Az európai felsőoktatás minőségének javítását és vonzerejének növelését célzó páneurópai összefogást 1998-ban a...

Az európai felsőoktatás minőségének javítását és vonzerejének növelését célzó páneurópai összefogást 1998-ban a francia, német, olasz és brit oktatási miniszter kezdeményezte, az általuk aláírt Sorbonne-nyilatkozat adta meg a lökést egy évvel később az "egységes európai felsőoktatási térség" 2010-ig történő létrehozására irányuló önkéntes kormányközi együttműködés, az úgynevezett bolognai folyamat (bf) elindításához. A ma már negyven európai államra kiterjedő, az Európai Bizottság által is felkarolt bf lényege, hogy átjárhatóvá, kompatibilissá tegye az országonként különböző felsőoktatási rendszereket, megszüntesse azok elitképző jellegét, és a munkaerőpiac, az információs forradalom, az élethosszig tartó tanulás követelményeihez igazodva tömegessé tegye a felsőoktatásban való részvételt. A bolognai elképzelés szerint a diákok 2010-től szabadon vándorolhatnak az európai egyetemek között, és ideális esetben nemcsak az európai kreditszámítási rendszer (ECTS) szerint megszerzett minősítő pontjaikat (kreditjeiket) "vihetnék magukkal", hanem az ösztöndíjukat s a tanulmányaik folytatásához saját országukban esetleg felvett kölcsönt is.

A legfontosabb bolognai elvek a diákok és az oktatók mobilitása, a sok helyütt állami intézményként működő egyetemek autonómiájának biztosítása, a hallgatók bevonása a felsőoktatás irányításába és az állami felelősség. A bf-hez csatlakozott államok legközelebb május 19-20-án a norvégiai Bergenben ülnek össze, hogy megvonják a legutóbbi, berlini konferencia óta eltelt időszak mérlegét. Két évvel ezelőtt Berlinben három fő köztes célt tűztek ki: a két-, illetve a doktori képzéssel együtt háromciklusú - fő elemeiben az angolszász modellt követő - egyetemi képzés bevezetésének előkészítését, a minőségbiztosítási rendszer kidolgozását és a diplomák kölcsönös elismerését előíró lisszaboni konvenció ratifikálását legkésőbb 2005 végéig. Per Nyborg, a Bolognai Ellenőrző Csoport titkárságának vezetője nemrégiben egy szemináriumon kénytelen volt elismerni, hogy az átállás a két-három ciklusú rendszerre nem megy könnyen azokban az országokban, ahol az öt-hat éves egyetemi képzésnek vannak hagyományai; nemcsak a felsőoktatásban, hanem a munkaerőpiacon is szkepticizmus övezi a három-négy éves, "bachelor" diplomát nyújtó első szakasz bevezetését, ezért átmenetileg az új szisztémával párhuzamosan fenntartják a régit is.

Ausztria például 2000-ben kezdte el az áttérést az új - ahogy ott nevezik: bakkalaureat - rendszerre, az első végzősök 2003-ban kerültek ki a padokból, a tapasztalatok roppant sokfélék. Ausztriában az OECD-átlagnál jóval alacsonyabb a felsőfokú képzettségűek aránya, világbajnok viszont az ország a felsőfokú tanulmányaikat megszakítók között. Az új rendszer bevezetése óta számottevően megnőtt - mindegyik fokozat esetében - a végzettek száma, a 2003-2004-es tanévben 20 237-en zárták le sikeresen tanulmányaikat, 7 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Némileg sötétíti a szép képet, hogy most azok is el tudják ismertetni bakkalaureatjukat, akik korábban a tanulás későbbi állomásán, példának okáért a hetedik szemeszterben buktak ki. Mindenesetre tény, hogy az új végzősök elhelyezkedési esélyei javultak. Mindmáig nem teljesültek viszont azok a várakozások, hogy a hároméves főiskolát végzők nagy számban élnek majd új mobilitási lehetőségeikkel, és a mester fokozat megszerzéséért átiratkoznak az egyetemekre. Az oktatás tartalmát is sok kritika éri, kifogásolják például a bakkalaureat szint túlzott gyakorlati orientációját, azt, hogy kevés benne az elméleti képzés. Az osztrák felsőfokú tanintézmények fokozatosan térnek át az új rendszerre, ősztől a bécsi közgazdasági egyetemen már csak a háromlépcsős rendszerbe lehet beiratkozni.

Mivel Németországban a felsőoktatás tartományi hatáskör, a bolognai rendszerre való áttérés a 16 tartományban eltérő ütemben halad. Berlinben a közelmúltban kötötte meg a megállapodást a szenátus a három nagy egyetemmel (Humboldt, Freie Universität és Technische Universität), hogy 2006-ra állnak át a kétlépcsős képzésre, azaz az akkortól beiratkozók már csak a bachelor-master rendszerben tanulhatnak. A módosítástól egyrészt a tanulmányi idő csökkentését várják, hiszen itt eddig nem volt ritka, hogy az nyolc-tíz évig is elhúzódott, másrészt a minőség javulását, hiszen a bachelor szint után nem lesznek folytathatók automatikusan a tanulmányok. Ugyanakkor félelmek is megfogalmazódtak, hogyha valaki a bachelor után otthagyja az egyetemet, s elmegy dolgozni, de egy-két év múlva mégis megszerezné a mester fokozatot, az esetleg már nem első képzésnek számít majd, s lehet, hogy tandíjköteles lesz.

Fókuszban

A vége láthatatlan

Még el sem fogadta a kormánypárti többség a jelenlegi egyetemi, főiskolai képzéseket és az intézmények irányítási rendszerét fenekestül felforgató új felsőoktatási törvényt, az ellenzék már a jogszabály későbbi"visszamódosításán" gondolkodik. A reform jóval túlmenne a bolognai követelmények végrehajtásán, a hallgatók többsége számára jelentősen megdrágítva a mester fokozatú diploma megszerzését.

A lónak a ... ! – Hadházy Ákos legszaftosabb táblája felhúzta Kövér Lászlót

A lónak a ... ! – Hadházy Ákos legszaftosabb táblája felhúzta Kövér Lászlót

A motorja után kötve vonszolta kutyáját egy zempléni férfi

A motorja után kötve vonszolta kutyáját egy zempléni férfi

A kormány nem hirdeti ki a klímavészhelyzetet, de dolgoznak egy klímastratégián

A kormány nem hirdeti ki a klímavészhelyzetet, de dolgoznak egy klímastratégián

Két autó karambolozott Zuglóban

Két autó karambolozott Zuglóban

Prága is beintett az elektromos rollereknek

Prága is beintett az elektromos rollereknek

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése