Mintha átragadt volna a lakosságra is a kormányzati példa, miszerint az életkörülmények javítását és ezzel egy időben...

Mintha átragadt volna a lakosságra is a kormányzati példa, miszerint az életkörülmények javítását és ezzel egy időben a fejlesztések felgyorsítását csak növekvő eladósodással lehet megvalósítani. Saját fogyasztási és beruházási céljaikhoz a háztartások az elmúlt négy évben szintén egyre bőségesebben vettek igénybe kölcsönöket. A 2001-2002-es években kezdődött merész eladósodásukhoz több tényező is hozzájárult: a jövedelmeknek a korábbi évekhez viszonyítva kétségtelenül gyors növekedése, a munkanélküliség és ezzel a bizonytalanságérzet csökkenése, az infláció csillapodása. Ehhez adódott a politikai porond fő mutatványává vált illúziókeltés. A rivális pártok a 2002-es választások előtt, de még utána is, hónapokig főleg az átlagos uniós fejlettségi szint gyorsított megközelítéséről vagy éppen bérfelzárkóztatásról értekeztek, mintha az életkörülmények javítása csupán a kormányzati akaraton és jó szándékon múlna. Az évek óta pangó lakáspiacba pedig egyenesen ingyenpénzzel - azaz az inflációnál is alacsonyabb, államilag támogatott kamatozású kölcsönökkel - igyekeztek életet lehelni.

Önmagában a lakáspolitikai kedvezmények következtében a lakossági megtakarítások másfél-két éven belül a minimálisra apadtak. Míg a kilencvenes évek második felében - a gazdasági bizonytalanságok közepette - azok értéke a hazai össztermék 8-10 százalékát érte el, 2003 második negyedévében a háztartási szektor nettó hitelfelvevővé vált (vagyis ebben az időszakban kevesebb betétet helyeztek el a pénzintézetekben, mint amennyi hitelt felvettek tőlük). "Ez rendkívül szokatlan és alapvetően egészségtelen folyamatokat jelez" - állapította meg akkor a jegybank. Ekkor már kormányzati körökben is pedzegették, hogy ha a nagyvonalú kamattámogatási politika hosszú távon fennmarad, abba a költségvetés belerokkan, a megtakarítások apadásával pedig egyre bőségesebb külföldi forrásbevonásra kényszerül. S bár a lakossági kölcsönigény már 2002-ben megfékezhetetlennek mutatkozott, amikor 323,5 milliárd forintról 781,2 milliárdra nőtt a lakáshitel-állomány, a feltételek szigorításával a kormány egyre csak késlekedett. E lebegtetés pedig arra ösztönözte a potenciális lakásvásárlókat, hogy mielőbb járuljanak a pénzintézetek pultjaihoz, így 2003 decemberére a lakáscélú hitelállomány 1508,3 milliárd forintra duzzadt.

A növekvő kockázatokra figyelmeztetve a jegybank már 2004 júniusában azzal érvelt, bár a magyar háztartások adóssága (beleértve a fogyasztási kölcsönöket is) a GDP százalékában jóval szerényebb, mint az eurózóna tagállamaiban - 16,5, illetve 50,2 százalék -, Magyarországon az alapvető megélhetési költségek a lakossági jövedelmek nagyobb részét viszik el, így "kevesebb teret hagynak más kiadásoknak", például a törlesztéseknek. Ha pedig a háztartások adósságát a pénzügyi eszközök - készpénz, betétek, értékpapírok, részesedések - összességéhez viszonyítjuk, a 22 százalékos magyar arány nagyobb, mint Olaszország vagy Belgium hasonló mutatója, és csak kevéssé marad el az eurózóna 28,7 százalékától. Ez a mutató 2005 végéig már nem romlott tovább, viszont megjelentek másféle kockázatok - elsősorban a devizahitelek terjedésével.

A magas forintkamatok - no meg a lakástámogatási rendszer szigorítása - következtében ugyanis újabban már az utóbbiak viszik a prímet, holott a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete többször is figyelmeztetett a bennük rejlő árfolyam- és kamatkockázatra. "Ezeket egyértelműen az ügyfelek viselik" - szögezte le ismételten a felügyelet 2006. februári jelentése, a jelek szerint hiába. Míg tavaly a forintos ingatlanhitelek állománya csak minimális mértékben, 1779,3 milliárdról 1827 milliárdra bővült, a devizaalapúaké 145,8 milliárd forintról 474 milliárdra ugrott. Csaknem megháromszorozódott a hitelintézetektől felvett devizaalapú fogyasztási hitelek állománya is, amely tavaly év végén 631 milliárd forintra rúgott, és ha ez a tendencia folytatódik, lassan beéri a 880 milliárdos, alig növekvő forinthitel-állományt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bankszektoron kívüli - például autóvásárlási - fogyasztási hitelek hagyományosan devizaalapúak, és ezek köre szintén két számjegyű tempóban nőtt tavaly (887,6 milliárd forintra), az a sajátos következtetés adódik, hogy a devizaalapú kölcsönök a lakossági eladósodásnak szinte kizárólagos formájává váltak. Tavaly több olyan hónap is akadt, amikor a kölcsönigénylők összességében több devizahitelt vettek föl, mint amennyivel a teljes hitelállomány bővült, vagyis elkezdődött a forinthitelek átcserélése is.

Mindemellett a lakosság megtakarítási hajlandósága valamelyest javult, 2005 negyedik negyedévében a GDP 4,7 százalékát érte el - ez a legutóbbi négy év legmagasabb értéke. A változás egybeesett azzal a kormányzati próbálkozással, hogy az államháztartás túlköltekezését és az állami eladósodást megfékezze. A - bármily lassú - gazdaságpolitikai fordulat köznapi hatása pedig azon érződött, hogy 2004-ben a keresetek reálértéke valamelyest csökkent, viszont meglódult a munkanélküliség, s e kettős tapasztalat megfontolásra késztette a kölcsönt felvenni szándékozók egy részét. Ami pedig az adósokat illeti, a lakáscélú jelzáloghiteleket pontosan törlesztik. "A nem teljesítés aránya változatlanul alacsony" - állapította meg a felügyelet friss jelentése.

FARKAS ZOLTÁN

Fókuszban

Másként illatozik

HVG"Akik kétségbe vonják a kormány eredményeit, saját rossz kedvüket az ország rossz kedveként akarják beállítani.

Nem szól bele a MOB, kivel megy Hosszú Katinka az olimpiára

Nem szól bele a MOB, kivel megy Hosszú Katinka az olimpiára

Szingapúriak vásárolták be magukat a magyar hátterű MET Csoportba

Szingapúriak vásárolták be magukat a magyar hátterű MET Csoportba

Egy egyetemista tette influenszerré Gyurcsányt

Egy egyetemista tette influenszerré Gyurcsányt

Öt ember halt meg egy lengyelországi üdülőközpontban

Öt ember halt meg egy lengyelországi üdülőközpontban

23 ember halt meg egy üzemi balesetben Szudánban

23 ember halt meg egy üzemi balesetben Szudánban

Trump a NATO-csúcson: Új megállapodás kell az atomfegyverekről Oroszországgal

Trump a NATO-csúcson: Új megállapodás kell az atomfegyverekről Oroszországgal