Az uniós dorgálás ellenére az egyensúly helyreállítása helyett egyre nagyvonalúbb életszínvonal-javító kezdeményezésekkel áll elő a kormány a költségvetési törvényjavaslatban - és azon kívül is. A megszorítások egyetlen területre, az államapparátusra terjednek ki, ám annak megreformálása nélkül.

Elszürkült, és többnyire gyér érdeklődés mellett folydogál a jövő évi költségvetésről szóló maratoni vita az Országgyűlésben, miközben a figyelem egyre inkább más, politikai értelemben nyíltan voks- és haszonszerzésre irányuló javaslatokra terelődött át. A kormányzati oldal múlt heti módosító indítványa, mely szerint a legrászorultabb családok - amelyek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak - ne évente egyszer, hanem kétszer, augusztusban és novemberben is kapjanak 5-5 ezer forintos egyszeri juttatást, még elérte a végösszegről szóló keddi szavazást, de Gyurcsány Ferenc kormányfő vasárnapi bejelentése a babakötvényprogram beindításáról (HVG, 2005. november 12.) már kívül esik azon. Így a jövőre csaknem 5 milliárd forintos közkiadás forrása az államháztartás tartaléka lesz. Közben Kiss Péter kancelláriaminiszter beterjesztette parlamenti megtárgyalásra a százlépéses program megvalósításáról szóló beszámolót, Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető és Hiller István pártelnök pedig határozati javaslattal állt elő "a biztonságos jövő nemzeti minimumáról", amely az ötéves nyugdíjkorrekciós program, a kordában tartott árak és velük lépést tartó bérek, az igazságosabb családtámogatási rendszer, valamint egyéb általánosságok rögzítésén kívül kiterjedne a "tisztességes politizálás" néhány alapelvére is.

A Fidesz-MPSZ rivális dokumentumát, a nemzeti garanciáról szóló törvényjavaslatot a kormánypárti többség azonban máris levette a napirendről (sőt Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is a megtárgyalása ellen szavazott), holott annak több pontja - például a 13. havi nyugdíj és a családi pótlék - éppen az MSZP-SZDSZ-kormányzathoz köthető. A fő kifogás ellene az Orbán-kormány által preferált családtámogatási eszköz, a gyermekek után járó adókedvezmény garantálása volt, amiről kormánypárti körökben úgy vélekednek, éppen a tehetőseket segítené. A parlamenti álmoskönyv szerint hasonló sorsra jut a szintén fideszes törvényjavaslat a nemzeti vagyonról, amely úgymond az emberek biztonságát veszélyeztető magánosítást állítaná le, például a Magyar Posta Rt., a Magyar Államvasutak Rt., az állami autópálya-cégek, valamint Budapest Airport Rt. (BA) 100 százalékos állami tulajdonban tartásával; az utóbbi privatizációja már a finiséhez közeleg. Gyaníthatóan csak a látványelemeket fogja bővíteni az áramtermelő cégek úgynevezett luxusprofitjának megadóztatási terve is, amelytől a Fidesz-MPSZ a lakossági áramárak 10 százalékos csökkenését várja.

Elutasította az országgyűlési többség Herényi határozati javaslatát is az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről, amelynek lényege, hogy a kormány vonja vissza átdolgozásra a jövő évi költségvetés tervezetét, és az új változatban a hazai össztermék (GDP) 2 százalékával kisebb deficit szerepeljen. Nem támogatta a kormány Kuncze Gábor és Kóródi Mária szabaddemokrata képviselők meglehetősen provokatív, ám egyensúlyőrző javaslatát sem: e szerint ha a költségvetés 2006-ban átlépi a törvényben elfogadott kiadási összeget, azt az Országgyűlés nem a zárszámadással, hanem külön törvényben fogadhatná csak el. Ezt a honatyák is elsöprő többséggel utasították el. Holott egy ilyen passzus azokat a szakmai kétségeket is csillapíthatná valamelyest, miszerint ezzel a költségvetési hiánnyal és fegyelemmel - minden kormányzati fogadkozás ellenére - szinte lehetetlen az euró 2010-es bevezetése.

Való igaz, a törvényjavaslat az idei, várhatóan 1080 milliárd forint körüli államháztartási deficitet 500 milliárd forinttal növeli, az államadósságot pedig további 1400-1500 milliárd forinttal duzzasztja fel. Így az adósságmutató szinte hozzátapad az euró bevezetéséhez még elfogadható, a GDP 60 százalékát jelentő határhoz, a 2006-ra tervezett deficit pedig a tavaly decemberben Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban vállalt 3,1 százalék helyett 4,7 százalékos lesz. Mégpedig azzal a metodikával kalkulálva - amelyre az Európai Bizottság 2004-ben áldását adta -, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket el lehet számolni állami bevételként. E korrekció nélkül a deficit a GDP 6,1, az államadósság pedig annak 63,2 százaléka volna.

