Tetszett a cikk?

Elszántan készülnek Budapest jövő évi meghódítására a pártok. Ennek jegyében a Városházát kormányzó szabaddemokraták és szocialisták mintha leginkább a kasszát és a zöldterületeket védő politikusok eltávolításával foglalatoskodnának, a Fidesz pedig a bűnös város megbélyegzést szeretné feledtetni a fővárosiakkal.

Szokatlan egyetértésben büszkélkedtek a múlt héten a fővárost vezető szabaddemokrata és szocialista politikusok, hogy 13 évnyi egy helyben toporgás után végre megtették az első lépést a Budapesti Közlekedési Szövetség megalakítása felé. Igaz, a célig, a 3 millió fős agglomeráció tömegközlekedési menetrendjének, tarifáinak teljes összehangolásáig még 2010-ig kell várni (lásd Szövetségbe forrt című írásunkat), a startnál learatható babérok azonban jól jönnek a jelek szerint magukat már a jövő évi választások hangulatába lovaló politikusoknak, akiknek példás együttműködése az utóbbi hónapokban leginkább mégis a "házi ellenzék", Schneller István főépítész és Atkári János főpolgármester-helyettes kiszorításában mutatkozott meg.

Schneller István
© MTI

Rövidesen eldől, tudja-e vállalni Schneller István "a mainál kicsit modernebb Budapest kialakítását, amit az SZDSZ szorgalmaz; ha nem, akkor másik főépítész lesz" - jelentette be Bőhm András, a Városháza szabaddemokrata frakcióvezetője a múlt csütörtökön. Bőhm támadása azért meglepő, mert az 1991-1994 közötti időszakban SZDSZ-es képviselőként és főpolgármester-helyettesként tevékenykedő, a főépítészi posztot 1995 óta betöltő Schnellert ez ideig inkább a koalíciós partner MSZP próbálta kikezdeni: Tóth Mihály, Csepel polgármestere január végi kezdeményezéséhez a külső kerületeket vezető 11 szocialista társa csatlakozott, követelve, hogy Demszky Gábor főpolgármester mentse fel a főépítészt. Akkor Demszky nem állt ki személyesen a feltétlen hívének számító - a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetet épp az ő hívására otthagyó - urbanista mellett. Megtette viszont ezt Tiba Zsolt főjegyző, aki közleményben hangsúlyozta, hogy a köztisztviselők posztja nem lehet politikai alku tárgya.

A jelek szerint mégiscsak lehet. A támadásokat egyre nehezebben viselő főépítész a HVG értesülései szerint Demszky döntésétől kívánja függővé tenni: marad vagy feláll székéből. Bőhm viszont kettőjük találkozása után, május elején sietve kiszivárogtatta az MTI-nek: "Heteken belül eldől, hogy Schnellerrel vagy új főépítésszel fogják-e kialakítani Budapest új típusú, modern arculatát." Ezzel keresztezte a sajtónyilatkozatoktól elzárkózó Schneller elképzelését, aki csendben szerette volna még elfogadtatni a május végi közgyűlésen a főváros 1997-ben jóváhagyott településszerkezeti tervének több mint kétéves egyeztetési munkával elvégzett módosítását.

Második oldal (Oldaltörés)

A szocialista polgármesterek - immár az SZDSZ által sem sérelmezett - támadása mögött távolról sem fedezhető föl valamiféle egységes városfejlesztési koncepció, aminek a főépítész állt volna az útjában. Annál inkább sejthető, hogy nehezményezik: nem minősíthetnek át minden további nélkül újabb zöldterületeket egy-egy befektető kívánságára fejlesztési, építési övezetté. A viták hátterében ugyanis magasztos városszépészeti viták helyett többnyire nyers ingatlanhasznosítási érdekek állnak. A "lázadást" vezető Csepelen például a szigetcsúcs zöldterületének beépítése képezi a vita tárgyát. Ugyancsak a védett zöldre vetett szemet egy befektető a XV. kerületben. A XI. kerület pedig - a saját szabályozási tervében maximált 25 méter helyett - kétszer olyan magas toronyházak építését szorgalmazza a Kopaszi-gáton. Aligha véletlen, hogy az év elején a miniszterelnök fővárosi megbízottjának kinevezett Molnár Gyula XI. kerületi szocialista polgármester egyenesen azért bírálta Demszkyt, mert "késett azzal, hogy hozzányúljon a morálisan elhasználódott, nem eléggé teljesítménycentrikus apparátushoz", amely folyamatban "az utolsó láncszem alighanem Schneller István főépítész leváltása lesz" (HVG, 2005. február 5.), akinek szerinte "komoly felelőssége van abban, hogy ez a város ma nem kellőképpen fejlődik".

