Illés Gábort és Nagy Tibort kiáltották ki bűnbaknak a múlt héten védőzárlat alá vont Bács-Kiskun megyei Csátalján és...

Illés Gábort és Nagy Tibort kiáltották ki bűnbaknak a múlt héten védőzárlat alá vont Bács-Kiskun megyei Csátalján és Nagybaracskán, ők ketten pátyolgattak ugyanis a portájukon egy legyengült hattyút, amelyről utóbb kiderült, hogy a Magyarországon lapzártánkig talált madárinfluenzás szárnyasok egyike. A madarak sorsát a szívén viselő Illés agrármérnök, segítője, Nagy pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetőre, aki maga is védőfelszerelésben járja a vidéket gyanús madártetemeket kutatva. A kivétel nélkül Nagybaracska térségében lelt hét bütykös hattyún kívül eddig a két férfi baromfiudvara vált a madárinfluenza áldozatává. Bár nem a rettegett H5N1-vírus végzett a háziszárnyasokkal, hanem "preventív céllal" likvidálták őket, "teljes bizonyossággal akartuk biztosítani, hogy a hattyúról ne terjedjen át a betegség" - indokolta az intézkedést Süth Miklós országos főállatorvos.

Már a vírust valószínűsítő múlt heti magyar laboreredmények alapján foganatosították a földművelésügyi tárca a madárinfluenza (a régóta ismert és klasszikus, baromfipestisnek nevezett betegség) elleni védekezésről szóló rendeletének, illetve az azon alapuló készenléti tervnek az előírásait. Mégpedig nem az enyhébb, a betegség gyanúja esetén alkalmazandó intézkedéseket, hanem úgy jártak el, mintha a H5N1-vírus okozta betegséget már megállapították volna.

A kerületi főállatorvos haladéktalanul védőzárlatot rendelt el. A megfigyelési és védőkörzetben folyamatosan ellenőrzik a szárnyasokat, s ha a kórokozót háziállatokban is kimutatnák, akkor a kerületi főállatorvosnak a zár alatt tartott baromfiállomány leöléséről kellene rendelkeznie. A rendelet hagy azért mérlegelési lehetőséget az állatorvosoknak: a leölést a betegség gyanúja esetén is megengedi, viszont el is tekinthetnek tőle, ha kitört ugyan a betegség, de például adott üzemegység megfelelően elkülönül a fertőzött résztől, és nem kell számolni a kórokozó átterjedésével. A rendelet egyébként a madárinfluenza megállapítását ahhoz köti, hogy a betegséget magas patogenitású influenza A-vírus okozza, illetve magas patogenitást mutató H5 vagy H7 altípusról legyen szó. A magyar labor megállapította a madárinfluenzát a hattyúkban - csak a H5 utáni számot várták az angliai referencialaborból -, de háziállatban nem, így fel sem merült, hogy a zárlat alá vont térségben található kacsatelep és baromfitelep állatait leöljék.

Ha mégis telepek likvidálására kerülne sor, a termelőket teljes kártalanítás illetné meg - feltéve, hogy betartották az előírt óvintézkedéseket. A kártalanítás alapja a szárnyasok forgalmi értéke, amit a földművelésügyi tárca felülről nyitott kasszájából fizetnének - a nagybaracskai baromfiudvarok gazdái azonban erre nem számíthatnak, hiszen befogadták a gyanús hattyút.

Miközben az állami segédlettel végzett humánoltóanyag-fejlesztés lépéseiről szinte egymást érik a hivatalos közlemények, szó sem esik a madárinfluenza elleni baromfivakcináról. Igaz, az állati vakcinák nagyságrenddel olcsóbbak az emberinél. A betegség elleni védekezésről szóló rendelet szerint ha már kitört a kór, a tárca elrendelhet védőoltásokat meghatározott területen, járványelfojtó intézkedésként. Európában több cég is gyárt madárinfluenza-vakcinát, s közülük a holland Intervet valamennyi EU-tagországnak felajánlotta készítményét. Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettes a HVG kérdésére elmondta, bár ingyenes felajánlásról volt szó, Magyarország nem szerzett be oltóanyagot. Az EU-szabályok szerint ugyanis madárinfluenza ellen tilos a vakcinázás, csak sürgősségi védőoltásra kerülhet sor az Európai Bizottság külön engedélyével. Ekkor a fertőzött területen leölik az állatokat, körülötte bizonyos körzetben beoltják az állományokat, útját állva a betegség terjedésének, s a járvány elmúltával a beoltott állatokat is leölik. A bizottság egyelőre csak a nagy értékű állatkerti madarak oltására adott engedélyt, Magyarország is ezért fog folyamodni.

