Tetszett a cikk?

Az új uniós tagállamok számára a legrosszabb kompromisszum is jobb annál, mint ha egyáltalán nem sikerül megállapodni...

Az új uniós tagállamok számára a legrosszabb kompromisszum is jobb annál, mint ha egyáltalán nem sikerül megállapodni pénzügyi tervben. Annak híján ugyanis a 2006-os büdzsét "görgetnék tovább" 2007-re, így a felzárkóztatási és a vidékfejlesztési források sokkal alacsonyabb szinten fagynának be, mint ami akár a tízek számára legkedvezőtlenebb hétéves költségvetési tervezetben is szerepelt. Magyarország például az Európai Bizottság (EB) eredeti javaslata szerint csak 2007-ben majdnem annyi strukturális és kohéziós támogatásra számíthatna, mint az uniós tagság első három évében összesen. A legnagyobb veszteség Lengyelországot érné; varsói becslések szerint a luxemburgi elnökség utolsó tárgyalási javaslatai alapján a lengyelek által igénybe vehető felzárkóztatási eszközök 2007-ben mintegy 90 százalékkal, 8,7 milliárd euróra nőttek volna.

Az sem mindegy, hogy mikor születik meg az egyezség. Az Európai Tanács (ET) által jóváhagyott pénzügyi tervre, úgynevezett együttdöntési eljárás keretében, az Európai Parlamentnek is áldását kell adnia, míg az EB-nek 12-18 hónapra van szüksége a többéves kohéziós és a vidékfejlesztési programok kidolgozásához. A tagállamok éppen a fentiek miatt vállalták, hogy a luxemburgi elnökség idején tető alá hozzák a pénzügyi tervet. A procedúra sosem volt könnyű: az előző hétéves büdzsét is szinte az utolsó pillanatban, 1999 márciusában fogadták el, s emiatt végül csak két év késéssel, 2003-ban kezdhették meg a felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) támogatások kifizetését. Mivel azonban az új tagállamok amúgy is kevésbé felkészültek, fennáll a veszély, hogy az alkudozás elhúzódása az ő esetükben még nagyobb fennakadást idézne elő.

A brit elnökség első feladata most annak meghatározása lesz, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációk után a luxemburgiak által benyújtott hat tárgyalási keret közül melyiket tekintsék kiindulópontnak az alkudozás folytatásánál. A sarokszámok már aligha változnak lényegesen. Eszerint a 2007-2013-as költségvetési terv kiadásai a pénzügyi kötelezettségvállalást tekintve 871,5 milliárd euróra rúgnak (a tényleges kifizetés 827,5 milliárd euró). A különböző kiadási fejezetek között sem lesz könnyű jelentős átcsoportosításokat végrehajtani. Az utolsó luxemburgi javaslat a versenyképesség javítására 74 milliárd, a felzárkóztatási politikára (kétharmad-egyharmad arányban strukturális és kohéziós források) 305 milliárd, mezőgazdasági támogatásokra és vidékfejlesztésre 374 milliárd, úgynevezett állampolgársági kiadásokra 11 milliárd, külső szerepvállalásra pedig 51 milliárd eurót különített volna el.

Gyurcsány Ferenc kormányfő a kudarcba fulladt ET-ülés után úgy nyilatkozott, hogy a visegrádi négyek, közöttük is Magyarország számára minden szempontból kedvező pozíciókat sikerült kivívni, sőt a végső keretösszeg még nőtt is 150 millió euróval. Így a végül elvetett verzió szerint Magyarország az első három tagállam közé került - egy főre vetítve pedig a leginkább kedvezményezetté vált. Mint Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a HVG-nek elmondta, ez hét év alatt hozzávetőlegesen 310-330 eurót jelentene fejenként. A fiaskóval azonban ez a summa egyelőre csak szép remény. Csakúgy, mint a támogatásokhoz szorosan kapcsolódó több eljárási szabály. Mindenekelőtt az, hogy a támogatási jogosultságból lassan kinövő közép-magyarországi régió, benne Budapest fejenkénti 24 eurós helyett továbbra is 64 eurós támogatást élvezzen. Ehhez hasonlóan fontos törekvésnek minősítette a miniszter, hogy a támogatásokban legyen elszámolható az áfa, továbbá a strukturális alapokból származó fejlesztések során ne alkalmazzák az úgynevezett n+2-es szabályt. Eszerint ha a kezdéstől számított két éven belül nem fejeződik be egy beruházás, akkor elvész az EU-támogatás.

A folytatásban nyilván a megszerzett pozíciók megőrzése lenne a cél, ami azt jelenti, hogy Magyarország az egy főre eső nettó támogatás alapján mindenképp az első öt tagállam között legyen. Nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc már azon melegében, Brüsszelben sietett leszögezni: a hat új tagállam nagy visszhangot keltő ajánlata, miszerint a kompromisszum érdekében fontolóra vennék, milyen felzárkóztatási támogatásokról mondhatnának le, csakis egyszeri alkalomra, az adott konkrét helyzetre vonatkozott. Hétfői parlamenti felszólalásában pedig a miniszterelnök bejelentette: tárgyalásra invitálja az elmúlt 15 év magyar kormányfőit, hogy eszmét cseréljenek az ország uniós szerepvállalásáról.

Fókuszban

Áll az alku

Tovább mélyítette az Európai Unió válságát a múlt heti brüsszeli csúcs: az uniós állam- és kormányfők kénytelenek voltak jegelni az alkotmányos szerződést, és nem tudtak megegyezni a következő hétéves pénzügyi tervben. A költségvetési alkudozás elhúzódása miatt az új tagállamok könnyen eleshetnek a felzárkóztatási támogatások egy részétől.

Kitalálta az Apple, hogyan tudna vérnyomást mérni az Apple Watch

Kitalálta az Apple, hogyan tudna vérnyomást mérni az Apple Watch

A második hullámban is szépen veszik az új autókat a magyarok

A második hullámban is szépen veszik az új autókat a magyarok

Milyen büntetésre számíthat Szájer, ha a drogügyet rábizonyítják?

Milyen büntetésre számíthat Szájer, ha a drogügyet rábizonyítják?