Recesszióriadót fújtak az eurózónában és az USA-ban. A lendületvesztés és a dollár erősödése fékezheti a világszerte aggodalmat keltő inflációt. Az épphogy magához térő magyar gazdaságnak rossz hír az európai konjunktúra megtorpanása.

HVG
Az augusztus Madridban és Párizsban is a nyaralás ideje a politikusok számára, ám nem az idén. Francois Fillon francia kormányfő válságtanácskozásra hívta minisztereit, spanyol kollégája, José Luis Rodríguez Zapatero pedig a szabadságát megszakítva 20 milliárd eurós csomagot fogadtatott el, amitől a gazdasági növekedés magára találását várja. A riadalom érthető: a legfrissebb adatok szerint az eurózónában a második negyedévben éves szinten 0,2 százalékkal mérséklődött a gazdasági teljesítmény. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a közös valutát használó 15 ország alkotta régióban az euró 1999-es bevezetése óta először köszönthet be - egy esetleges újabb negyedéves mínusz után - a recesszió, hanem azt is, hogy az akár mélyebb lehet, mint ami Amerikát fenyegeti.

Az igazi kellemetlen meglepetés az adatok mögött, hogy az eurózóna motorjánál, Németországban 0,5 százalékkal zsugorodott a hazai össztermék (GDP), és 0,3-0,3 százalékos volt a csökkenés Francia- és Olaszországban is. Spanyolország egyelőre megúszta a növekedés minimálisra, 0,1 százalékosra zsugorodásával, ám Zapatero reagálása érthető, mivel az építőipar és az ingatlanpiac mélyrepülése még csak ezután éreztetheti hatását. Nem lát túl sok biztató jelet Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke sem, aki szerint a java még csak most következik, mert "a harmadik negyedév különösen gyenge lesz". Az eurózóna lendületvesztése rosszkor jön a közös valután kívüli új tagállamoknak, azok ugyanis legfontosabb felvevőpiacuk szűkülése miatt szintén növekedésük lassulásával számolhatnak.

Nem számíthat sok jóra Nagy-Britannia sem. A brit jegybank augusztus közepi negyedéves jelentése szerint a következő 12 hónapban legjobb esetben is stagnálás várható, és nem kizárt egy-két negyedévnyi visszaesés sem. Kellemetlen meglepetéssel szolgált Japán is, ahol április-júniusban a GDP éves szinten 2,4 százalékkal zsugorodott. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az idén véget érhet a szigetország második világháború utáni leghosszabb, 1993 óta tartó konjunktúrája, amikor - ha döccenőkkel és lassan is, de - minden évben nőtt valamennyit a gazdaság teljesítménye. Az elemzők ezért valószínűsítik, hogy a japán jegybank az idén már nem nyúl a fejlett ipari országok között évek óta legalacsonyabb, jelenleg 0,5 százalékos irányadó kamathoz, ami a spekulánsok számára megőrizheti a jenhitelek vonzerejét.

A világ négy gazdasági központja közül három - az eurózóna, az USA és Japán - a recesszió szélén táncol; egyedül a negyedik, Kína zakatol tovább. Igaz, az IMF július közepén már a három hónappal korábbi 4,5-ről 4,1 százalékra mérsékelte ez évre vonatkozó növekedési előrejelzését, ám közgazdászok úgy vélik, még ez is derűlátónak mondható, és ősszel újabb korrekció várható. A visszaesés érzékenyen érintheti a fejlődő országokat is, hiszen a világgazdaság egésze számára már kevés lehet Kína lendülete.

HVG
A konjunktúra fékeződése számos veszéllyel jár, de hasznot is hozhat: elfojthatja az inflációt, aminek feléledése a kormányok és jegybankok legnagyobb problémájává vált. Az áremelkedések üteme júliusban az eurózónában újabb csúcsmagasságba, 4,1 százalékra emelkedett, az USA-ban pedig 5,6 százalék volt. Riasztó a kép akkor is, amikor az elemzők a fogyasztói árakba csak ezután átgyűrűző nagykereskedelmi árakat veszik figyelembe. Az USA-ban ezek júliusban már - elsősorban a dráguló energiának tulajdoníthatóan - éves szinten 9,8 százalékkal emelkedtek, ami a leggyorsabb ütem az 1980-es évek elejének súlyos recessziója óta. Az eurózóna központjában, Németországban júliusban egyetlen hónap alatt 2 százalékkal ugrottak meg a nagykereskedelmi árak, amire az első olajárrobbanást követő időszak, 1974 márciusa óta nem volt példa. A növekedés éves szinten 8,9 százalék volt, ami szintén 27 éve a legmagasabb.

