Sem az orvostudomány, sem a csoda nem segített: hétfőn kora este súlyos tüdőszövődmények miatt meghalt Koncz Rebeka, a...

Sem az orvostudomány, sem a csoda nem segített: hétfőn kora este súlyos tüdőszövődmények miatt meghalt Koncz Rebeka, a két májátültetésen is átesett 4 éves kislány. Pedig két héttel korábban még úgy tűnt, orvostörténelmet írnak a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján (SETSK): elsőként a kislánynál alkalmazták az Európában egyébként elterjedtnek számító élő donoros májtranszplantációt, amelynek az az előnye, hogy nem kell agyhalott donorra várni, s így jelentősen megnőhet a túlélés esélye. A kislány halálával azonban a kételyek is felerősödtek: tényleg egy 4 éves s mindössze 14 kilogrammos kislányon kellett először alkalmazni a Magyarországon még új transzplantációs eljárást, ráadásul úgy, hogy nem tudták a kezelőorvosok, mi tette tönkre a máját? Elterjedt, hogy nyers disznóhús betegítette meg, ám ezt nem sikerült igazolniuk az orvosoknak, s lapzártánkkor az is csupán feltételezés volt, hogy valamely hepatitisvírus lehet a felelős a májelégtelenségért. Hétfőn este Rácz Jenő egészségügyi miniszter is tájékozódott, hogy kiderüljön, "minden úgy ment-e a májátültetések során, ahogy mennie kellett".

"A kislány kiesett a tizedikről, és mi elkaptuk az első emeletnél" - érzékeltette az első beavatkozás súlyát Járay Jenő, az SETSK igazgatója, a kislány kezelőorvosa. A kórházban az egyébként a donor számára is rendkívül kockázatos transzplantációt a kényszerhelyzettel indokolták: azt kellett mérlegelni, hogy a kislány - aki december elején lett rosszul, s a múlt hónap közepén került először a magyar várólistára - az akut májelégtelenségbe hal bele, vagy úgy végzik el rajta az első élő donoros májátültetést, hogy nem tudják, mi baja. Ez egyébként nem példa nélküli: akut májelégtelenség (amikor a korábban egészséges máj néhány nap vagy néhány hét alatt omlik össze) lehet például gombamérgezés vagy gyógyszer következménye, az esetek 30-50 százalékában azonban ismeretlen marad az oka - nyilatkozta a HVG-nek Görög Dénes, a Nemzeti Májtranszplantációs Bizottság elnöke. Ez a fajta életmentő beavatkozás idült májbetegségekre (például májzsugorra), bizonyos daganatos betegségekre és az akut májelégtelenségre jelenthet - ráadásul nagyon eltérő esélyű - gyógymódot. A heveny májbetegségben szenvedőknek pillanatnyilag 50 százalék körüli az esélye a túlélésre, míg az idült májbetegeknek ma már 90 százaléka él a műtét utáni első évben is - mondta Görög. A kedvezőtlen arány oka, hogy a májátültetés során súlyos állapotú betegeket műtenek hosszan, akár 18 órán át, vérigényesen - magyarázta. (Alkoholizmus miatti májbetegség miatt csak akkor lehet szó májátültetésről, ha a páciens májbeteggondozótól kapott papírral igazolja, hogy legalább egy éve nem iszik.)

