A kormány reformterveit kikezdő, a kampányhangulatot tartósító ügydöntő népszavazási kezdeményezéssel űzné, kergetné tovább a lemondás-lemondatás felé Gyurcsány Ferencet a Fidesz. Az 56-os megemlékezéseket elnyomták az újabb utcai randalírozások "hangjai".

A lehető legrosszabbkor jöttek a hét elején, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján kirobbant újabb budapesti utcai zavargások. Hétfőn akár Magyarország lábai előtt is heverhetett volna az 1956-os forradalomra emlékező világ (a hivatalos ünnepségeken 47 ország magas rangú állami vezetővel képviseltette magát), ám a megemlékezésekről szóló híreket végül a nemzetközi sajtóban is felülírták a rendőrség és a kormányellenes tüntetők közötti összecsapásokról szóló tudósítások. És ha az MTV-székház elleni, öt héttel korábbi ostromnak esetleg lehetett is olyan olvasata, hogy valamelyik politikai oldal profitálhat a történtekből (HVG, 2006. szeptember 23.), ezúttal igencsak kifacsart érveléssel lehetne bizonyítani, hogy akár a kormánypártok, akár az ellenzék politikai tőkét kovácsolhatna abból, ami a hét elején, úgy 20-24 óra leforgása alatt a fővárosban történt.

Bár az idei október 23-ai események kronológiája látszólag egyetlen nap története, a kiindulópont távolabbi. A rendőrség az elmúlt héten folyamatos tárgyalásban állt a magukat igazi magyaroknak tartó, kormányellenes - de a Fidesz úgymond "erélytelen" fellépése miatt immáron Orbán Viktorral is elégedetlen - Kossuth téri tüntetőkkel. A rendőri vezetés - kivált miután Sólyom László köztársasági elnök maga is az erőszakmentes megoldásra szólította fel a szervezetet - végül már csak egyetlen komolyabb feltételt támasztott a tüntetők maradásához. Azt, hogy a téren sorra kerülő hivatalos állami megemlékezés magas biztonsági kockázatára való tekintettel engedjék át a terepet egy tüzetesebb átvizsgálásnak, amelynek végeztével visszatérhetnek oda. Az ellenőrzésre végül is a hétfő hajnali órákban került, illetve került volna sor. Mivel a tüntetők egy része ellenállt, a rendőrség műveleti területté nyilvánította a sátortábort, ahonnan a kiürítés után kések, balták, vasgolyók, valamint bevetésre előkészített, benzines zoknikba csavart faszéndarabok kerültek elő.

A rendőri vezetés ettől a fordulattól datálja a minősítés és a hatósági hozzáállás megváltozását, mondván, "a demonstráció elveszítette békés jellegét". A tüntetőket végérvényesen kiszorították a térről, amelyet nemcsak az állami protokoll idejére, de a későbbi fejleményekre tekintettel, már azon túl is hermetikusan lezártak minden, akkreditációval nem rendelkező polgár elől. Így viszont a forradalom tiszteletére tervezett valamennyi program olyan belterjes műsorszámmá vált, amely nélkülözni kényszerült mindenfajta emelkedettséget. Az "ünneplő" főváros életét leginkább meghatározó eseménnyé a tüntetők mozgása vált: napközben a város több pontján is összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, akik ezúttal jóval határozottabban léptek fel, mint korábban az MTV-nél.

