Sokkoló előrejelzéssel igyekezett alkalmazkodni a gazdasági világválság mélyüléséhez az Európai Bizottság (EB), amely...

Sokkoló előrejelzéssel igyekezett alkalmazkodni a gazdasági világválság mélyüléséhez az Európai Bizottság (EB), amely hétfőn alaposan rontotta az Európai Unió, illetve azon belül az eurózóna kilátásait. A prognózis alapján az eurózóna tíz évvel ezelőtti létrejötte óta az idén először süllyed recesszióba a térség, a visszaesés 1,9 százalék lesz, miközben legutóbb, tavaly novemberben még 0,1 százalékos, minimális növekedést valószínűsítettek. A közös valutát használó 16 EU-országból 11-ben csökken a hazai össztermék (GDP), az egyik szélsőséget Írország képviseli 5 százalékos zsugorodással, a pozitív véglet pedig a január 1-jén csatlakozott Szlovákia, ahol még elképzelhetőnek tartják a 2,7 százalékos gyarapodást.

Az eurózónán kívül a legnagyobb pofont Nagy-Britannia kapja, ahol az EB szerint a gazdaság rosszabb állapotban van, mint azt a londoni kormány gondolja, és a GDP az idén 2,8 százalékkal lehet kevesebb, ami 1946 óta a leggyengébb teljesítmény. Kelet-Közép-Európában a legtöbb megpróbáltatás a három balti államra vár (erről lásd cikkünket a 27. oldalon), a régió tíz új tagállama közül rajtuk kívül csak Magyarországnak jósol visszaesést az EB-jelentés. A többieknél lassul, de fennmaradhat a növekedés, amiért viszont a prognózis alapján többüknek folyó fizetési mérlegük romlásával kell fizetni. A térség számára rossz hír, hogy legfontosabb európai felvevőpiacuk, Németország is a GDP 2,3 százalékos csökkenésével számolhat. Erre hivatkozva az amerikai Goldman Sachs brókerház londoni elemzői sötétebbre festik a kelet-európai képet: szerintük Magyarországon az idén 4,2 százalék lehet a mínusz, de Lengyelországban is stagnálást, Csehországban pedig gyarapodás helyett recessziót jósolnak.

Az európai talpra állási esélyeket rontja, hogy nem lesz kire támaszkodni. A kedden beiktatott Barack Obama amerikai elnököt is recesszióban lévő, az idén várhatóan 1,6 százalékkal zsugorodó gazdaság fogadja, amelyből tavaly tűnt el 1945 óta a legtöbb, 2,6 millió munkahely (HVG, 2009. január 17.). Japánban a kormány és a jegybank erőfeszítései ellenére a GDP akár 2,4 százalékkal is csökkenhet, és újra feléledt a gazdasági aktivitást gúzsba kötő defláció visszatérésének veszélye. Kína lendülete is megtorpan, a 2009-es, az utóbbi évek két számjegyű eredményeihez képest szerény 8 százalékos növekedést az eddig bejelentett 585 milliárd dolláros élénkítő csomag sem tudja jelentősen felpörgetni.

Az aggodalmakat fokozza, hogy a gazdaság vérkeringését adó hitelezés nem akar újraindulni, sőt a válság újabb hulláma érte el a pénzügyi szektort. Az USA-ban a krízis kínálta felvásárlásokkal a legnagyobb pénzintézetté nőtt Bank of America 20 milliárd dolláros állami tőkeinjekciót kapott, hogy meg tudja emészteni a bekebelezett brókerház, a Merrill Lynch tavalyi utolsó negyedévben keletkezett, 15,3 milliárd dolláros veszteségét. A Washingtontól korábban szintén segítségben részesült Citigroup a holdingon belüli kettéválását jelentette be: a Citicorp univerzális, vállalati és lakossági bankként folytatja, a Citi Holdings pedig vagyonkezeléssel és brókertevékenységgel foglalkozik, és ide csoportosítják a kétes vagyontárgyakat is. A többszöri kormányzati beavatkozás nyomán vannak, akik az USA-ban már lopakodó, európai stílusú bankállamosításról beszélnek.