A betegek egyébként leggyakrabban nem a műtőasztalon, hanem két-három héttel a beavatkozás után, fertőzés következtében halnak meg. Ahhoz ugyanis, hogy az új szerv kilökődését megakadályozzák, különböző gyógyszerekkel gyengítik le a beteg immunrendszerét, amely így védtelenebbé válik más kórokozókkal szemben. Emellett a szervátültetést követő első négy-nyolc héten belül a legtöbb beteg megtapasztalja a kilökődési reakciót is, ám ez csupán az esetek 5 százalékában olyan súlyos, hogy egy újabb műtétre van szükség. Öt nap elteltével ez történhetett Rebekával is: leállt az édesapjától kapott bal oldali májlebeny (feltehetően ezt is az ismeretlen vírus tette tönkre), így újabb transzplantációra lett szükség. Az életveszélyes állapotú kislány ezután felkerült - Magyarországról elsőként - az Eurotransplant Nemzetközi Szervcsere Szervezet sürgősségi listájára, méghozzá "nagyon sürgős" státusban. Ehhez kellett még Rácz Jenő egészségügyi miniszter engedélye is, a beültethető szerv szállításának költségét ugyanis mindig a kérelmezőnek, jelen esetben Magyarországnak kell állnia. A nagyon sürgős státus annyit jelentett, hogy az európai donorszolgálathoz csatlakozott országok területén - Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Szlovéniában - a legelső megfelelő májat a magyar kislány számára kellett felajánlani. Egy májra váró felnőtt akut betegnek 80 százalékos az esélye arra, hogy két napon belül megfelelő szervet találjanak a számára - legalábbis a nemzetközi donorszervezet statisztikája szerint. Ennek ismeretében tulajdonképpen szerencse volt, hogy 36 órával a sürgősségi megkeresés után találtak megfelelő májat. (A kapott segítséget 24 órán belül viszonozta Magyarország.)

A nemzetközi donorszervezetnek Magyarország egyébként nem tagja, csupán különböző együttműködési megállapodásokat kötött vele. Az egészségügyi tárca álláspontja szerint ugyanis egyrészt túl magas a tagdíj, ráadásul nem is biztos, hogy szükséges a tagság. A 4 éves kislány története azonban a tárcát is álláspontja megváltoztatására késztetheti.

Magyarországon elvileg minden agyhalott szervdonor lehet, aki életében nem tiltakozott ez ellen. A transzplantációk számát illetően még sincs semmi ok az elégedettségre: hosszabb a transzplantációs várólista, mint a beültethető szerveké. Tavaly összesen 283 potenciális donort jelentettek a kórházak, s ennek nyomán 181 donációból összesen 418 szervet ültettek át, ebből 44 volt májtranszplantáció - nyilatkozta a HVG-nek Borsi József, a magyar donorszervezet, a Hungarotransplant Kht. igazgatója. Lapzártánkkor 46-an vártak májátültetésre, ám egyikük sem volt akut eset. A várólistára kerülést egyébként hetente vizsgálja felül a három sebészből és egy gyermek-, illetve egy felnőtt-májspecialista belgyógyászból álló Nemzeti Májtranszplantációs Várólista Bizottság, elsősorban annak alapján, kinek mennyire súlyos az állapota. Amíg ugyanis egy idült májbeteg akár hónapokat is várhat a májátültetésre, a heveny májbetegségben szenvedőknek nagyon gyakran csupán egy-két napjuk van, s a betegek harmada hal meg a várólistára kerülés évében. A megoldásnak a jelek szerint mégis az élő donoros átültetés tűnik. Kedden újabb gyerek került a sürgősségi transzplantációs listára s amenynyiben alkalmas, megmentője az édesanyja lehet.

PÁLMAI ERIKA

Itthon

A magyar egészségügy ellentmondásai

Miközben a magyar egészségügyi ellátás mutatói javarészt megfelelnek az ország gazdasági fejlettségének, az életkilátások rosszabbak, a megbetegedés kockázata nagyobb, a gyógyulás esélye kisebb, mint az európai és más fejlett országok többségében.

Több mint 70 embert kellett ellátni a Katalóniában történt éjszakai tüntetések után

Több mint 70 embert kellett ellátni a Katalóniában történt éjszakai tüntetések után

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Matolcsyéknak sem tetszik a Facebook pénze

Matolcsyéknak sem tetszik a Facebook pénze

Napos hétvégével folytatódik a nyárias ősz

Napos hétvégével folytatódik a nyárias ősz

Erdogan: Ankara soha nem köt tűzszünetet Szíriában

Erdogan: Ankara soha nem köt tűzszünetet Szíriában

Nagy baj van, bárki ujjlenyomatával feloldhatók a Galaxy S10-ek

Nagy baj van, bárki ujjlenyomatával feloldhatók a Galaxy S10-ek