A főpolgármester mindenesetre még nem adott végleges választ Schnellernek. Kérdés, kedvező vagy előnytelen-e a számára, ha gyors egymásutánban két bizalmasától válik meg. Csak néhány hónapja ugyanis, hogy eddigi fő szakmai támasza, Atkári János főpolgármester-helyettes kegyvesztetté vált - tőle sem saját kezdeményezésére, hanem a szocialisták nyomására vett búcsút. Atkárit - akárcsak Schnellert - a városházi szocialisták szinte 1994-es kinevezése óta kitartóan próbálták partvonalon kívülre szorítani, ám tavaly nyárig Demszky hallani sem akart elmozdításáról.

Atkári János
© Horváth Szabolcs

Most azonban elszabadultak az indulatok: főpolgármester-helyettesi hatáskörének tavaly decemberi elvonása után immár Atkári kizárását is fontolóra vette a városházi szabaddemokrata képviselőcsoport. Pedig Demszkynek hűséges harcostársa volt Atkári a mindenkori kormányokkal vívott küzdelmekben. Ő volt az is, aki éveken át folyamatosan visszaverte a szocialistáknak a fővárosi költségvetést fellazító, osztogatásra irányuló szándékait. Ez azonban Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető interpretációjában úgy hangzik: Atkárinak vitathatatlan érdemei vannak ugyan abban, hogy nem hagyta eladósodni a várost, de a túlzott fiskális szigor egyúttal gátja is volt Budapest fejlődésének. A főpolgármester-helyettes Demszky tavaly nyári széles sajtónyilvánosságot kapó ügyeinek - a horvátországi nyaraló és a fővárosi közterület-fenntartó cégtől bérelt terepjáró - tisztázását is következetesen számon kérő szigora miatt vesztette el felettese bizalmát is. Atkári - akit leváltani sem a főpolgármesternek, sem a közgyűlésnek nincsen joga - egyre kényelmetlenebbé vált frakciótársai számára is.

Harmadik oldal (Oldaltörés)

A HVG informátorai szerint a fővárosi SZDSZ-képviselők Demszky népszerűségének csökkenése láttán pánikba estek: fordítani nem tudnak a helyzeten, de nincs alternatív jelöltjük sem a még mindig karizmatikusnak ítélt főpolgármester helyett. A frakció stratégiája az, hogy a jövő évi önkormányzati választásokig Demszkyt - az esetleges győzelem reményében - hangzatos városfejlesztési koncepciókkal, programokkal mindenképpen a felszínen kell tartani, ám ha veszít is, az egységes, erős fővárosi SZDSZ-frakció megkerülhetetlen lesz. Aki pedig kibeszél a vasakarattal összetartott sorból - vagyis aláássa a nagy gonddal kimunkált, a főváros lendületes fejlesztéséről szóló főpolgármesteri píárt, azaz gyengíti az SZDSZ-frakciót -, annak nincs helye a csapatban.

Márpedig Atkári folyamatosan kibeszél. A főpolgármester-helyettes szerint például olyan csúszásban van a csepeli szennyvíztisztító építése, hogy Budapest elveszítheti az EU-tól elnyert, vissza nem térítendő támogatást, ami a teljes, 180 milliárd forintra rúgó beruházás 60 százaléka. Atkári kifogásolja azt is, hogy a kormány és a főváros mind a mai napig nem írta alá a 4-es metró második, a Baross tér és a Bosnyák tér közötti szakaszának továbbépítéséről szóló megállapodást, és nem került pecsét az Európai Beruházási Bankkal kötendő hitelszerződésre sem. Atkári azt is hangoztatja, hogy szerinte a következő években a fővárosi költségvetésbe a városatyák mintegy 140 milliárd forintnyi forráshiányt építettek be azzal, hogy a beruházásokra szánt működési eredményt folyó kiadások finanszírozására költik. Kínos vita alakult ki akörül is, hogy a főpolgármester-helyettes nagyobb mértékben emelte volna meg a BKV Budapesti Közlekedési Rt. tarifáit: szerinte minimum 25 százalékos drágítás lenne szükséges ahhoz, hogy a cég fizetni tudja horribilis, az idén mintegy 70 milliárd forintra rúgó adósságát.