A jövőbe tekintők az inflációs nyomás enyhülésére számítanak. Elsősorban azért, mert az olaj ára június közepe óta csaknem a negyedével esett, és jelentősen olcsóbb lett több nyersanyag, illetve agrártermék is, aminek hatása a következő hónapokban jelentkezik majd az inflációs mutatóban. Az Ázsiában létfontosságú élelmiszer, a rizs tonnájának kurzusa például 1100 dollárról 600-700 dollár közé süllyedt, és elcsitult a hónapokon át tartó piaci pánik. A nyersanyagpiaci áreséshez - és ezzel az inflációs várakozások mérséklődéséhez - a dollár erősödése is hozzájárult. Az amerikai valuta a múlt héten az utóbbi egy hónap 8 százalékos emelkedését megkoronázva hat hónapja nem látott magasságba érkezett az euróval szemben, a gyöngélkedő brit gazdaság, valamint az elbizonytalanodó Munkáspárt által tépázott angol font viszonylatában pedig 37 éve nem volt olyan nyerő szériája, mint augusztus közepén.

A pénzromlás remélt lassulása segíthet a szűk sávon egyensúlyozó jegybankoknak. Az infláció megfékezése ugyanis kamatemelést igényelne, ám a monetáris politika szigorítása csak tovább növelné a recesszió veszélyét. Ezért a piacokon valószínűsítik, hogy az ECB - amelyet már, ha óvatosan is, de a németek is bírálnak kérlelhetetlen kamatpolitikájáért - a kivárásra játszik: ha nem csökkenti is a kamatokat, legalább nem emeli őket tovább. Az inflációs nyomás enyhülésével számol Ben Bernanke, az USA jegybankjának szerepét ellátó Fed elnöke is, aki a múlt pénteken egy pénzügyi konferencián arra utalt, hogy a fogyasztóiár-index kiugró növekedése ellenére nem fontolgatja a kamatemelést, hanem hagyja a laza monetáris politikát dolgozni a gazdasági növekedés újraindulása érdekében.

A jegybankok viselkedése tükrözi az amerikai és az európai gazdaságpolitika közti eltérést is. A lassulás első jeleire - és persze a másodlagos jelzálogpiaci válságra - reagálva a konjunktúra élénkítését előtérbe helyező Fed rövid idő alatt 5,25-ról 2 százalékra faragta le az irányadó rövid lejáratú kamatlábat. Az infláció elleni küzdelmet prioritásként kezelő ECB viszont nem engedett a gyeplőn; sőt idén júliusban - amikor már az eurózónában is a növekedésre leselkedő veszélyekről beszéltek - még 0,25 százalékponttal, 4,25 százalékra emelte a kamatot. Ha viszont a recessziós félelmek nőnek, akkor már nem csak Párizs gyakorolhat politikai nyomást az ECB-re a monetáris politika lazítása érdekében, és akkor jövőre akár 3,75 százalékra is süllyedhet a kamatszint az eurózónában - vélik elemzők. Ez viszont a dollárt erősítheti, és az eurót gyöngítheti.

Eltérő az is, miként élik meg az Atlanti-óceán két oldalán a gazdaság visszaesését, illetve az infláció ezzel párhuzamos gyorsulását. A rendelkezésre álló legutóbbi összehasonlítás szerint az USA-ban az első negyedévben 4,1 százalékos infláció mellett 3,3 százalékkal nőttek a bérek. Az eurózónában viszont az idei év első három hónapjában a 3,4 százalékos pénzromláshoz ugyanekkora béremelkedés párosult. A különbség gyökerének a The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap a szakszervezetek szerepét tartja. Míg az USA-ban a versenyszférában dolgozók 7,5 százaléka szakszervezeti tag, addig az eurót használó 15 országban ez az arány 15 százalék. Még nagyobb a különbség az érdekérvényesítés hatékonyságában: az USA-ban a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződések csupán 2 százalékában szerepel a fizetések inflációhoz kötése, az eurózónában viszont csaknem egyharmaduknál.

NAGY GÁBOR

Fókuszban

Balti lejtmenet

Éltanulóból néhány hónap alatt sereghajtóvá vált Észtország, Lettország és Litvánia.

Fókuszban

Hűlt helyük

HVGA magyar exporttermékek mintegy háromnegyedét felvevő eurózóna növekedésének már-már recesszióval fenyegető...

Robbanással tesztelték a Space X emberek szállítására alkalmas űrhajóját

Robbanással tesztelték a Space X emberek szállítására alkalmas űrhajóját

Tényleg drága most egy bankszámla Magyarországon?

Tényleg drága most egy bankszámla Magyarországon?

Az ügyvédi kamara közleményben utasítja vissza Orbánék vádjait

Az ügyvédi kamara közleményben utasítja vissza Orbánék vádjait

Neki kellett meghalnia, hogy legyen doppingkontroll a sportban

Neki kellett meghalnia, hogy legyen doppingkontroll a sportban

Egészen elképesztő történetek a budapesti dokufilmfesztiválon

Egészen elképesztő történetek a budapesti dokufilmfesztiválon

Csaknem 100 milliárdot költhetett Rogán Antal tárcája kormánypropagandára

Csaknem 100 milliárdot költhetett Rogán Antal tárcája kormánypropagandára