Tetszett a cikk?

Tizenkét évvel a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló Nemzetközi Törvényszék...

Tizenkét évvel a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) létrehozása után már csak három igazán hírhedt vádlottat - Radovan Karadzsicsot, a boszniai Szerb Köztársaság (RSZ) volt elnökét, Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnokot, illetve Ante Gotovina horvát tábornokot - nem sikerült kézre keríteni. Az ENSZ által alapított testület fogdájában jelenleg 57 személyt tartanak lakat alatt, míg 15 vádlott az ítélethozatalig ideiglenesen szabadlábon van.

Az NT fogdájának lakói között található Szlobodan Milosevics egykori szerb, majd jugoszláv államfő, Nikola Sainovics volt jugoszláv miniszterelnök-helyettes, Milan Milutinovics egykori jugoszláv külügyminiszter és szerb elnök, Vojiszlav Seselj szerb szélsőséges nacionalista pártvezér, illetve két boszniai muszlim vezérkari főnök, Rasim Delic és Sefer Halilovic, továbbá több koszovói albán politikus, köztük Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfő. A svájci Carla Del Ponte főügyész nevével fémjelzett testület már több ügyet lezárt, melyek alapján 17 elítélt jelenleg is büntetését tölti, 13-an pedig már vissza is nyerték szabadságukat.

A jelenleg is rács mögött lévők közül Biljana Plavsics volt boszniai szerb elnök a legismertebb, míg a már szabadultak között Tihomir Blaskic egykori boszniai horvát főparancsnok tekinthető a legnagyobb halnak. Blaskic egyébként részben Horvátország áldozatának is mondható: a boszniai muszlimok tömeges meggyilkolásával vádolt tábornokot az NT előbb 45 év börtönbüntetésre ítélte, ám amikor Franjo Tudjman elnök halála után megnyíltak a horvát archívumok, a kutathatóvá vált titkos anyagokból kiderült, hogy mégsem Blaskic szervezte meg az Ahmici nevű falu muszlimjainak 1993-as kiirtását. Blaskic büntetését így utólag kilenc évre csökkentették, rossz nyelvek szerint azért ennyire, mert a hazájában hősként ünnepelt tábornok éppen ennyit töltött rács mögött. Tudjman egyébként valószínűleg csak betegsége és 1999-ben bekövetkezett halála miatt nem került fel az NT nyilvános körözési listájára.

A volt Jugoszlávia területén létrejött államok közül Macedónia, illetve Bosznia többségében horvátok és muszlimok lakta fele működik együtt megfelelően az NT-vel. Macedónia gyakorlatilag az első kérésre őrizetbe vette Johan Trculovszki magas rangú belügyi vezetőt, illetve hozzájárult ahhoz, hogy Hágába szállítsák a jelenleg egy horvátországi börtönben ülő Ljube Boskovszki volt belügyminisztert. Némi unszolás után Szarajevó is rávette a Hágába utazásra Halilovic és Delic tábornokokat, akik az NT vádjai szerint nem akadályozták meg, hogy a külföldi szélsőséges muszlim harcosokból verbuválódott Mudzsahedin-osztag háborús bűncselekményeket kövessen el a boszniai horvátok, illetve szerbek ellen.

A hivatalosan Szerbiához tartozó, 1999 óta ENSZ-kormányzás alatt lévő Koszovó többségét alkotó albánok - nem kis nemzetközi nyomásra - ugyancsak együttműködnek, ezt mutatja, hogy Haradinaj mellett már több albán is az NT előtt áll. Ugyanakkor az is igaz, hogy az NT igyekszik kesztyűs kézzel bánni a koszovói albánokkal, mivel a testület attól tart, az albánok elleni vádemelés véres összecsapásokat vált ki az albánok és a kisebbségben lévő szerbek között. A félelmek létére utal, hogy miután Haradinaj Hágába indult, a NATO ideiglenesen jelentősen növelte a Koszovóban szolgáló nemzetközi békefenntartók létszámát.