A kormány tájékoztató kampányt kezdett kedden, emellett némi pénzt is megszavazott: a földművelésügyi tárca saját keretéből 3,5 milliárd forintot csoportosíthat át a baromfiágazat számára, három tárca 2,3 milliárdot használhat fel az általános tartalékból a madárinfluenzával kapcsolatos beszerzésekre, túlmunkára, ezenkívül 200 millió forint jut a baromfi fogyasztására biztató marketingakcióra. A tavaly kitört hisztéria - így nevezik a baromfisok és az állatorvosok egybehangzóan, mert nagyon csekély a valószínűsége az emberek madárinfluenzával történő fertőződésének - mindenesetre 2005 utolsó három hónapjában 2,5-3 milliárd forint bevételkiesést okozott a hústermelésből 180-200 milliárd forint árbevételt elérő baromfiágazatnak. A Baromfi Terméktanács adatai szerint az élőállat-felvásárlás 2005-ben 457 ezer tonnára, 4,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A madárinfluenza-hírek leginkább a csirkeágazatot viselték meg, október-novemberben 35-15 százalékos forgalomcsökkenés mutatkozott, és tetézte a veszteséget, hogy az átmeneti keresletcsökkenés miatt túltartották az állatokat, és jelentős mennyiséget kellett lefagyasztani, készletként tárolni. A csirke felvásárlási ára kilogrammonként 170-180 forintról 160 forintra esett, és az év elejére is csak 165-166 forintra kúszott vissza - állította a HVG-nek Király László, az évi ötmillió csirkét termelő Nyugati Régiós Baromfi-szövetkezetek Szövetségének vezetője. Éves szinten viszont a felvásárolt baromfimennyiség 1,8 százalékkal, 235 ezer tonnára nőtt. Takács László, a terméktanács elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az első kilenc hónapban a belföldi értékesítés több mint tíz százalékkal emelkedett. A káoszt mi sem mutatja jobban, mint hogy a mindenféle állat-egészségügyi intézkedés nélkül is teljesen zárt technológiával nevelt brojlercsirkével szemben a vírusfertőzésnek elvileg inkább kitett, szabadon tartott víziszárnyas, a kacsa iránt nőtt meg leginkább a kereslet: 16 százalékkal, 62 ezer tonnára nőtt a felvásárlása.

VITÉZ F. IBOLYA

Fókuszban

Madárinfluenza-riadalom

A madártetemek begyűjtésével, a baromfiállomány kötelező ólba zárásával próbálják megakadályozni a hatóságok, hogy a vadmadarak által az európai országok zömébe behurcolt H5N1-vírus a háziszárnyasokat is megtámadja. A pánik a teljes baromfiágazatot padlóra küldheti.

Két nappal tovább érvényesek a decemberi helyközi bérletek

Két nappal tovább érvényesek a decemberi helyközi bérletek

A Független Diákparlament nyilvános vitára hívta ki a 22 éves leendő helyettes államtitkárt

A Független Diákparlament nyilvános vitára hívta ki a 22 éves leendő helyettes államtitkárt

A 10. legnépszerűbb név lett a Mohamed az amerikai újszülötteknél

A 10. legnépszerűbb név lett a Mohamed az amerikai újszülötteknél

A minisztérium nem foglalkozik az ombudsman vizsgálatával

A minisztérium nem foglalkozik az ombudsman vizsgálatával

Az OBH elnökjelöltje békét és rendet szeretne az igazságszolgáltatásban

Az OBH elnökjelöltje békét és rendet szeretne az igazságszolgáltatásban

Megint eljárás indult az M1 kommentáló bemondója miatt

Megint eljárás indult az M1 kommentáló bemondója miatt