159,6 milliárd forint jut az idén a költségvetésből a magyarországi felsőoktatási intézményeknek; ez 4 százalékkal...

159,6 milliárd forint jut az idén a költségvetésből a magyarországi felsőoktatási intézményeknek; ez 4 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ha a keretből leszámítjuk az egyetemeken, főiskolákon csupán "átfolyatott" hallgatói juttatásokat, a büdzsé mintegy 133 milliárd forintot fordít az intézményhálózat működtetésére. Ez 5,5 milliárd forintos többlet 2004-hez képest. A költségvetési törvény ugyanakkor arról is rendelkezett, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak - az uniós felzárkóztatási konvergenciaprogramhoz igazodva - 1 százalékos tartalékot kell képezniük, amivel máris mintegy 4 milliárdra csökken az idei többlettámogatás. Ebből kellene tehát finanszírozniuk az intézményeknek a közalkalmazotti törvényben előírt béremeléseket, ami január 1-jétől 7,5 százalékos, szeptember 1-jétől pedig újabb 4,5 százalékos bérfejlesztési kötelezettséget ró rájuk. Minthogy azonban már az év eleji "első kör" kifizetése is több mint 7 milliárd forintos pluszkiadást jelentett, az egyetemek, főiskolák már az év első hónapjaiban jelentős leépítésekre kényszerültek.

HVG
A felsőoktatás 53 ezer oktatói, dolgozói státusából 2318 megszüntetéséről döntöttek az év elején az egyetemek, főiskolák. A legnagyobb mértékű leépítésre Debrecenben került sor, ahol több mint ötszáz fős csökkentés volt, míg más, hasonló nagyságú intézményekben 100-150 főt bocsátottak el (HVG, 2005. február 26.) Bár a mostani menesztések összességében jóval kisebb arányú leépítést jelentenek, mint az 1995-ös Bokros-csomaghoz köthetők - akkor 6800-zal csökkent a felsőoktatásban dolgozók létszáma -, a folyamat ezzel még korántsem zárult le. A prognózisok szerint az ősszel esedékes béremelés fedezetére - csak a szeptembertől az év végégig hátralévő hónapot nézve - mintegy 1,5 milliárd forintra lenne szükség. Az ehhez szükséges tartalékok azonban hiányoznak. A Magyar Rektori Konferencia számításai szerint a felsőoktatási szektor - amely reálértéken a kilencvenes évek elejei állapotban van - egészét nézve 20-25 milliárd forintra lenne szükség az intézmények anyagi helyzetének konszolidációjához.

Az őszi béremelések fedezetének előteremtésében átmeneti megoldást jelenthetne, ha a kormány felszabadítaná a "felsőiskolák" kötelező tartalékkeretét. De még emellett is csak újabb elbocsátásokkal vagy a bevételek növelésével lehetne a bérfejlesztés további forrásait előteremteni. Utóbbi téren azonban a lehetőségek igencsak szűkre szabottak: a költségtérítéses képzés például - amely a hallgatók arányát tekintve az összlétszám 49 százalékát teszi ki - még a magas tandíjak ellenére is viszonylag keveset hoz a konyhára. Az úgynevezett alaptevékenység (azaz az oktatás) bevételei között tavaly például mindössze 14,3 százalékot tettek ki a fizetős hallgatóktól származó pénzek; a tarifák pedig - vélik az egyetemek, főiskolák vezetői - számottevően nem növelhetők, mert akkor a kereslet esne vissza drámai mértékben.

Fókuszban

A vége láthatatlan

Még el sem fogadta a kormánypárti többség a jelenlegi egyetemi, főiskolai képzéseket és az intézmények irányítási rendszerét fenekestül felforgató új felsőoktatási törvényt, az ellenzék már a jogszabály későbbi"visszamódosításán" gondolkodik. A reform jóval túlmenne a bolognai követelmények végrehajtásán, a hallgatók többsége számára jelentősen megdrágítva a mester fokozatú diploma megszerzését.

Indul a Vodafone TV Magyarországon

Indul a Vodafone TV Magyarországon

Kigyulladt egy személyvonat mozdonya Nyírbátornál

Kigyulladt egy személyvonat mozdonya Nyírbátornál

Jakus Ibolya: A győri legényanya

Jakus Ibolya: A győri legényanya

Lázár: Vásárhelyen lezárult egy korszak

Lázár: Vásárhelyen lezárult egy korszak

Az emberek köszönték a krumplit, és leszavaztak az ellenzékre

Az emberek köszönték a krumplit, és leszavaztak az ellenzékre

A tájfun idején a hajléktalanokat nem engedték be a tokiói óvóhelyekre

A tájfun idején a hajléktalanokat nem engedték be a tokiói óvóhelyekre