet Jugoszlávia magyarlakta térségeiben - április végén tüntetéssorozattal hívta fel magára a délvidékiek figyelmét (kritikus szemtanúk szerint az Árpád-sávos lobogókat lengető harcias ifjak hada nem volt sokkal megnyugtatóbb látvány a márciusban randalírozó "jöttmentekénél"). A szervezet újabban budapesti demonstrációra mozgósít Szerbia és Montenegró nagykövetsége elé. A HVIM nyíltan támogatta az egykor Fidesz-kegyeltként ismert, politikai támogatottságánál jelentékenyebb szellemi befolyással bíró, Ágoston András vezette Vajdasági Magyarok Demokrata Pártja (VMDP) jelöltjeit a hét végi választásokon.

Ami azonban sikerült a nagy testvér Fidesz-MPSZ-nek 2002-ben Magyarországon, a jelek szerint nem jött össze vajdasági követőinek: a hét végi helyhatósági és vajdasági tartományi választásokon egyik magyar párt sem tudta mozgósításra használni a feszült politikai légkört. A VMSZ-nek eddig 17 képviselője volt a tartományi képviselőházban, ám a választások előtt megváltoztatott szisztémában ezt nagyon nehéz lesz megtartania. A szövetség első fordulóbeli alig 10 százalékos listás eredménye a számítások szerint 6-7 mandátumot érhet, a többi képviselőnek pedig egyéni körzetből kellene a törvényhozásba kerülnie az október 3-ai második választási forduló után. A VMSZ alelnöke, Egeresi Sándor a hét elején úgy saccolta, jó, ha tíznél több képviselőjük kerül be a tartományi parlamentbe.

A VMSZ önkormányzati szereplése is gyengére sikeredett: eddigi hét polgármesteri helyéből legfeljebb öt megtartására van esélye, ám szinte kizárt, hogy ennyit meg is szerezzen. Valószínűleg elvesztik Szabadkát is, ahol ugyan az eddigi polgármester, Kucsera Géza bejutott a második fordulóba, ám ott két hét múlva "etnikai szavazás" valószínűsíthető, és a helyi szerbek minden bizonnyal felsorakoznak majd Kucsera szerb ellenfele mögé. A képviselő-testület összetétele még kedvezőtlenebbül alakult, hiszen a VMSZ mindössze 16 helyet szerzett a 67 tagú önkormányzatban. Mivel Szabadka Kasza József pártelnök "felségterülete", az itteni rossz szereplés feszültségeket okozhat a VMSZ-en belül, ami kihathat a vajdasági magyarság közérzetére is.

Azt sem tudni, hogyan sül el az új keletű ellenségeskedés szimbólumává vált Sötét család már a világsajtót is bejárt menekültügyének igen nagyvonalú magyarországi kezelése. A jelenleg Békéscsabán menekültstátusra váró família Mádl Ferenc lebeszélési kisérlete ellenére a múlt héten elhagyta a Vajdaságot, ahol panaszuk szerint ismételt fizikai-lelki terrornak voltak kitéve. Ügyükben ritka gyorsan léptek a magyar hatóságok. Röszkéről a Határőrség hivatali gépkocsijával szállították őket a befogadóállomásra, Lamperth Mónika belügyminiszter pedig már aznap utasította a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy minél gyorsabban adják meg a menekültstátust a családtagoknak. Ami önmagában is unikum: határon túli magyar kisebbséghez tartozó személy az utóbbi egy évtizedben egyáltalán nem folyamodott menekültstátusért Magyarországon. A szocialista politikusok tehát "rámozdultak" az ügyre, ami azt sejteti, hogy a szocialisták az eddig a Fidesz-MPSZ territóriumának tekintett szomszédpolitikában is határozottabb hangra váltanak a jövőben.

A magyar kormány esetleges eltökéltségének a menekültstátus megadása ügyében ugyanakkor számos negatív következménye is lehet. Szerbiai magyar politikusok, köztük Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is kifejtették, hogy "ez rossz értelemben vett pozitív jelzés azoknak, akik el akarják távolítani a magyarságot a Vajdaságból". Ugyanakkor hozzátette: emberileg persze megérti a család döntését. Más értelmezések szerint ha a magyar hatóságok megadják a menekültstátust Sötétéknek, annak óhatatlanul is Szerbiával szembeni politikai színezete lehet, hiszen ezzel az onnan érkezőket egy kalap alá veszik az afgán vagy iraki menekültekkel, Szerbiát pedig azokkal az országokkal. Ha pedig az új EU-tag Magyarország ilyen érzetet kelt a szerb politikai berendezkedéssel kapcsolatban, az kétségkívül nehezítheti Szerbia útját az unióval kialakítani kívánt stratégiai partnerség elérése felé.

RÁDI ANTÓNIA / SZABADKA, RIBA ISTVÁN

Fókuszban

Kettős esély

Ha nem támadja meg senki az Alkotmánybíróságon a parlament múlt hétfői döntését a kettős állampolgárság ügyében...

Fókuszban

Magyar kártya

Az elmúlt egy évben megszaporodott kisebbségellenes - nagyrészt, de nem csak a magyarokat érintő - atrocitások mögött...

Fókuszban

Dorgálás Strasbourgból

Nem túl valószínű, hogy az Európai Parlament (EP) a közeljövőben tényfeltáró bizottságot küldene Szerbiába a vajdasági...

Rabok temetik tömegsírokba a New York-i koronavírusos halottakat

Rabok temetik tömegsírokba a New York-i koronavírusos halottakat

Elhunyt a Clinton-Lewinsky botrányt kirobbantó Linda Tripp

Elhunyt a Clinton-Lewinsky botrányt kirobbantó Linda Tripp

Diadalmenetre készült Orbán, de a koronavírus a rajtvonalra küldte

Diadalmenetre készült Orbán, de a koronavírus a rajtvonalra küldte