Az együtt nem működés listáját az RSZ vezeti, amely a boszniai polgárháborút lezáró daytoni békeegyezmény aláírása óta eltelt közel egy évtizedben egyetlen olyan személyt sem adott ki, aki szerepelt az NT körözési listáján, sőt szemet hunyt afölött, hogy Karadzsics és Mladics évekig az RSZ területén, a helyi hadsereg védelmét élvezve bujkált. A Banja Luka-i vezetés a fenyegetések, illetve a külföldi segélyek elmaradása ellenére sem mutatott készséget az együttműködésre, és az utóbbi években több boszniai szerb miniszterelnök - legutóbb tavaly decemberben Dragan Mikerevics - kényszerült távozásra a kooperáció teljes hiánya miatt.

Szerbia ugyancsak hajlamos volt az együttműködés elszabotálására. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök bejelentette, a szerb rendőrség senkit sem kíván erőszakkal Hágába küldeni, ám Belgrád igyekszik rávenni a vádlottakat az önkéntes jelentkezésre. A jelek szerint nem eredménytelenül: a január óta szép számban felbukkanó önkéntesekkel együtt Szerbiából már egy kormányra való politikus került Hágába. Meglehet, e buzgalom az idővel való versenyfutásnak is köszönhető. Az NT-nek ugyanis tavaly - a nemzetközi intézmények mellett egyre kevésbé elkötelezett Egyesült Államok nyomására - "ultimátumot" adott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mely szerint elvileg idén már nem indíthat új nyomozást, 2008-ig meg kell hoznia valamennyi elsőfokú ítéletét, s 2010-ben be kell zárnia a "boltot" (egyes elképzelések szerint a mégis függőben maradt ügyeket utána a tavaly megalakult Nemzetközi Büntetőbíróság, az ICC venné át).

Az időzavarral és ügyteherrel küzdő Carla Del Ponte tervei szerint ezért a perek egy részét a jövőben nemzetközi felügyeletű helyi bíróságokhoz telepítenék a Nyugat-Balkán országaiban, ám a részrehajlás elkerülése végett mindenütt csak olyan vádlott fölött ítélkeznének, aki egy másik ország polgára. Az első ilyen bíróság Szarajevóban rövidesen megkezdi tevékenységét, s egyes szakértők szerint Hágában újabban azért állnak "sorban" az önként jelentkező szerb gyanúsítottak, nehogy végül Boszniában kelljen majd elszámolniuk tetteikkel. Némelyek azt remélik, Gotovinánál is leesik majd a tantusz, s a felismeréshez a horvátországi vezetők hozzásegítik majd őt, mint ahogy Kostunica rábeszélőképessége is erősen fejlődött az utóbbi időben. "Ha eddig is ilyen tempóban kerültek volna kézre a gyanúsítottak, mostanra a törvényszék valószínűleg már befejezte volna a dolgát" - jelentette ki a múlt héten Del Ponte szóvivője.

Fókuszban

Ante portas

Daccal vegyes szkepticizmussal fogadta Horvátország az EU-csatlakozási tárgyalások startjának elhalasztását. Az uniós tagállamok többsége úgy ítélte meg: Horvátország nem tett meg minden tőle telhetőt a hazájában sokak által nemzeti hősként tisztelt, a hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok kézre kerítéséért.

Jókainak is a koronavírusig kellett várnia, hogy lelepleződjön

Jókainak is a koronavírusig kellett várnia, hogy lelepleződjön

Lombardiában a koronavírusos betegek otthoni ápolása miatt is terjed a vírus

Lombardiában a koronavírusos betegek otthoni ápolása miatt is terjed a vírus

Az IKEA 100 milliós adományt ajánl a járvánnyal küzdő önkormányzatoknak

Az IKEA 100 milliós adományt ajánl a járvánnyal küzdő önkormányzatoknak