Berlinben szombat este tíz órakor fénylánc emlékeztet a háború befejezésének 60. évfordulójára.

Berlinben szombat este tíz órakor fénylánc emlékeztet a háború befejezésének 60. évfordulójára. Az akció szervezője, Peter Kranz evangélikus lelkész és társai 50 ezer emberre számítanak, a tervek szerint ennyien állnak majd a várost kelet-nyugati irányban összekötő főutak mentén, gyertyákkal, mécsesekkel, fáklyákkal, hogy a "Soha többé háborút!" jelszó jegyében emlékezzenek a hatvan esztendeje történtekre.

Az akkori események definíciójáról ma már nincs komoly vita. A berlini képviselőház a múlt héten az összes frakció által közösen beterjesztett, majd egyhangúan elfogadott nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy "1945. május 8-a a felszabadulás napja volt", s felhívta a polgárokat az e napról való méltó, a diktatúrát, a rasszizmust, az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust elítélő megemlékezésre.

Természetesen nem mindig uralkodott ilyen mértékű közmegegyezés a második világháború befejezését jelentő nap történelmi tartalmáról. Bár Theodor Heuss, az NSZK első államfője már 1949-ben rávilágított arra a szerinte "tragikus paradoxonra", miszerint 1945. május 8-án "egyszerre megsemmisítették és megváltották" a németeket, az ötvenes évek inkább az agyonhallgatás korszakát jelentették. Zárjuk le a múltat - szorgalmazta az úgynevezett "Schlusstrich"-vitákban az akkori politikusok többsége, nem szívesen emlékezve a világháborús kapitulációra. Jellemző, hogy az első kancellár, a kereszténydemokrata Konrad Adenauer a háború befejezésének 10. évfordulóján éppen Franciaországban volt hivatalos látogatáson, ám nem vett részt a párizsi ünnepségeken, hanem vidéki programot bonyolított le.

A közelmúlt mesterséges távol tartásának hátterében akkoriban az állt, hogy a nyugatnémet állam gépezetében eleinte sok olyan ember szolgált, aki már 1945 előtt is ott volt, s a háborús bűnösök kivételével jószerével ott is maradt. Hogy miért, arra Adenauer azt mondta, az ember nem önti ki a piszkos vizet addig, amíg nincs tiszta.

A hatvanas-hetvenes évek gazdasági fellendülése, majd politikai enyhülése indította el 1945. május 8-a új értékelésének folyamatát. Igaz ugyan, hogy Willy Brandt szociáldemokrata kancellárt sokan, elsősorban jobboldali politikusok és publicisták még árulónak tartották az Odera-Neisse-határ elismeréséért, a Lengyelországgal és a Szovjetunióval kötött alapszerződésért (vagyis a második világháború faktumainak tudomásulvételéért). Ám ugyanakkor a növekvő jólét és a saját történelem jobb megismerése egészen más megvilágításba helyezték az 1933 és 1945 közötti időszakot, s ezzel annak befejeztét is.

"Május 8-a a felszabadulás napja volt. Mindannyiunkat felszabadított a nemzetiszocializmus embert megvető, erőszakos uralma alól" - fogalmazott a háború utáni német történelem egyik legnagyobb hatású beszédében Richard von Weizsäcker államfő 1985. május 8-án. A nagy tekintélyű politikus, aki korábban a kereszténydemokrata párt (CDU) színeiben Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere is volt, ezzel megadta az alaphangot a máig érvényes értékeléshez. "Május 8-án a jövőre nyíló kapu tárult fel a németek előtt" - fogalmazott tíz évvel később Weizsäcker ugyancsak CDU-s indíttatású hivatali utóda, Roman Herzog, aki ekkor már valóban valamennyi német nevében szólhatott. Az újraegyesítés előtti NDK-ban különben a kezdet kezdetétől a "felszabadító szovjet hősökről" szólt a hivatalos ideológia, ám hogy ennek a nem természetes fejlődés útján létrejött, hanem elrendelt értékelésnek mekkora volt a beágyazottsága a társadalomban, az némi szkepszissel kezelendő.

Nyilván ma sem minden német fogadja el május 8-át a felszabadulás napjának. A szélsőjobboldali nemzetidemokrata párt, az NPD például "A felszabaduláshazugság és a bűnösségkultusz ellen" címmel szeretett volna tüntetést szervezni május 8-án Berlinben, a Brandenburgi kapunál, a most elkészült, s május 10-én felavatandó holokauszt-emlékmű tőszomszédságában. Az ötlet nem csupán az összes többi párt ellenkezését váltotta ki, hanem a rendőrség tilalmát is, amit aztán közigazgatási bíróság is megerősített, mondván, az újnácik felvonulása megengedhetetlen módon sértené az áldozatok emlékének méltóságát.

WEYER BÉLA / BERLIN

Világ

A birodalom visszanéz

A vártnál kevesebb államfő utazik Moszkvába május 9-én, hogy az orosz fővárosban ünnepelje a náci Németország és szövetségesei fölötti győzelem 60. évfordulóját. Az egykori Szovjetunió nagyhatalmi státusa iránti nosztalgia elhatalmasodása nyomán egyre nő a bizalmatlanság a történelmi eseményeket ismét politikai tartalommal megtölteni igyekvő Oroszországgal szemben.

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Borkai az ügyei elévülésére játszhat és ez veje miatt Orbán érdeke is lehet

Borkai az ügyei elévülésére játszhat és ez veje miatt Orbán érdeke is lehet

Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos

Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos

#Godislove kampánnyal válaszolnak a Coca-Cola melegbarát üzenetére

#Godislove kampánnyal válaszolnak a Coca-Cola melegbarát üzenetére

Újabb videojátékosokat zárt ki a Blizzard, mert kiálltak a hongkongi tüntetők mellett

Újabb videojátékosokat zárt ki a Blizzard, mert kiálltak a hongkongi tüntetők mellett

Orbán Balatonalmádiban értékel

Orbán Balatonalmádiban értékel