Tetszett a cikk?

Tilos a hulladék (vagyis az eredeti rendeltetése szerint már nem használható anyag) behozatala - ezt az egyértelmű...

Tilos a hulladék (vagyis az eredeti rendeltetése szerint már nem használható anyag) behozatala - ezt az egyértelmű szabályozást vezette be a Minisztertanács 1987-ben a szakmai körökben számozása alapján csak az 55-ösként emlegetett jogszabályban. A több hulladékbotrány - köztük a mosonmagyaróvári Flexum cég elhíresült osztrák olajosrongy-importja vagy a bécsi metró alagútjából kikerült szennyezett föld bekerülése - által kiváltott szigorítás átvészelte a rendszerváltást. A totális importtilalmat csak 1996-ban törte meg egy kormányrendelet, a 102-es, amely - négyéves késéssel - átvette a veszélyes hulladékok országhatárokon át történő szállítását szabályozó, 1989-ben született és 1992 óta hatályos bázeli egyezmény előírásait. Ezt követően ártalmatlanításra semmilyen, hasznosításra - egedéllyel - bármilyen, akár veszélyes hulladékot is be lehetett hozni. (Nem jelentett hasznosítást az égetéssel, akár cementgyárakban történő ártalmatlanítás.)

Az unióba való belépéssel az import fogalma az egységes vámhatárokon belül eltűnt, az 55-ös és a 102-es pedig átadta a helyét az EU Tanács 1993 óta hatályos rendeletének, s az azt kiegészítő kormányrendeletnek. E jogszabályok 2004 májusa óta bejelentési kötelezettséget írnak elő a tagállamközi forgalomra. E dokumentum hatósági jóváhagyása után kivihető-behozható a hulladék, akár feldolgozásra, akár ártalmatlanításra. Az okmányokból ki kell derülnie, hogy honnan származik a hulladék, mi a pontos összetétele, milyen módon lesz hasznosítva vagy ártalmatlanítva. A tagállamok a földrajzi közelség elvére hivatkozva - magyarán a hulladékok felesleges utaztatásának elkerülésére - korlátozhatják a szállításokat, amit a hulladékgazdálkodási törvény meg is tesz. A 2000-ben elfogadott kódex ma is hatályos előírása átmentette a korábbi tilalmat: az ország területére csak hasznosítás céljából hozható be hulladék, az is csak engedéllyel. Szállítás esetén egy OECD-határozatnak megfelelően a - régen veszélyesnek nevezett - hulladékokat úgynevezett sárga vagy egy annál is szűkebb vörös listába sorolja a rendelet. Az ártalmatlannak tűnő zöld listások hasznosítása nem engedélyköteles, de az alapinformációknak szerepelniük kell az árukísérő okmányokon.

A hulladékok sorsát e bejelentések alapján elvileg nyomon lehetne követni, a nyilvántartásért felelős környezetvédelmi tárca azonban vagy nincs friss információk birtokában, vagy - az unió környezeti nyilvánosságra vonatkozó előírásait nem teljesítve - gondosan titkolja azokat a közvélemény elől. A legfrissebb - de már meglehetősen avíttas -, 2005-ös kiadású Adatok hazánk környezeti állapotáról című kiadvány szerint Magyarországon 2001-ben 4,84 millió, 2003-ban 4,71 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezett, igaz, ez utóbbi csak becsült adat. A veszélyes hulladékok mennyisége 2003-ra állítólag 1,2 millió tonnára csökkent az 1999-es 2,9 millióról. A drámai visszaesés hitelességét azonban erősen rontja, hogy a csökkenést "részben a nyilvántartás adattartalmának a megváltozása" okozta. Ráadásul a jelentés készítői úgy tudták, hogy 2002-ben megszűnt a hazai timföldgyártás - s így a veszélyes hulladékként külön nyilvántartott vörösiszap keletkezése is -, ami azonban nem felel meg a valóságnak, mivel az ajkai timföldgyár jelenleg is működik, 2002-ben csak az almásfüzitői gyárat zárták be.

SZABÓ GÁBOR

Itthon

A gazda szemete hizlalja

A német hulladékgazdák és a magyar nyerészkedők több százmillió forinton osztozkodhatnak egy kisvárosnyi éves szemét utaztatásával. Az üzlet legális cégeknek is jól jöhet.

Súlyosan megsérülhetett Ibrahimovic a Milan edzésén

Súlyosan megsérülhetett Ibrahimovic a Milan edzésén

Radar360: Újranyitnak az óvodák, 750 ezres bírság autós tüntetésért

Radar360: Újranyitnak az óvodák, 750 ezres bírság autós tüntetésért

Orbán úgy indította a NER-t, hogy az ellenzék is a nemzet része. Azóta kitagadták őket

Orbán úgy indította a NER-t, hogy az ellenzék is a nemzet része. Azóta kitagadták őket