Finoman fékeződik, de továbbra is lendületben marad az idén attraktív bővülést produkáló világgazdaság. A külső konjunktúra Magyarországon is tompíthatja az ütemvesztést.

HVG
New Yorkban hat, Európában pedig öt éve nem látott magasságba emelkedtek a részvényárfolyamok, egymást érik a vállalatfelvásárlási ajánlatok, az intézményi és a magánbefektetők bizalma visszatért. Közgazdászok úgy vélik, ezek a felszíni megjelenései annak, hogy az amerikai s vele együtt a világgazdaság puhán fékez, a növekedés nem lassul le durván, hanem fenntartható lesz, és az infláció sem pörög fel, azaz biztatóak mind az idei, mind a jövő évi kilátások.

Így látja a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is, amelyek legutóbbi, ősszel nyilvánosságra hozott jelentésükben derűlátó képet festettek. A világgazdaság az idén a negyedik egymást követő évben 4 százalék fölötti - 2006-ban 5,1 százalékos - növekedési ütemet ér el, amire az 1970-es évek eleje, az első olajárrobbanást közvetlenül megelőző időszak óta nem volt példa.

A világgazdaság motorja az USA volt és maradt. A jelen és a közeljövő kilátásaival kapcsolatban attól tartottak, hogy az amerikai ingatlanárak a túlpörgő drágulás miatt összeomlanak, de eddig csak mérsékelt korrekció következett be. Ez nem fogta vissza látványosan a globális konjunktúra egyik legfontosabb tényezőjének tartott amerikai lakossági vásárlásokat, amelyeket főleg jelzálogalapú hitelekből finanszíroznak. A nyugalom megteremtésében persze segített, hogy a nyári csúcs óta negyedével, 60 dollár környékére esett a hordónkénti olajár, minek következtében Amerikában a 3 dollár fölötti gallononkénti benzinár 2,4 dollárra (literenként 140 forintra) mérséklődött. Ez enyhítette az ottani családi költségvetésekre nehezedő nyomást, és az infláció gyorsulásának veszélyét is, ami pedig akár kamatcsökkentésre is késztetheti az USA jegybankjának szerepét ellátó Fedet. Segített az is, hogy erőre kaptak a vállalati beruházások, így az USA gazdasági növekedése az idén is erőteljes, 3,4-3,6 százalékos marad.

Rendre igen biztató adatokat közöl a nyár vége óta az EU statisztikai hivatala, az Eurostat is, és hasonló jó hírek látnak napvilágot a Dánián, Nagy-Britannián és Svédországon kívül az EU 12 régi tagállamát magában foglaló eurózóna legnagyobb országaiban is. Mintha megtört volna az eurózóna összesített bruttó hazai termékének (GDP) háromnegyedét adó francia, német és olasz gazdaságot az ezredforduló óta sújtó átok: az idei második negyedévben még az Európa "beteg emberének" tekintett Olaszországban is másfél százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, de Franciaországban 2,6, Németországban 2,4 százalékos volt ugyanez a mutató. Az Eurostat minap fölfelé módosított adatai szerint a második negyedévben a növekedés az eurózónában elérte a 2,7, az EU 25 tagállamában pedig a 2,9 százalékot.

Szeptember elején 2000 óta nem tapasztalt növekedést jósolt az Európai Bizottság (EB), amikor előző, tavaszi jelentéséhez képest 0,4 százalékponttal 2,7 százalékra emelte az EU-25-ök 2006-os GDP-jére vonatkozó prognózisát. Az unió gazdasága meglepően ellenállónak bizonyult az energiaárak emelkedésével szemben, noha 2005 eleje és 2006 augusztusa között 80 százalékkal nőtt a kőolaj ára. A brüsszeli elemzések szerint a fellendülés alapja a stabil belső keresletbővülés, mindenekelőtt a magánbefektetések - a második negyedévben mintegy 2 százalékos - növekedése, méghozzá elsősorban Németországban.

Az EB szeptemberi időközi gazdasági előrejelzése még aggodalmat keltőnek találta az európai gazdaságra nehezedő inflációs nyomást, ám azóta 15 százalékkal estek az olajárak. Ezzel magyarázható, hogy szeptemberben - az Eurostat kedden publikált jelentése szerint - az eurózónában már csak 1,7, az EU egészében 1,9 százalékos volt az éves infláció. Ha ez a trend folytatódik, októberre - 1999 novembere óta első ízben - másfél százalékra mérséklődhet az árdrágulás az euróövezetben. Az Európai Központi Bank (ECB) a hónap elején mégis újabb negyed százalékponttal felemelte - 3,25 százalékra - az irányadó refinanszírozási kamatlábat, tíz hónapon belül immár ötödször. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke jelezte, hogy az idén még további kamatemelésre is sor kerülhet. A váratlanul kedvező inflációs adatok ellenére ugyanis az eurózóna növekedési potenciálja közepes - jelentette ki Trichet egy hét eleji berlini tanácskozáson, reagálva azokra a bírálatokra, melyek szerint az ECB kamatpolitikája derékba törheti az élénkülést. Szerinte az eurózóna gazdasága továbbra is nyomasztó szerkezeti problémákkal küszködik, aminek egyik legfontosabb mutatója az érezhető csökkenés ellenére is magas - augusztusban 7,9 százalékos - munkanélküliség.

