"Előfordult, hogy a túlerővel szemben küzdő rendőri egységeket parancsnokaik, illetve az irányítást végzők cserben...

"Előfordult, hogy a túlerővel szemben küzdő rendőri egységeket parancsnokaik, illetve az irányítást végzők cserben hagyták. (...) A budapesti rendőrfőkapitányt súlyos szakmai felelősség terheli az MTV székháza elleni jogellenes támadás elhárítása során tanúsított magatartásáért, és különösen azért is, mert mellőzte a REBISZ jelentős harcértékű egységeinek bevetését" - áll egyebek közt a Gönczöl Katalin kriminológiaprofesszor, volt ombudsman vezette bizottság jelentésében az őszi zavargásokról. Az egyértelműen elmarasztaló értékelések annál is érdekesebbek, mivel a mellékleteivel együtt kötetnyi, 261 oldalas összeállítás elején a szerzők - Gönczöl mellett olyan szakmai tekintélyek, mint Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész, Halmai Gábor alkotmányjogász, Ormos Mária történész vagy rendőri részről a korábban a készenléti erőket vezető Vörösmarti Mihály tábornok, illetve Kacziba Antal - éppen azt hangsúlyozzák, hogy a "felelősség megállapítása és tényszerű bizonyítása azonban meghaladja a bizottság megbízatásának kereteit". Ennek szellemében valóban kiemelten nagy terjedelmet kapott az őszi tömegmegmozdulások történeti, társadalom-lélektani gyökereinek elemzése, a 16. századtól folyamatos nemzeti kudarcélmények hangsúlyozása, amelyek a generációkon átöröklődő keserűséghez és bűnbak-, valamint árulókereséshez vezettek, labancozástól a legutóbbi idők komcsizásáig.

Az őszi erőszak okait boncolgatva a bizottság olyan aktuálpolitikai megállapításokat is tett, amelyek miatt az ellenzék megkérdőjelezheti pártatlanságát. Például nemcsak azt állítják, hogy kettejük párharcában a siker oroszlánrésze Gyurcsánynak jutott, míg Orbán sorsa az ismételt kudarc lett, de azt is, hogy az ellenzéki vezér ebből tartósan, a miniszterelnök viszont csak átmenetileg vont le téves következtetéseket. E két politikus, valamint néhány, személy szerint azonosítható rendőri vezető mellett a felelősséget meglehetősen széles körre teríti a bizottság, általánosságban említve a közszolgálati médiát, valamint a társadalomtudományos értelmiség egészét is.

Konkrétabb megállapításokat és javaslatokat tartalmaz az összeállítás a jogi és a rendészeti hátteret vizsgálva. Talán a legmesszebb mutató, bár az utóbbi másfél évtized tapasztalatait figyelembe véve egyúttal legilluzórikusabb óhaj az lenne, hogy politikai konszenzus alapján szülessen olyan új, a rendszerváltáskor elfogadott értékeket rögzítő alkotmány, amelyet népszavazás erősít meg. Ami a gyakran emlegetett gyülekezési jogot illeti, egyszerre tervezne a bizottság korlátozást és könnyítést, például a rendezvények időtartama szerintük nem lehetne több egy napnál, azt viszont a mostani három nap helyett elegendő lenne hat-nyolc órával korábban bejelenteni.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatához hasonlóan különvéleményeket is tartalmaz az összeállítás. Halmai Gábor például amellett áll ki, hogy a gyors reakciót igénylő történésekre spontán rendezvénnyel is válaszolni lehessen, s a bejelentés hiánya önmagában ne adhasson okot rendőri oszlatásra. A dokumentum meglepő megállapítása lehet a rendőrség pénztelenségéről sulykolt tájékoztatással szemben, hogy az EU-n belül "Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek az átlagnál nagyobb részt fordítanak a költségvetésből a közrend fenntartására", ami persze nem változtat azon, hogy az erőszakos tömeggel szemben bevetett rendőrök eszközei jórészt elavultak voltak. Ennél is aggasztóbb viszont az alkalmazásukra vonatkozó világos szabályok hiánya. Még a különben alkotmányellenesen titkos minősítésű csapatszolgálati előírások sem tartalmazzák például azt, hogy a tapasztalatok szerint súlyos sérüléseket okozó gumilövedékekkel, könnygázgránátokkal ne lenne szabad fejre célozni, miközben a jóval kevésbé veszélyes gumibot alkalmazásakor kerülni kell a fej vagy a gyomor támadását.

A bizottság javaslatában szerepel ezek után, hogy a gumilövedékre is a fegyverhasználat szabályai vonatkozzanak, amit Vörösmarti Mihály tábornok tart túlzottan szigorúnak különvéleményében. Ugyanő áll ki egy másik különvéleményében Gergényi Péter budapesti főkapitány mellett, mondván, "méltánytalanul igazságtalan lenne azonban, ha a hibákért így utólag egy vagy két személyt tennénk felelőssé".

Az egyik legfontosabb "rendőrszakmai" kérdésben viszont egyértelműen felmentő ítéletet fogalmaz meg a bizottság, balszerencsés véletlennek minősítve, hogy október 23-án az erőszakos utcai tüntetők összekeveredhettek a Fidesz-nagygyűlés résztvevőivel, s gyakorlatilag kizárta a tudatos "rátolás" lehetőségét.

FAHIDI GERGELY

Itthon

Korlátolt felelősségű társaság

Február 2-án kijött a medve a barlangjából: a Fidesz Kossuth téri kordonbontása hosszú, forró tavaszt jelez. Az ellenzék utcai akciói azonban jelentősen gyengíthetik a civil, például szakszervezeti tiltakozó megmozdulások erejét.

Doku360: "A vadászpilóta a levegő bohóca, és én tudtam, hogy az leszek"

Doku360: "A vadászpilóta a levegő bohóca, és én tudtam, hogy az leszek"

A bíróság szerint is jogosan zsuppolták ki a Ligetvédőket a Magyar Zene Háza építési területéről

A bíróság szerint is jogosan zsuppolták ki a Ligetvédőket a Magyar Zene Háza építési területéről

Megalázták a választók az MSZP-s polgármesterjelöltet Mohácson

Megalázták a választók az MSZP-s polgármesterjelöltet Mohácson

Ahol nyert, ott mindent vitt az ellenzék

Ahol nyert, ott mindent vitt az ellenzék

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

A hároméves bérmegállapodás után visszaállítják a korábbi béreket egy állami cégnél

A hároméves bérmegállapodás után visszaállítják a korábbi béreket egy állami cégnél