Brüsszel bizalmatlan (Oldaltörés)

Brüsszel egyébként nemigen hisz a magyar előrejelzéseknek: a bizottság november 17-ei prognózisa szerint jövőre a hiány a GDP 6,7, 2007-ben pedig 6,9 százalékát éri el, már amennyiben nem változik a gazdaságpolitika. Még erre is rálicitált a Magyar Nemzeti Bank (MNB): a konvergenciafolyamatot elemző, minap kiadott jelentésében az áll, hogy jövőre 7,8-8,9 százalékos deficit várható, mert a kormányzati hiánycélt a Gripen vadászrepülők beszerzésének elszámolása 0,5 százalékponttal, az autópálya-építés Brüsszel által megkövetelt költségvetésbe csatornázása 1,1 százalékponttal, az állami tömegközlekedési cégek halmozódó veszteségeinek elszámolása pedig 1,2 százalékponttal növelheti. Választási években egyébiránt tipikus gyakorlat, hogy egyes vitatható tételeket az új kormány az elődje által elfogadott büdzsébe varrja; ez történt 1998-ban és 2002-ben is.

Ostromolja a költségvetés kártyavárát a Fidesz-MPSZ is. "Az euró bevezetéséhez 2006 második felében vagy 2007-ben legalább 1300 milliárd forintot kellene megtakarítani, ami majdhogynem lehetetlen" - mondta a HVG-nek Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere. Arra a kérdésre pedig, hogy képviselőtársaival együtt benyújtott "kármentő" javaslataik miért csak átcsoportosításokat tartalmaznak, miért nem álltak elő egyensúlyjavító korrekciókkal is, Varga azt válaszolta: ez eleve reménytelen lett volna, választási években pedig amúgy sem erről, hanem inkább csak az újraelosztásról szoktak vitatkozni. A párt összességében 156 milliárd forintos átsorolásai - többnyire a minisztériumok működési költségei rovására - az önkormányzatok pozícióit javították volna, de a tervezettnél többet szántak munkahelyteremtésre, oktatásra vagy az egészségügyi ellátásra is. Az utóbbi kassza kétségkívül alultervezett, jövő évre rögzített kiadásai alatta maradnak az idei kifizetéseknek is - amit Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke szintén kifogásolt.

A választási évbe fordulva kétségkívül nagyot változott Gyurcsány Ferenc érvelése. Tavaly üres, kifordított zsebbel illusztrálta, hogy az államnak nincs pénze, csak az adófizetőkét költi, és azt is módjával, valamint megerősítette az euróbevezetés 2010-es céldátumát. A jövő évi költségvetés ürügyén a minap viszont már azt nyilatkozta, hogy sem az ellenzék kérésére, sem a jegybank ostorozására, sem pedig Brüsszel figyelmeztetésére nem vállalkozik megszorításokra. Magyarországon egyszerre kell autópályát építeni és többet költeni családtámogatásra, nyugdíjakra, még akkor is, ha a hiány átmenetileg nagyobb lesz annál, mint amit Maastrichtban kitaláltak - nyilatkozta, hozzátéve, hogy "a megszorítás politikája a jövő eltékozlásának a politikája".

Az eladósodás pedig a jövő feléléséé - vetik fel vele szemben a gazdaságkutatók, akik kételkednek a miniszterelnök azon ígéretében is, hogy Magyarország 2008-ra "szépen, nyugodt tempóban" viszsza fog térni az egyensúlyközeli állapothoz. A Reuters hírügynökség legutóbbi elemzői felmérése szerint az euró bevezetése 2013-ra tolódik, a J. P. Morgan pénzügyi tanácsadó pedig az MNB-nél és a pénzügyi tárcánál történt tájékozódás után már csak a következő évtized közepére teszi.

A költségvetés nyertesei (Oldaltörés)

A feszített autópálya-program folytatása mellett a költségvetés nyertesei a nyugdíjasok, az adókedvezmény helyébe lépő megemelt pótlék révén a családok többsége, valamint az uniós támogatások által az agrárium egy része, illetve a felsőoktatás. De jövőre a személyi jövedelemadó, valamint az általános forgalmi adó csökkentése - amennyiben ez utóbbi megjelenik a fogyasztói árakban is - áldásaiból úgyszólván mindenki részesedik (HVG, 2005. október 8.). A központi költségvetés ideinél valamelyest szerényebb bevételeivel szemben a kiadások bő 10 százalékkal nőnek, így a konvergenciaprogram kritériumainak nagyjából megfelelő, ezermilliárd forintos deficit helyett az Országgyűlés végül 1531 milliárdos hiányt fogadott el. Az előterjesztő Veres János pénzügyminiszter azzal külön is büszkélkedett, hogy jövőre minden egyes állampolgárra 89 899 forint közkiadás jut, szemben az idei 84 797 forinttal.