Pedig az utóbbi évek kilátástalan stagnálásához képest látványos gazdasági teljesítmény mögött komoly strukturális változások is fölsejlenek. A foglalkoztatás például az utóbbi egy évben úgy nőtt, hogy közben a kilencvenes évek végétől évente átlagosan 1 százalékkal bővül a munkaerő-kínálat. A közkiadások szempontjából az sem mellékes, hogy 2000 és 2005 között 15 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság aránya az 55-64 évesek korosztályában. Az idén az euróövezet gazdaságainak termelékenysége is ugrásszerűen javult: az első hat hónapban egy évre vetítve 2 százalékkal, miközben 2001-2005 között ez a mutató átlagosan csak 0,7 százalék volt. Ugyanakkor Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos is hangoztatja, hogy még nem lehet teljes biztonsággal különbséget tenni a növekedésre gyakorolt ciklikus és strukturális hatások között.

Ami a közvetlen kockázatokat illeti, Brüsszelben és az ECB frankfurti főhadiszállásán egyaránt tartanak az energiaárak újabb emelkedésétől, az amerikai gazdaság lelassulásától - ami egyrészt Európa legnagyobb exportpiacának a beszűkülését, másrészt az euró további erősödését vonhatja maga után. A fő bizonytalansági tényező, hogy miként reagál a német gazdaság a januárban hatályba lépő 3 százalékos áfaemelésre. Addig is az EU legnagyobb gazdasága köszöni, jobban van. A korábbi évek stagnálással is beérő, sokszor az 1 százalékot is alulmúló alig-növekedése után kifejezetten kedvező változás állt be a német gazdaságban: a GDP bővülése ebben az évben elérheti a 2,3-2,4 százalékot. A bővülés motorja a feldolgozóipar és az export: az utóbbi az év első felében 13 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában, de az ipari termelés általában (plusz 4,7 százalék) és a beruházások bővülése (plusz 5,7 százalék) is a gazdaság fellendülését mutatják. Ennek megfelelően nőttek az adóbevételek is, melyek jótékony hatása a költségvetésre végre abban is megmutatkozhat, hogy több év után az idén Németország nem fogja megsérteni a maastrichti kritériumokat, s deficitje a GDP 3 százaléka alatt marad.

A makrogazdasági bővülést Németországban nem kíséri az életszínvonal, a fogyasztás növekedése. Éppen ellenkezőleg: a kiskereskedelmi forgalom stagnál, s a rendelkezésre álló adatok szerint az utóbbi hónapokban némi visszaesést is mutatott. A fogyasztás-visszafogás egyértelműen a korábbi szociális megszorítások hatására vezethető vissza, amelyek következtében 13,6 százalékra növekedett az uniós definíció szerint szegénynek számítók (akiknek a jövedelme nem éri el az átlagbér 60 százalékát) aránya. Az eurózóna és az unió átlagánál gyorsabb ütemben nő viszont a kiskereskedelmi forgalom Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, de Hollandiában, Finnországban és Svédországban is. Végre tehát az európai adófizetők is profitálnak valamit a konjunktúrából. Az Eurostat gazdasági bizalmi indexe mindenesetre optimizmust sugall. A vállalkozások, a fogyasztók, az építőipar és a kiskereskedelem várakozásait tükröző integrált bizalmi index az eurózónában 2001 februárja óta nem volt olyan magas - szeptemberben 109,3 pont -, mint most.

A korábbinál nagyobb terhet vállal a növekedés fenntartásában a világgazdaság többi régiója is. Ázsiában a tempót az idén és jövőre is 10 százalékos gyarapodást elérő Kína mellett már India is diktálja - húzva maguk után a régió kisebb gazdaságait -, és másfél évtized után magára találni látszik Japán is. Latin-Amerikában elmarad ugyan a növekedés a többi, feljövőben lévő régióétól - például Közép-Kelet-Európa az idén az IMF által 5,3 százalékra várt vagy az Oroszország és az egykori Független Államok Közössége országai számára prognosztizált 6,8 százalékos ütemétől -, ám így is jócskán 4 százalék fölött lesz. Külön történet Fekete-Afrika, ahol a hazai össztermék gyarapodása az idén már a harmadik egymást követő évben lesz 5 százalék fölött, jövőre pedig az előrejelzések szerint 6,3 százalékra gyorsul, ami 1971 óta nem látott jó teljesítményt jelenthet.

Fókuszban

Hatásvadászat

Minden jel szerint jól profitált a magyar gazdaság a világgazdasági konjunktúrából: miközben a világkereskedelem az...

Pintér Béla kapta többek közt az első Baumgarten-emlékdíjat

Pintér Béla kapta többek közt az első Baumgarten-emlékdíjat

Radar360: nem fizet a Fidesz szegregált romáknak, jogsértő volt az M1 híradó

Radar360: nem fizet a Fidesz szegregált romáknak, jogsértő volt az M1 híradó

Megvan a Főkert új vezérigazgatója

Megvan a Főkert új vezérigazgatója

Ausztrál bozóttűz: végre esik az eső

Ausztrál bozóttűz: végre esik az eső

Hőkamerával, drónnal és radarral is védik a magyar határt

Hőkamerával, drónnal és radarral is védik a magyar határt

Csavar egy nagyot a Chrome böngészőn a Google

Csavar egy nagyot a Chrome böngészőn a Google