Bő egy hónapja maradt a magyar kormánynak arra, hogy benyújtsa az uniónak az eurózónába vezető gazdaságpolitikai pálya forgatókönyvét, a konvergenciaprogramot. Önkormányzati választások ide vagy oda, most már az "igazival" kell előállni.

HVG
Nem gyakori, de nem is teljesen szokatlan, hogy miniszterelnökök európai biztosoktól kérnek audienciát. Hatalomra jutása után Angela Merkel német kancellár és Romano Prodi olasz kormányfő is beköszönt Joaquín Almuniához, az EB gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagjához. Igaz, ők nem egy újjáválasztott, hanem egy leváltott kormány utáni nagytakarítás ügyében cseréltek eszmét. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek, aki kedden - eredetileg titokban tartani szándékozott - brüsszeli találkozón igyekezett újjáépíteni a közte és a korábban igencsak rászedett pénzügyi biztos közti személyes bizalmat, minden bizonnyal nehezebb a dolga. A randevú időzítését illetően viszont nem volt túl nagy válogatási lehetősége. Vészesen közeleg az uniós pénzügyminiszteri tanács által az euróbevezetés hiteles forgatókönyvének - az úgynevezett konvergenciaprogramnak - a benyújtására idén januárban kitűzött szeptember 1-jei határidő, ám addig Gyurcsány aligha ülhetett fel a brüsszeli Malév-járatra, amíg komolyságának minimális bizonyítékául nem volt poggyászában legalább a választások után nyélbe ütött államháztartási kiigazító csomag.

Bizonygatni ugyanis bőven van mit. Az euróövezetbe még nem tartozó, de belépésre kötelezett új uniós tagállamoknak először 2004 májusában kellett bemutatniuk - és minden decemberben a fejleményekhez kell igazítaniuk -, milyen ütemezésben miféle intézkedéseket kívánnak tenni az egységes pénz bevezetése érdekében. Ám ennek négy, úgynevezett maastrichti feltételéből Magyarországnak mind ez idáig egyet sem sikerült teljesítenie. A helyzet ennél is rosszabb: Budapest közeledés helyett inkább távolodott az önmaga által 2004-ben kitűzött, és még az idén januári programváltozatban is fenntartott céltól - nevezetesen, hogy 2008-ra eleget tesz a követelményeknek, s így 2010-ben bevezetheti a közös valutát. A feltételrendszer legfontosabb elemét, a költségvetési hiány megengedett szintjét ugyanis gyorsuló tempóban lépte túl. Oly mértékben, hogy még a magyar kormány jövőre vonatkozó feltételezéseit rendre optimistának ítélő EB maga is sorozatosan túl derűlátónak bizonyult a magyar államháztartási folyamatok előrejelzésében. A melléfogásokért a spanyol pénzügyi biztost kevéssé vigasztalhatta, hogy olykor - mint például tavaly nyáron az autópálya-építésekkel kapcsolatos állami kiadásokról - szándékosan megtévesztő adatokat kapott a magyar pénzügyminisztertől. A magyar kormány hitelvesztésének gyászos folyamatára a GDP 10 százalékát megközelítő idei büdzséhiányról szóló májusi bejelentés tette föl a koronát: a legborúlátóbb brüsszeli szakértők sem sejthették, hogy a januári pénzügyminiszteri tanácsi elmarasztalás dacára a kormány még tovább feszíti a húrt választási költekezésével.

Gyurcsánynak a bizalom helyreállításán túl Brüsszelben célja lehetett annak kitapogatása is, valójában milyen mélységben igényli tőle az EB az egyensúly tartós helyreállítását szolgáló további reformintézkedések - például a vizitdíj, a közalkalmazotti bérbefagyasztás, a nyugdíjkorhatár-emelés, a szociáliskiadás-robbanás megfékezésének és más, politikailag érzékeny lépések - részletezését még az október 1-jei önkormányzati választások előtt. Mert ha a tervezetet ismét visszadobnák, az talán már beláthatatlan belpolitikai és pénzügyi válsághoz vezetne. A programot ugyanis nem lehet titokban tartani. Az uniós szabályok szerint a kormány a brüsszeli benyújtással egyidejűleg köteles azt nyilvánosságra hozni, függetlenül attól, hogy a dokumentumot az EB várhatóan csak októberben véleményezi, a pénzügyminiszteri tanács elé pedig novemberben kerül. Ha a tavaly csőbe húzott Almunia szeptemberben megelégszik egy, a legutóbbinál kevésbé felületes, de azért fékezett habzású dolgozattal, a kormány még mindig tovább mélyítheti a prognózist a választási szezon elmúltával, a szokásos decemberi frissítéskor.

A trükközés lehetőségeinek drasztikus szűkülését jelzi, hogy a keddi megbeszélést követő kommünikében az EU-biztos érzékeltette, a program hitelességének kritériuma, hogy a kormány a többéves alkalmazkodási pálya elejére koncentrálja intézkedéseit. Mint Veres János szavaiból kitűnt, a követelményt a kormány akceptálja is. Almuniának a fennálló statisztikai problémák tisztázására vonatkozó igénye szintén megvalósulni látszik. Alig két órával a keddi brüsszeli megbeszélést megelőzően - de az uniós statisztikai hivatal munkatársainak az állami autópálya-építések elszámolási módját ellenőrző budapesti látogatását követően - Veres János pénzügyminiszter újabb bejelentésben volt kénytelen tovább emelni a következő évekre prognosztizált deficitszámokat.

