Az adócsökkentés gazdaságélénkítő szerepében hisz, de csak lassú talpra állást prognosztizál a 93 éves, Nobel-díjas...

Az adócsökkentés gazdaságélénkítő szerepében hisz, de csak lassú talpra állást prognosztizál a 93 éves, Nobel-díjas amerikai közgazdász, Paul Samuelson. (Az interjút a Global Viewpoint bocsátotta a HVG rendelkezésére.)

– Ön túlélte Milton Friedmant, és most az ön keynesiánus tanai is győzni látszanak az ő radikális szabadpiaci ideológiája felett. A közgazdaságtan ezek szerint visszatért az ön elképzeléseihez?

– Elég sokat éltem ahhoz – a nagy gazdasági világválság mélypontján kezdtem el dolgozni a Fednél –, hogy lássam, ahogy a ciklus körbeér és bezárul. Ma látjuk, mekkorát tévedett Friedman, amikor azt állította, hogy a piaci rendszer képes önmaga szabályozására. És mekkora ostobaság volt Reagan elnöknek az a kijelentése, hogy az állam nem a megoldás, hanem maga a probléma. Ma már mindenki látja, hogy állami beavatkozás nélkül nincs megoldás. Ismét elfogadják azt a keynesi alapgondolatot, hogy a fiskális és a költségvetési politika központi szerepet játszik a piacgazdaság irányításában.

– Lát-e hasonlóságokat a mostani válság és a nagy világválság között?

– A jelenlegi helyzet igen hasonló a világválsághoz, sőt egyes területeken, például az ingatlanpiacon még rosszabb a helyzet. Szerintem 2012 előtt ne számítsunk fellendülésre, de az is lehet, hogy csak 2014-ben látunk majd javulást.

– Az Obama-kormányzat adócsökkentésekkel és infrastrukturális beruházásokkal akarja fellendíteni a gazdaságot. Működhet ez ön szerint?

– Csak akkor, ha Obama a középosztály alsó felének adóit csökkenti, nem pedig a Fortune 500-as listáján szereplő vállalatokét vagy a már most is szégyentelenül túlfizetett menedzserekét. Az infrastrukturális beruházások esetében, ha vannak olyan projektek, amelyek csak az első kapavágásra várnak, azokba bele lehet fogni. De téved, aki azt hiszi, hogy ha még több pénzt pumpálunk a gazdaságba, akkor a gondok varázsütésre elmúlnak. Ilyen erővel egy repülőgépről is kiszórhatnánk a dollármilliárdokat az ország felett, azt remélve, hogy majd olyan helyre esnek, ahol hasznot hajtanak.

– Az új amerikai elnök szerint a gazdaság élénkítésére 800–1000 milliárd dollár közötti összeget kell fordítani. Ilyen nagy arányú költségvetési költekezés mellett nem kell az infláció erősödésétől tartani?

– Az optimista forgatókönyv szerint 2012-re a munkanélküliségi ráta ismét 4 százalékra esik vissza, s az infláció 8 százalék körüli is lehet. De úgy vélem, érdemes ezt az árat megfizetni, mert a defláció nagyobb veszélyeket hordoz.

– A globális válság hatására a tőke még mindig a biztonságosnak tartott USA-ba áramlik, ez áll az erős dollár hátterében. Vajon ez mindig így marad?

– A válság nyomán az ázsiai országok, különösen Kína, gyorsan rádöbbennek majd, hogy nem az exportot, hanem a belső fogyasztást kell erősíteni, ha a fenntartható növekedés a céljuk. Amint a pániknak vége, ezeknek az országoknak odahaza lesz szükségük a tőkére, s attól fogva ez a pénz nem az amerikai kincstárban fog parkolni.

Fókuszban

Kemény mínuszok

Régi recepteket követve próbál lavírozni a kormány az egyensúlyi és a gazdasági visszaesést tompító célok között. Bármiképp döntsön is, rövid távon csupán a veszteség minimalizálására törekedhet.

Ezt a fényképet küldte haza a Holdról az indiai Csandraján-2

Ezt a fényképet küldte haza a Holdról az indiai Csandraján-2

A szuperkötvény elbújhat: busásan fial az albérletek kiadása

A szuperkötvény elbújhat: busásan fial az albérletek kiadása

A Kaukázusban magyar őstörténti vonatkozású sírokat tártak fel

A Kaukázusban magyar őstörténti vonatkozású sírokat tártak fel

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

Lamperth Mónika lehet a budapesti főjegyző

Lamperth Mónika lehet a budapesti főjegyző

Pác-só és nitrit ad randevút a Csík zenekar Nébih-es dalában

Pác-só és nitrit ad randevút a Csík zenekar Nébih-es dalában