Az eleinte csak a város nyugalmát zavaró helyi összecsapások kiteljesedéséhez azonban kétségtelenül hozzájárult, hogy a rendőrök - ellenzéki olvasat szerint szándékosan, az enyhébb változatban szakmai hibából eredően - a délutáni órákban mintegy "rátolták" a randalírozókat a Fidesz Astoriánál tartott, előre bejelentett ünnepi rendezvényére, illetve hagyták, hogy azok oda meneküljenek. Bárhogyan volt is, a HVG laikus munkatársának úgy tűnt, a kezdetben csak pár száz fő, s ekkor még homogén csoportot alkotó, de ártatlannak már ekkor sem nevezhető tüntetőt több forgalmi kereszteződésben is el lehetett volna téríteni a Belvárostól, ahol utóbb még egy 56-os díszletnek szánt tankot is elkötöttek. A rendőrségi könnygáz- és gumilövedék-, valamint lovasroham elől a Fidesz-rendezvény résztvevői közé vegyülő tüntetők ily módon beazonosíthatatlanná váltak. Ráadásul jelenlétükkel olyanokat is maguk mellé tudtak állítani az amúgy sem túl higgadt Fidesz-szimpatizáns tömegből, akik egyébként - ellentétben a tüntetésre tudatosan felkészült kemény maggal - nem ellenállóként tervezték eltölteni az estéjüket. Hogy ki és hol hibázott hétfőn, s miként fajulhattak odáig a dolgok, hogy csak a hajnali órákra sikerült megtisztítani a várost, valószínűleg egy, az ellenzék indítványa nyomán felálló parlamenti vizsgálóbizottság lesz hivatott kideríteni. Ám hogy sok eredmény ettől sem várható, a történtek eddigi politikai értékeléseiből is látható. A felek a témáról tartott keddi napirend előtti vitában sem tértek el a korábbi sémáktól. A kormánypártok a Fideszt és személy szerint a híveit "utcára küldő" Orbánt okolták. Az ellenzék pedig továbbra is a Gyurcsány-beszéd által kiváltott morális konfliktusban véli látni és láttatni a bajok fő okát. Orbán ugyanakkor talán éppen most, az Astoriánál határolódott el a legerőteljesebben a randalírozóktól, mondván: "rossz eszközökkel igaz ügyet szolgálni nem lehet". Kedden viszont Strasbourgban már arról beszélt, az EU ne nyújson segítséget hazug és csaló kormánynak.

Ha az MTV-székház elleni ostromot követő hetek rövid "konszolidációs" időszaka nem nyitott is új fejezetet a belpolitikában, bizonyos hangsúlyeltolódások már felfedezhetők voltak. Gyurcsány, aki előbb a parlamenti bizalmi szavazáson, majd az MSZP múlt szombati kongresszusán is megerősítést kapott a hátországától, ha lehet, még ambiciózusabb kormányfő képét igyekezett mutatni. S bár korábban napvilágot láttak olyan feltételezések, hogy az őszödi beszéd és az MSZP őszi önkormányzati választási veresége után Gyurcsány mégsem indul majd a pártelnöki posztért, a kétségeket a hét végén a miniszterelnök maga oszlatta el a kongresszuson. S miután ugyanitt Hiller István jelenlegi pártelnök-kultuszminiszter azt is egyértelművé tette, hogy a februári tisztújításon nem akar ringbe szállni pártbéli posztja megtartásáért - más potenciális rivális pedig egyelőre nincs a láthatáron -, úgy fest, hogy a szocialisták tavasszal visszatérnek ahhoz a miniszterelnök-pártelnöki társbérlethez, ami utoljára Horn Gyula idejében, 1998-ban jellemezte a pártvezetést. Egyúttal a tervezett alapszabály-módosítás olyan jogosítványokat adna az elnök és az elnökség kezébe, amelyek a jelenleginél közvetlenebb beavatkozásra nyújtanának lehetőséget a helyi szervezetek életébe.

Miközben Gyurcsány előremenekül, Orbán esetében inkább egyfajta lassú visszavonulás, stratégiamódosítás jelei mutatkoztak az elmúlt napokban. A Fidesz-elnök előbb az előrehozott választásokba vetett reményt oszlatta el híveiben - mondván, még ha később Fidesz-kormány alakulna is, az addig tartó, négy-öt átmeneti hónapot nem bírná ki az ország gazdasága -, a múlt hét végén pedig az általa meghirdetett, "minden napra egy Kossuth téri tüntetés" sorozata is befejeződött. Orbán, akit a koalíció - kihasználva, hogy a pártelnök a nyomásgyakorlás parlamenten kívüli eszközeinek szorgalmazásával többször is alapot szolgáltatott erre - igyekszik az "utcai politikus" szerepébe beszorítani, ugyanakkor épp mostanában tűnik a leginkább fogékonynak lenni arra a pártjában is egyre többek által hangoztatott véleményre, hogy az utcán nem lehet a krízisre megoldást találni. Lényegében ennek jegyében fogant az Astoriánál elmondott hétfői pártelnöki beszédben meghirdetett országos ügydöntő népszavazási kezdeményezés ötlete is. Orbán ezzel végső soron egy olyan megoldást választott, amelynek segítségével hívei előtt is tekintélyveszteség nélkül fújhat visszavonulót. Hét témakörben hirdetett a kormány által tervezett reformintézkedéseket elutasítani hivatott referendumot, amelytől a Fidesz a tandíj és a vizitdíj eltörlését, az egészségügyi intézmények privatizációjának a tilalmát, a termőföld védelmét, valamint a kormány kártérítési felelősségét megállapító garanciák megszületését várja. Orbán ezzel úgy hozhatja vissza követőit az utcáról a petíciók és más, szalonképesebb ellenállási formák világába, hogy eközben nem kívánja tőlük, hogy passzív rezisztenciába vonuljanak. Egyúttal pedig a permanens kampányt is életben tarthatja. Más kérdés, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdések kapcsán máris jogi polémia bontakozott ki. Költségvetési ügyekben ugyanis az alkotmány nem ad lehetőséget ügydöntő referendumra, márpedig szakértők szerint e szempontból a Fidesz több felvetése legalábbis határesetnek tűnik.

