Engedni látszik a kormány abból az elhatározásából, hogy saját hatáskörébe vonja a minimálbér megállapítását. A korábban hajthatatlannak tetsző munkaadók cserébe belemennek, hogy a legkisebb garantált bér összege 2006-tól haladja meg a létminimumot.

"Ha harc, hát legyen harc" - ezzel az eltökélt szándékkal vonultak be a munkaadói képviseletek vezetői az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt pénteki plenáris ülésére. Ott azután - a várakozásoknak megfelelően - ezúttal sem sikerült megegyezni a jövő évi minimálbér összegéről és az átlagkereset-emelés ajánlott mértékéről. A néhány hete egymással még köszönő viszonyban sem levő álláspontok azonban váratlanul közel kerültek egymáshoz: a szakszervezetek 63 ezer forintra engedték le követelésüket, míg a munkáltatók közölték, hogy egészen 62 ezer forintig hajlandók elmenni. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter pedig bejelentette: kész visszavonni a munka törvénykönyvének (mt) a minimálbért a létminimumhoz kötő módosító javaslatát, ha az OÉT-ben értelmes megállapodás születik. Pedig egészen az ülés kezdetéig úgy látszott, az egyezség zátonyra futhat a felek tántoríthatatlansága miatt. A kormányhoz hasonlóképp elszánt munkaadók ugyanis heteken át kötötték az ebet a karóhoz, hogy a garantált legkisebb bér ne emelkedjen az átlagkereseteket meghaladó mértékben. Megegyezés híján viszont a parlamenti szavazás döntött volna az mt módosításáról, egyúttal a jövő évi minimálbér mértékéről.

HVG

"Meglengették a vörös posztót a bika előtt" - így értékelte az egyik szakszervezeti vezető azt a törvényjavaslatot, amelyet a kormány még október elején, a munkaadók és munkavállalók megkérdezése nélkül nyújtott be az Országgyűlésnek. Akkor úgy látszott, lényegében az Orbán-kormány idején nagy port kavart, ámde kétségkívül hatékonynak bizonyult lépést ismétli meg a szocialista-liberális kabinet: elveszi az OÉT-től a minimálbér meghatározásának jogosultságát (HVG, 2005. október 8.). Az indítvány szerint az mt-be egy olyan passzust illesztenének be, amely "a minimálbér minimumát" ahhoz az adathoz köti, amely az éppen aktuális megállapodáskor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kalkulációja egy egykeresős-egyszemélyes háztartás létminimumáról. A szakképzettek bérminimumát ennek 110, a felsőfokú végzettségűekét pedig 120 százalékában javasolták meghatározni. Eszerint - a legutóbb publikált, 2004. évi havi 53 307 forintos adatot a közterhekkel felbruttósítva - a garantált legkisebb bér összege 2006-ban nem lehetne alacsonyabb havi 61 700 forintnál, függetlenül attól, hogy a szociális partnerek ezzel egyetértenek vagy sem. A kormány erre alapozva 63 ezer forintos bérminimumot javasolt, kissé alávágva a szakszervezetek 65 ezres kívánságának, ám az idei 57 ezer forinthoz képest ez is több mint 10 százalékos ugrás lett volna, szemben a munkaadók által eredetileg elfogadhatónak tartott 3,5-4 százalékos - az átlagkereset várható növekedésével azonos mértékű - emeléssel.

"Úgy tűnik, az érdekegyeztető tanács eljárja szokásos násztáncát, hiszen a jövő évi költségvetésben a kormány havi 63 ezer forintos minimálbérrel számolt, így ennél sokkal alacsonyabbat biztosan nem alkudhatnának ki a munkaadók" - kommentálta a fejleményeket a HVG-nek Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese. Tény, hogy az elmúlt években már hozzáedződhettek a munkaadók a jelentős mértékű minimálbér-emeléshez. Az Orbán-kormány 2001-ben 56,9 százalékkal, 2002-ben pedig 25 százalékkal növelte a garantált legkisebb bér összegét, így a két év alatt összességében az átlagkereset 29,1 százalékáról 40,8 százalékára emelkedett a minimálbér bruttó értéke. Az Európai Szociális Charta által kitűzött cél azonban, amely szerint a nettó minimálbérnek el kell érnie a nettó átlagkereset 60 százalékát, még mindig távoli. A magától értetődő elvárás mellett, hogy a minimálbérből meg is lehessen élni, talán emiatt sem véletlen, hogy a kormány a létminimumot vette elő viszonyítási alapként, hiszen ha a minimálbér ennél magasabb, a charta az 50 százalékos arányt is elfogadja. Az idei 101 300 forintos nettó átlagkeresethez viszonyítva pedig már a jelenlegi nettó 49 307 forinttal is 48 százalékon áll Magyarország. Jövőre tovább zsugorodhat a különbség: a szakszervezeti oldal 4 százalékos, ám a kormány legfeljebb 3,5 százalékos átlagos reálbér-növekedést tart elfogadhatónak.

Még a gáláns minimálbér-emelésnél is nagyobb érvágást jelentene azonban a cégeknek a háromlépcsős bérminimum kötelező erejű bevezetése. A jelenleg legkisebb béren foglalkoztatott mintegy 400 ezer dolgozó legalább felének ugyanis magasabb - a szakképzetteknek körülbelül 70 ezer forintos, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 77 ezer forintos - havi bért kellene kifizetniük. A munkaügyi tárca legfrissebb, májusi adatai szerint az ötfősnél nagyobb vállalkozásoknál minimálbérért foglalkoztatottak közül 191 ezer szakképzett, 102,5 ezer betanított, 56,6 ezer segédmunkás, 47 ezer pedig szellemi foglalkozású (további körülbelül 400 ezren vállalkozóként kapnak minimálbért).