Ezzel együtt a kormány bizonyos területeken fölöttébb kíméletlennek bizonyult. Mindenekelőtt önmagával szemben, hiszen az államigazgatás előirányzatai átlagosan és nagyjából 10 százalékkal csökkentek. A bíróságok és az ügyészség büdzséjét - Szabó Lajos szocialista és Világosi Gábor szabaddemokrata képviselő módosító indítványaival - ennél is nagyobb mértékben, 19, illetve 4,3 milliárd forinttal kurtította meg az Országgyűlés, amit a lakástámogatási kassza előirányzatára csoportosított át. Ez hovatovább megszokott parlamenti rutinná válik, ami formálissá teszi, hogy ezen intézmények maguk állíthatják össze költségvetésüket.

Csakhogy az államapparátus kiadásainak megnyirbálása összességében nem ellentételezi az adócsökkentések révén kieső bevételeket. Nem is teheti, mivel e téren jövőre sem történik reformértékű változtatás. Azt a vita során Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője is elismerte, hogy változatlan államszerkezetben az állam működési költségeit nem lehet a végtelenségig kurtítani. "Csinosnak mondott, koncepcióval rendelkező kormány szavahihető partnert keres az államigazgatás reformjában való együttműködésre. Hazaárulók és kalandorok kíméljenek jeligére" - osztotta meg sajátos stílusban a kormányzati felelősséget opponenseivel.

Reformértékű döntések nélkül próbálta nyesegetni a Pénzügyminisztérium az önkormányzatok támogatását és a legkülönbözőbb oktatási-szociális normatívákat is, de e téren nem csupán az ellenzékkel és egyes érdekvédelmi szervezetekkel találta szemben magát, hanem kormánypárti képviselőkkel is. A több tucat módosító indítvány egy részére hosszas alkudozást követően, szinte az utolsó pillanatban - már a részletes vita lezárása után - bólintottak rá kormánykörökben. A késedelem miatt már csak a költségvetési bizottság által benyújtható javaslatokkal az Országgyűlés az idei mértékre állította vissza az óvodák, iskolák, szociális intézmények egyes feladatainak támogatását, többnyire a költségvetés általános tartaléka terhére. E csomagban döntött arról is, hogy a települési önkormányzatokhoz útfelújításra a tervezett 5 milliárd forint helyett 8 milliárd jut - amire egyébiránt az idén 10 milliárdot szánt a költségvetés.

A legsejtelmesebb és egyúttal legnagyobb összegű módosító javaslat értelmében a Nemzeti Autópálya Rt. kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, csaknem 180 milliárd forintra rúgó hiteleit az állam jövőre magára vállalja (a tervezetben csak a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által nyújtott, 238,1 milliárd forintos tartozás átvállalása szerepelt). Ennek fedezete "a kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással" kapcsolatos bevételi előirányzat megemelése 35,6 milliárd forintról 213,4 milliárd forintra. Ekkora többletbevétel legfeljebb a BA vagyonelemeinek értékesítéséből jöhet össze, ám az ezt latolgató felvetésekre válaszul a PM közölte: a BA privatizációs bevételére már az idén számít. Így a költségvetési vita első, fontosabb szakasza lezárásával sem vált egyértelművé az idei és a 2006-os évre vonatkozó két alapkérdés: milyen szervezeti megoldást választ a kormány az autópálya-program folytatására - és miképp tervezi azt elszámolni -, illetve mi a szándéka a BA eladásából származó bevétellel? Mivel most már csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokról vitázik és szavaz az Országgyűlés, e rejtvények megfejtése más fórumokra vár.

FARKAS ZOLTÁN

Fókuszban

Angol keringő

Komoly érvágással fenyegeti az új EU-tagországok, köztük Magyarország államháztartását az unió soros elnökségét ellátó...

Fókuszban

Befutottak még

Többnyire megtartották fogadalmukat a kormánypárti képviselők, és nem adtak be olyan javaslatokat, amelyekkel az...

Türk nyelvű államok irodája nyílik Budapesten

Türk nyelvű államok irodája nyílik Budapesten

Komplett antennarendszert épített ki két kórházban a tévéket adományozó szerelő

Komplett antennarendszert épített ki két kórházban a tévéket adományozó szerelő

Ilyen különleges zebracsikót ritkán kapnak lencsevégre

Ilyen különleges zebracsikót ritkán kapnak lencsevégre

Törölhetik a nevelőszülői képzést új Országos Képzési Jegyzékből

Törölhetik a nevelőszülői képzést új Országos Képzési Jegyzékből

Akármennyire hízelgő nekünk, nem menő Rubik kockázni vezetés közben

Akármennyire hízelgő nekünk, nem menő Rubik kockázni vezetés közben

Megerőszakolt egy nőt, segítsen a rendőrségnek megtalálni

Megerőszakolt egy nőt, segítsen a rendőrségnek megtalálni