Az "Országház közvetlen környékén", így például a Kossuth téren rendezvény nem tartható - állt az 1989.

Az "Országház közvetlen környékén", így például a Kossuth téren rendezvény nem tartható - állt az 1989. január 11-én elfogadott gyülekezési törvény első változatában. Noha ez a korlátozás alig két hónapig élt, elképzelhető, hogy a kormány megpróbálja valamilyen formában visszahozni. Az október 23-ai hajnali kiürítésig mindjobban a Hyde Park Cornerre emlékeztető Kossuth tér állandósult tüntetései nyomán ugyanis a kabinet a gyülekezési törvény pontosítására tesz javaslatot, s szóba került a Parlament környékének nemzeti emlékhellyé nyilvánítása s ezzel tüntetések előli elzárása. Emellett bevezetnék például a demonstrációk időhatárát, s korlátoznák a zajos esti-éjszakai tüntetéseket is. A HVG úgy értesült, hogy a tervezet szerint egy demonstráció legfeljebb 120 órát tarthatna, és este 10 óra után csendszabály lépne életbe. Az igazságügyi tárca javaslatairól a miniszterelnök várhatóan a lapzártánk utáni, szerdai kormányülésen mond véleményt, s a tervezet parlamenti benyújtása előtt még jogtudósok is átnézik azt, s pártközi egyeztetés is lesz.

Kétharmados törvényről lévén szó, jelenleg szinte semmi esélye sincs a módosításnak. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a törvény revízióra szorul, ordító hiányossága például, hogy nem ismeri el a spontán demonstrációk jogát, mivel a rendezvények három nappal korábbi bejelentését írja elő (ez a kötelezettség információink szerint a jövőben is megmaradna), vagyis minden alkalmi köztéri politikai tömegrendezvény automatikusan jogellenessé és feloszlathatóvá válik. Miután az alkotmány csak a békés gyülekezés jogát biztosítja, pontosításra szorulna a fegyveresek vagy felfegyverkezettek demonstrációját tiltó szabály is.

A gyülekezési törvény tipikus rendszerváltás kori jogszabály. Az Országgyűlés még a kerekasztal-tárgyalások előtt fogadta el a mindössze 14 érdemi szakaszból álló kerettörvényt. A szöveg azóta érdemében alig módosult, máig tele van olyan értelmezési vitákra okot adó előírásokkal, mint hogy a "népképviseleti szervek (...) zavartalan működését súlyosan veszélyeztető" rendezvényt a rendőrség megtilthatja. Az efféle gumiszabályok miatt a jogi szakirodalomban régóta vita folyik a gyülekezés reguláinak újraalkotásáról (HVG, 1999. február 27.). Az elmúlt évek esetei jelzik, a rendőrség a legkényesebb szituációkban értelmez vagy olvas rosszul jogszabályt. Egy 2004. májusi tüntetést például már nem létező előírásra hivatkozva tiltott meg (és ítélte ezért a bíróság kártérítésre), idén szeptemberben pedig az MTV-ostrom éjszakáján amúgy is rozsdafoltot kapott Vasprefektus, Gergényi Péter budapesti főkapitány emberei értelmezték választási gyűlésnek az előzetes bejelentés nélkül a Kossuth téren demonstrálók akcióját. Ami aztán - nyilvánvalóan a kormányzat legalább hallgatólagos egyetértésével - a kampánycsend idejére kulturális rendezvénnyé nemesült, miközben kezdettől fogva mindenki számára nyilvánvaló volt a gyűlések politikai jellege.

A Fidesz-KDNP levonulásával - a téren fellépő, választáson bukott politikusok után - egyre inkább lúzerforradalomnak minősíthető Kossuth téri tiltakozásokat eleinte tehát akkor is jogszerűen oszlathatták volna fel, ha csak a gyülekezési törvényt figyelmesen olvassa a hatóság. Ráadásul az aprónak látszó engedmények vezettek oda, hogy végül e jogszabályra hivatkozva az állami ünnepség előtt már nem tudták kiüríteni a teret. Az egyenruhások azonban láthatóan jobban otthon vannak az ugyancsak kétharmados rendőrségi törvényben, így aztán annak alapján az ünnep napjára biztonsági okból zárt "műveleti területnek" minősítették a vitatott körzeteket.

A rendőrség e lépései is aggályosak. Ha jogával élve, pontosabban visszaélve, szinte kényére-kedvére zár majd le utcákat-tereket, az valóban sérti a szabad gyülekezés jogát. A jogi-politikai bizonytalankodások sorozata adott alkalmat Sólyom László köztársasági elnöknek is arra, hogy - mint egy idegen ország nagykövetét szokták - múlt pénteken magához kéresse Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, s arra intse, a rendőrség kerülje az erőszakot a Kossuth téri tüntetőkkel szemben. Ugyanakkor az amúgy aktív válságelhárító szerepét vállaló elnök egyelőre nem élt alkotmány adta törvénykezdeményezési jogával, s nem kérte a gyülekezés szabályainak pontosítására a parlamentet. Pedig ezzel talán elejét vehetné annak, hogy a két politikai oldal ellentétei eleve esélytelenné tegyék a kétharmados törvény módosítását.

A miniszter eligazítása csak azokat lephette meg igazán, akik politikai vakságban szenvednek. Már Sólyom jelölése ötletének felbukkanásakor lehetett sejteni, ha a volt alkotmánybírósági elnök költözik a várbeli hivatalba, akkor olyan államfője lesz az országnak, aki tágan és tágíthatóan értelmezi majd jogkörét, ahogy ezt a kitüntetések ügyében született márciusi alkotmányértelmezési kérelme is jelzi. Petrétei "bekéretése" tehát közjogi értelemben vitatható lépés (hiszen az elnök nem kormányoz, nincs politikai felelőssége), de az előzmények - például Sólyom elmúlt egy hónapban elhangzott válságbeszédei - után semmiképpen sem meglepő. Azt viszont előrevetíti, hogy ha minden így megy tovább, akkor Sólyom megbízatásának lejártakor már nem csupán geográfiai értelemben magasodik majd a Sándor-palota a kormányfőnek is otthont adó Parlament fölé.

JUHÁSZ GÁBOR

Fókuszban

Ősz becsavarodva

A kormány reformterveit kikezdő, a kampányhangulatot tartósító ügydöntő népszavazási kezdeményezéssel űzné, kergetné tovább a lemondás-lemondatás felé Gyurcsány Ferencet a Fidesz. Az 56-os megemlékezéseket elnyomták az újabb utcai randalírozások "hangjai".

Megállapodott az Auchan a szakszervezettel a béremelésről

Megállapodott az Auchan a szakszervezettel a béremelésről

Freddie Mercury még sohasem került ilyen közel a királynőhöz

Freddie Mercury még sohasem került ilyen közel a királynőhöz

Brexit: módosításokkal szavazta meg a Lordok Háza a kilépés törvénytervezetét

Brexit: módosításokkal szavazta meg a Lordok Háza a kilépés törvénytervezetét

Szijjártó Péter: A kormány atomösztöndíjat indít külföldieknek

Szijjártó Péter: A kormány atomösztöndíjat indít külföldieknek

Török Gábor: Hatalmas öngól volt a köztévés Karácsony-interjú

Török Gábor: Hatalmas öngól volt a köztévés Karácsony-interjú

A szaúdi koronaherceg hekkelhette meg a világ egyik leggazdagabb emberének a telefonját

A szaúdi koronaherceg hekkelhette meg a világ egyik leggazdagabb emberének a telefonját