A munkaadók képviselői nyilván belátták, hogy még mindig jobban járnak, ha pár száz forinttal megfejelik - 62 ezer forintot ajánlva - a törvényben javasolt "minimálbér minimumát", sőt akár hároméves megállapodást is hajlandók aláírni, feltéve, hogy a kormány visszavonja az mt módosító javaslatát, benne a számukra elfogadhatatlan kötelező szorzókkal. Ezt a munkaügyi miniszter megkönnyebbülve meg is ígérte - nem csoda, elvégre politikailag rosszul is elsülhetett volna, ha megegyezés híján "erőszakkal" viszi keresztül a javaslatot, ami mellesleg a költségvetési bevételek mintegy 50 milliárd forintos megugrását is garantálta volna. Az e hét pénteki megegyezés reményében Csizmár annyit már meg is tett, hogy egy héttel későbbre halasztatta a javaslat parlamenti tárgyalását.

Így az utolsó menetben - az ezerforintossá szűkült különbség mellett - lényegében már csak arról folyik a vita, legyenek-e szakképzettség szerinti szorzók, és mekkorák. A szakszervezetek 125, illetve 150 százalék mellett kardoskodnak, a munkaadók viszont csak ajánlásként fogadnák el a háromszintű bérminimumrendszert. Szerintük a szorzók fokozatosan emelkednének, ám még három év múlva, a "többet érdemlő" gyakorlott dolgozók esetében is legfeljebb 120 százalékra kúsznának fel. A megegyezés várhatóan valahol a két véglet között lesz, szinte nulla azonban a realitása Csizmár "improvizatív módon" felvetett javaslatának, amely szerint a szorzók kötelezőek lennének, ám azoktól az érintett szakszervezetek beleegyezésével akár lefelé is el lehetne térni.

"Éppen azokban az ágazatokban okozna gondot a minimálbér emelése, amelyek a jelenlegi havi 57 ezer forintos összeget is nehezen fizetik ki" - érvelt a differenciált emelés ellen a HVG-nek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Szerinte néhány multinacionális cég valószínűleg nem vonult volna ki Magyarországról, ha a jogszabályban meghatározottnál alacsonyabb béren foglalkoztathatta volna a dolgozóit. Tény, hogy az előző kormányzati ciklusban mintegy 70 ezer munkahely szűnt meg az egyik "legveszélyeztetettebb" ágazatban, a textiliparban. Igaz, ebben alighanem jóval nagyobb szerepe volt a forint erősödésének és az ázsiai import térhódításának, mint a minimálbér drasztikus megemelésének. "Egy mostani jelentősebb emelés az utolsó csepp lehet a pohárban a korábban már nehéz helyzetbe került cégeknél" - figyelmeztetett Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese.

Bár a szakszervezetek "mérföldkőértékűnek" tartják a legkisebb bér létminimumhoz kötését - még akkor is, ha szerintük nem a két évvel korábbi, hanem az adott évi becsült szegénységi küszöböt kellene alapul venni -, azért a túlzott mértékű minimálbér-emelés árnyoldalával ők is tisztában vannak. "Sokszor csak illúzió az elképzelés, hogy a magasabb minimálbér feltolja az összes keresetet, az olló zárulása pedig újabb bérfeszültségekhez vezethet" - mondta a HVG-nek egy szakszervezeti vezető. "Változatlan bértömegen belül kell felemelnünk a minimálbéreket, így könnyen előfordul, hogy a futószalagnál ülő varrónők bére jobban nő, mint a művezetőiké, hiszen nem marad forrás a közepes szintű fizetések felzárkóztatására" - példálózott a HVG-nek Miklós Annamária, a Berwin Ruhagyár Rt. HR-igazgatója. Ráadásul a munkaadók különféle trükkökkel könnyen kivédik a kötelező emelést, például a munkavállalók részmunkaidőssé minősítésével vagy a normák felsrófolásával. Ez utóbbi cselt immár ugyancsak az mt módosításával igyekszik a kormány kivédeni. Ha a honatyák rábólintanak, a munkáltatók a jövő év elejétől kötelesek lesznek úgy meghatározni a normákat, hogy az átlagos teljesítmény elérje a 100 százalékot.

G. TÓTH ILDA

Fókuszban

Tarifanyűvők

"Épelméjű szakszervezet nem megy bele, hogy a munkáltatók az országos bérminimumnál alacsonyabb összeget fizessenek a...

Fókuszban

Listaárak

Németország azon kevés uniós tagország egyike, ahol nincs központilag előírt, általánosan érvényes minimálbér.

Változókori tünetek 40 év alatt – Egyre több nőt érint a korai menopauza

Változókori tünetek 40 év alatt – Egyre több nőt érint a korai menopauza

Egy jól megírt szerződés elég, hogy ne kelljen adózni a föld bérbeadása után

Egy jól megírt szerződés elég, hogy ne kelljen adózni a föld bérbeadása után

A fóti gyerekközpont bezárásáról rappelt annak egy fiatal lakója: megbüntették a fiút

A fóti gyerekközpont bezárásáról rappelt annak egy fiatal lakója: megbüntették a fiút

Egyetlen pozitív hatása van a koronavírus-járványnak

Egyetlen pozitív hatása van a koronavírus-járványnak

Erről a grafikonról leolvashatja, hol és mennyire kell félni a koronavírustól

Erről a grafikonról leolvashatja, hol és mennyire kell félni a koronavírustól

Megvan az ír partokra sodródott kísértethajó tulajdonosa

Megvan az ír partokra sodródott kísértethajó tulajdonosa