A hétfő óta újra kiélezett belpolitikai helyzetben mind Gyurcsány, mind Orbán nagyot kockáztat, és könnyen lehet, hogy amelyik játékos most veszít, az hosszú távon veszít. A miniszterelnök helyzete sokban függ a kormány első "reformköltségvetésének" fogadtatásától. Riválisáé viszont például attól, hogy mennyire gyorsan gyűlnek össze a referendumhoz szükséges aláírások, az Országos Választási Bizottság (OVB) hogyan fogadja a kérdéseket, mikorra írja ki a népszavazást, és az mennyire tudja megmozgatni a választókat. Az ellenzék számára az optimális persze egy, a - tavalyi állampolgársági népszavazás időpontja miatt szimbolikus jelentőséggel bíró - december 5-éhez közeli dátum lenne. Erre viszont még egy sima OVB-döntés esetén is csekély az esély, a határozat ugyanis az Alkotmánybíróságon is megtámadható. Egy jövő év eleji, kora tavaszi referendum viszont talán még inkább megnehezítené a kormány dolgát, mint egy idei. Kivált, ha egy kiélezett kampányt követő népszavazáson elvéreznének a reformcsomag fontos elemei. Brüsszel ugyanis áprilisban újabb beszámolót vár a kabinettől a konvergenciaprogramban foglaltak teljesüléséről. De Gyurcsány pártbéli pozícióinak sem kedvezne egy ilyen, a tisztújító kongresszushoz közeli fiaskó.

Nincs könnyebb helyzetben Orbán sem. Ő is nagyot kockáztat például azzal, ha az elkövetkezendő hetekben kompromisszumképtelennek mutatkozva szembekerülne pártja önkormányzati (polgármesteri, helyi képviselői) pozíciókkal rendelkező, a helyzet normalizálásában érdekelt szárnyával. Aligha véletlen, hogy a Fidesz hétvégi választmányi ülésén november végére meghirdetett rendkívüli Fidesz-kongresszus egyik legfőbb célja az úgynevezett önkormányzati képviselők országos gyűlésének létrehozása. Ez lenne hivatott a párt szervezeti keretei közé integrálni a Fidesz helyi döntéshozóit, megakadályozva, hogy megerősödhessenek a pártelnök pozícióira veszélyes, Orbántól független hatalmi centrumok.

DOBSZAY JÁNOS

Fókuszban

Kié itt a tér?

Az "Országház közvetlen környékén", így például a Kossuth téren rendezvény nem tartható - állt az 1989.

Fókuszban

Kikészültségi állapot

A rendőrség törvényesen és kisebb, a kaotikus helyzetben védhető hibákat leszámítva szakszerűen intézkedett az október...

„Los Angeles már soha nem lesz ugyanolyan” – Kobe Bryantre emlékezik Leonardo DiCaprio

„Los Angeles már soha nem lesz ugyanolyan” – Kobe Bryantre emlékezik Leonardo DiCaprio

Húsvéttól zenghet az új szövegű Miatyánk

Húsvéttól zenghet az új szövegű Miatyánk

Még mindig nem tudni, milyen repülő zuhant le Afganisztánban

Még mindig nem tudni, milyen repülő zuhant le Afganisztánban

Már rendelhető az első tisztán elektromos Volvo

Már rendelhető az első tisztán elektromos Volvo

Az autópálya hídján terelt át egy román juhász több száz birkát – videó

Az autópálya hídján terelt át egy román juhász több száz birkát – videó

Olyan telefont készít a Motorola, mint amilyen a Samsungnak is van?

Olyan telefont készít a Motorola, mint amilyen a Samsungnak is van?