Írországban a múlt csütörtökön az Anglo Irish Bankot is már csak az állami tulajdonba vétellel lehetett megmenteni, és ez várhat két nagyobb társára, az Allied Irish Bankra és a Bank of Irelandra is, amelyek részvényárfolyama hétfőn összeomlott. Nagy-Britanniában a tavaly októberi után hétfőn újabb bankmentő csomagot jelentett be Alistair Darling pénzügyminiszter, amelynek keretében 70 százalékra emelték az állami részesedést a tavalyi évet a brit cégtörténetben rekordot jelentő, 28 milliárd fontos veszteséggel záró Royal Bank of Scotlandben.

Minthogy a banki hitelezés nem pörgeti a gazdaságot, és a jegybankok irányadó kamatai minden fejlett ipari országban a mélyben vannak, ezt a feladatot a kormányoknak kell magukra vállalniuk, ami a költségvetési hiány drámai növekedéséhez vezethet. Az EB-előrejelzés úgy becsli, hogy az idén az eurózónában 9,3 százalékra duzzad a munkanélküliség. A költségvetési deficit pedig a gazdaságélénkítő lépések miatt átlagosan a GDP 4 százalékára emelkedhet, miközben erre a – válság miatt lazábban kezelt – maastrichti kritériumok 3 százalékos korlátot határoznak meg. A közös valutát használó 16 ország adósságállománya az idén a GDP 72,7, jövőre 75,8 százalékára duzzadhat, a limit itt 60 százalék lenne.

A kormányok kiköltekezése súlyos következményekkel járhat a hitelpiacok állampapírokkal való elárasztása révén. Az 1200 milliárd dolláros amerikai költségvetési hiány, a japán, a brit vagy a német gazdaságélénkítő intézkedések finanszírozási igénye elszívhatja a keresletet a kisebb országok elől, amelyek – mint Magyarország – már eleve a teherbíró képességükhöz viszonyítva jelentős és megújításra váró külső adósságállományt görgetnek maguk előtt. Megrepedezhet a kohézió az euró mögött is, amint szétnyílik a hozamolló a megbízhatónak tartott német, illetve a napokban leminősített – és ezért csak magasabb kamatszinten eladható – görög és spanyol, illetve az ezzel fenyegetett ír és portugál állampapírok között. A robbanásszerűen bővülő kínálat ráadásul zsugorodó kereslettel találhatja magát szemközt. A lakossági megtakarítások aligha lódulnak meg kellő mértékben, a hordónként 34 dollár közelébe süllyedt olaj az arab országok és Oroszország forrásait csapolja meg, a migráns munkások millióinak állásvesztése miatt társadalmi elégedetlenségtől tartó Kína pedig állampapírok vásárlása helyett infrastruktúrája és szociális ellátása fejlesztésére költheti a pénzét.

NAGY GÁBOR

Fókuszban

Kemény mínuszok

Régi recepteket követve próbál lavírozni a kormány az egyensúlyi és a gazdasági visszaesést tompító célok között. Bármiképp döntsön is, rövid távon csupán a veszteség minimalizálására törekedhet.

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz

Elkészült az embert láthatatlanná tévő anyag

Elkészült az embert láthatatlanná tévő anyag

"Elpuhultunk, elkényelmesedtünk" – fideszes politikusok a vereségről

"Elpuhultunk, elkényelmesedtünk" – fideszes politikusok a vereségről

Nem hagyja magát az indián nyár

Nem hagyja magát az indián nyár

Egy kis rejtély: eltűnt az egyik laptop 3 modell a Microsoft áruházából

Egy kis rejtély: eltűnt az egyik laptop 3 modell a Microsoft áruházából

Változott a nyugdíjprémiumra jogosultak köre

Változott a nyugdíjprémiumra jogosultak köre