Ha más nem is, az elszámolási rendszer tisztulása könnyítheti az euróügyben idehaza kulcsszereplővé vált informális testület, az úgynevezett konvergenciatanács dolgát is. A miniszterelnök három köz- és elismert gazdasági szakértőt, Bogsch Eriket, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatóját, Simor Andrást, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatóját és Surányi György volt jegybankelnököt, a CIB Bank elnökét kérte fel, hogy hozzáértésükkel segítsék a konvergenciaprogram elkészítését. Már a múlt pénteki első üléskor kiderült, hogy a véleményezők köre valójában bővebb. A kormányfő - Veres János pénzügyminiszter mellett - magával vitte Bajnai Gordont, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Draskovics Tibort, az államreform-bizottság vezetőjét is. A három "civil" pedig ragaszkodott hozzá, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is vegyen részt a munkában, így került be Hamecz István MNB-igazgató. "Az utóbbi időben a jegybank gazdaságpolitikai hatásvizsgálatai megbízhatóbbaknak bizonyultak, mint a Pénzügyminisztériumé - indokolta a HVG-nek Simor András, hozzátéve: - Mi nem javaslunk, mi csak kérdezünk és elemzünk, de ehhez megalapozott számításokra van szükségünk."

A konvergenciatanács tagjai előtt amúgy aligha maradt rejtve: ők szemeltettek ki rá, hogy "elvigyék a balhét". Bár politikai felelősségük értelemszerűen nincs, a kormányfő az ő véleményükre hivatkozhat, ha le akar nyomni újabb kényelmetlen intézkedéseket saját pártja torkán. Az ellenzék is bűnbakot kreálhat belőlük, aminek előszele már a múlt héten megérkezett. Az eleddig viszonylag racionálisnak mutatkozott Navracsics Tibor Fidesz-frakció-vezető - a konvergenciatanáccsal mint meghívott vendégekkel együtt tartott kibővített frakcióelnökségi ülés után - arra a kijelentésre ragadtatta magát: a testület tagjai véleményüknél vegyék figyelembe, hogy "a lakosság terhei nem nőhetnek". E kijelentés abszurditását Járai Zsigmond MNB-elnök is alátámasztotta a HVG-nek, mondván: a konvergenciaprogram csak akkor működőképes, ha az állami bevételek növelését számottevő és tartós hatású kiadáscsökkentéssel egészítik ki, különben rövid, átmeneti javulás után "visszajutunk oda, ahol most vagyunk".

A konvergenciatanács számára a hálátlan szerepért járó szakmai dicsőség nyilván csak akkor materializálódhat, ha tagjai egységes fellépésükkel valóban képesek nyomást gyakorolni a kormányra. Ez azonban egymás közti kompromisszumkészséget igényel, amire nincs teljes garancia. A tanácsban konfliktus keletkezhet például a konvergenciáért cserébe vállalandó gazdasági növekedési áldozat mértékét és időzítését illetően is, holott ettől is függhet az új céldátum kijelölése. Surányi György közismerten úgy kezdi előadásait: "Az euró hatalmas siker, a maastrichti kritériumok ellenére." A volt MNB-elnök mindig is úgy gondolta, az EU eleve hibázott, amikor a költségvetési hiány mértékét állította az eurókritériumok centrumába a fizetési mérleg helyett, mert ez szerinte korlátozza a növekedést. Még ha így volna is - vélekednek mások -, a szigort az EU politikai realitásai, a monetáris közösség és a fiskális széttagoltság közepette a könnyelműen költekező tagállamok potyautas-magatartásának elkerülése diktálja.

A maastrichti kritériumok lényeges lazítására a közeljövőben nem lehet számítani, csillagászati deficitjével Magyarország alkuereje amúgy is a nullához közelít. Az euróövezet kibővítéséről szóló júniusi határozatában az Európai Parlament (EP) fel is szólította az Európai Bizottságot, hogy értékelje szigorúan a konvergenciakritériumok teljesítését, és "az euróövezet hosszú távú stabilitása mindig élvezzen elsőbbséget a bővítéssel szemben".

Persze a módosítás mellett kardoskodni nyilván csak azoknak a tagországoknak lesz jogalapjuk, amelyek eleget tesznek a többi feltételnek. Egy júniusi közvélemény-kutatás szerint az újonnan belépett EU-tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb az euró elfogadási indexe: a magkérdezett magyarok 51 százalékának tetszene a közös pénz, míg másutt 50 százalék alatt marad ez a mutató. A vágy tárgyának megközelítéséhez szükséges erőfeszítés biztosan elkoptat majd valamit ebből a lelkesedésből.

KOCSIS GYÖRGYI

Fókuszban

Hatástanulságok

Litvánia jövő évi eurózóna-tagságát májusban elkaszálta az Európai Bizottság (EB), mert inflációja tavaly 2,70...

Fókuszban

Konvergenciakritikák

Egy: Magyarország az elmúlt években sorozatosan alulteljesítette bevételi és felülteljesítette kiadási céljait...

Fókuszban

Felzárkózási roham

A költségvetési fegyelmen áll vagy bukik az euró bevezetése és a reálgazdasági felzárkózás - állítja cikkünk szerzője...

Nem túl fényes jövő vár 2050-re Magyarországra ökológiai szempontból

Nem túl fényes jövő vár 2050-re Magyarországra ökológiai szempontból

Uzsorázás és csalás miatt ítélték el Nyírpilis polgármesterét

Uzsorázás és csalás miatt ítélték el Nyírpilis polgármesterét

„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”

„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”

Szervizeléskor összetört a kütyü, a cég mossa kezeit. Mi a teendő?

Szervizeléskor összetört a kütyü, a cég mossa kezeit. Mi a teendő?

Doku360: "Nem izgat a halál, nincs hiányérzetem, mert repülős voltam"

Doku360: "Nem izgat a halál, nincs hiányérzetem, mert repülős voltam"

Brutális megszorításra készül az Audi

Brutális megszorításra készül az Audi