Atkári leváltása azt is jelzi: Demszky a fő hangsúlyt immár az azonnali eredményeket hozó s így népszerűségének javítására alkalmas intézkedésekre helyezi. A politikus eddig például meglehetősen leegyszerűsített módon képzelte el a tömegközlekedés javítását: a 4-es metróvonalon kívül más tömegközlekedési beruházásoktól, fejlesztések finanszírozásától elzárkózott. Ennek legszembetűnőbb jele az 1-es villamos sorsa, amelynek pályája a Hungária körút másfél évtizedes felújításával együtt, de annál is lassabban észak-budai végállomásától az Árpád-hídon át öt éve elérte a Lágymányosi híd pesti hídfőjét. A város azonban azóta sem áldozott néhány milliárdot arra, hogy a hídon már kialakított pályaszerkezetet befejezve átvezesse a vágányokat a dél-budai oldalra. Kétségtelen, a több mint 200 milliárd forintos metróberuházás kimutatott gazdaságosságát erősen rontaná egy ilyen teljes értékű villamoskapcsolat, jelenleg ugyanis negyedóránként közlekedő buszok kötik össze a csonka villamosvonalat a majdani kelenföldi pályaudvari metróvégállomással.

Negyedik oldal (Oldaltörés)

 

Kérdés persze, mennyire dobogtatja meg majd a választói szíveket a Podmaniczky-terv, amely a nemzeti fejlesztési tervhez vagy a Vásárhelyi Tisza-szabályozási tervhez hasonlóan javarészt "hozott anyagból" - már meglévő fejlesztési elképzelésekből - állt össze. Budapest városfejlesztési koncepciója - amely éppen Schneller irányításával készült 2002-ben - pontosan azokat a célokat tartalmazza, mint a Podmaniczky-terv, csak kétségkívül kevésbé hangzatos elnevezéssel. Igaz, a koncepció alapján a város akár már 2003-ban hozzákezdhetett volna azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek startját most 2007-re, az uniós támogatások újabb hullámára várakozva tervezi. A vágyak azonban ugyanazok: híd Aquincumnál az Északi vasúti összekötő híd mellett, majd folytatásaként az úgynevezett körvasúti körút, az 1-es villamos budai átvezetése, az 5-ös metróvonal megépítése a csepeli és a szentendrei HÉV összekötésével a belvároson keresztül, a csepeli szennyvíztisztító. Ugyancsak Schneller szívügye volt az óbudai gázgyár funkcióváltása. Ami persze nem veszett el: azóta a Demszky által Atkári helyére kinevezett Ikvai-Szabó Imre programjává vált.

Horváth Csaba
© MTI

Mindazonáltal nincs könnyű helyzetben az MSZP, amikor a város 12 éves közös kormányzása után nem óhajt osztozni a kudarcokban, és mindenképpen alternatívát kíván felmutatni Demszky Gáborral szemben. Az eddigi kísérletek legalábbis kétes eredményűek. Molnár Gyula miniszterelnöki megbízott kijelentését, miszerint nem tudja közös jelöltnek elképzelni Demszky Gábort, sokan osztják az MSZP-ben, ám a városvezetést hevesen bíráló nyilatkozatai párttársai szerint is többet árthatnak, mint amennyit segíthetnek pártjának a jövő évi választásokon. Nem volt túlságosan meggyőző Horváth Csaba II. kerületi polgármester előszeretettel csak három K-ként emlegetett, a közlekedés-közbiztonság-köztisztaság prioritását hangsúlyozó Budapest-programja sem. A Demszky pozíciójára vágyó II. kerületi szocialista polgármester előkészítetlen, szakmailag komolytalan ötletelésének divatosan bombasztikus eleme volt például a Váci utca és a Városliget lefedése, valamint egy, a Duna medre alatt húzódó, 6 kilométeres közúti alagút terve, ami - túl azon, hogy megvalósíthatósága műszakilag kétséges - semmilyen elfogadott városfejlesztési koncepcióba nem illeszkedik.

MINK MÁRIA, SZABÓ GÁBOR

Fókuszban

Szövetségbe forrt

Csak találgatják maguk a szakemberek is, lesz-e mérhető hatása annak a szeptember 1-jétől árusítandó új bérletnek...

Fókuszban

Pest megér egy-egy estet

Nagy erőkkel startolt rá Budapest bevételére a Fidesz-MPSZ is, amelynek különösen jól jönnek a várost irányító...

Elhalasztották Micheliszék hungaroringi futamát

Elhalasztották Micheliszék hungaroringi futamát

Videó a gyárból: így készül az Astrazeneca vakcinája

Videó a gyárból: így készül az Astrazeneca vakcinája

A Capitolium ostroma után nehéz nem elhinni, amit unokahúga írt Trumpról

A Capitolium ostroma után nehéz nem elhinni, amit unokahúga írt Trumpról