Tetszett a cikk?

A maguk módján próbálják élénkíteni a gazdaságot az önkormányzatok. De az uniós „ingyenpénz” és a jövő évi választások bűvöletében olyasmit is építenek, amire se pénzük, se koncepciójuk nincs.

HVG
Saját építőipari cég bevetésével akar szembeszállni a világgazdasági válsággal a szombathelyi önkormányzat. A képviselő-testületet irányító, de tavaly nyáron kisebbségbe szorult szocialisták azzal érvelnek, hogy a saját alapítású társaság felgyorsíthatná a beruházásokat és az uniós források lehívását, ráadásul munkát adna azoknak, akiket az elmúlt hónapokban elbocsátottak a krízis által megtizedelt helyi építőipari vállalkozásoktól. Szombathelyen és környékén az idén 10 milliárd forintnyi fejlesztés beindítására készülnek, köztük egy színház kialakítására, a római kori Ízisz-szentély rekonstrukciójára és a lukácsházi árvízvédelmi tározó megvalósítására. Valamennyi projekt befejezését 2010-re, vagyis az önkormányzati választások évére tervezik. Habár a többségbe került jobboldal a képviselő-testületi üléseken vitatta az építőipari vállalkozás létjogosultságát, és bírálta a város eladósodását, nem hagyott kétséget afelől, hogy a nagyberuházásokat maga is megvalósítaná.

HVG
Hasonló dilemma előtt áll ezekben a hetekben a legtöbb önkormányzat, miután a polgármestereknek február 15-éig kell benyújtaniuk a költségvetési rendelettervezetet, a képviselő-testületeknek pedig március közepéig kell dönteniük, milyen bevételekből, mire és mennyi pénzt akarnak elkölteni 2009-ben. A helyzet nem túl rózsás, hiszen évről évre nő a működésképtelen önkormányzatok száma. 2008-ban emiatt már 1364 település szorult gyorssegély formájában többlettámogatásra, a helyhatóságok adósságállománya pedig tavaly 800 milliárd forint fölé nőtt (ez a központi költségvetés adósságállományának közel 5 százalékával egyenlő). Habár a kötvénykibocsátásokból származó mintegy 350 milliárd forintos bevétel nagyobb része egyelőre még a bankszámlákon szunnyad, ám ha a települések mobilizálják ezt a forrást, akár 0,6-0,7 százalékponttal is növelhetik az államháztartás amúgy is nehezen kordában tartható hiányát – figyelmeztetett a napokban az Állami Számvevőszék Kutatóintézete.

HVG
Márpedig manapság könnyen elcsábulnak az önkormányzatok, és akkor is belefognak a fejlesztésekbe, ha se koncepciójuk, se pénzük nincs az újonnan létrejövő intézmények működtetésére. A helyhatóságokat az sem inti óvatosságra, hogy az elmúlt években számos helyen dőltek be több milliárd forintos fejlesztések. A Nógrád megyei Bátonyterenyén például most zárták be a négy éve átadott uszodát, hogy a város 2,3 milliárd forintos idei költségvetésében mérsékeljék a 600 millió forintos hiányt. Az uszodára felvett hitel eleve évi 40 millió forinttal terheli meg a több mint 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő Bátonyterenye büdzséjét, amit további 80 millióval fejelt meg az uszoda által évente kitermelt veszteség.

HVG
A beruházási boom mindenesetre már beindult: a települések a 2007 és 2013 között megvalósuló Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaiból már 600 milliárd forintot elnyertek, és ebből 500 milliárd forintra a támogatási szerződést is megkötötték. Pénzéhségüknek azonban ezzel is csak az egyharmadát elégítették ki, a települések ugyanis összesen több mint 1800 milliárd forintra pályáztak. A nagy tülekedés nem véletlen, hiszen az önkormányzatok rendre a választási években produkálják a beruházási dömpinget (lásd ábránkat), ehhez azonban már az idén el kell kezdeniük a fejlesztéseket. A gazdasági válság azonban az önkormányzatok utolsó reményeit is elhessegette, hogy önerőből építkezzenek. A települések legnagyobb saját bevételi forrása az iparűzési adó, amelynek az alapja a vállalkozások előző évi nettó árbevétele, ám ezt már tavaly megtépázta a recesszió, az idén pedig az előrejelzések szerint még nagyobb lesz a hanyatlás. Sok helyhatóság ráadásul az adókulcs mérséklésével próbálja élénkíteni a gazdaságot, amit az is indokol, hogy erősödik a nemzetközi verseny a telephelyekért. A francia elnök, Nicolas Sarkozy egyenesen eltörölné az iparűzési adót, hogy visszacsábítsa a francia cégeket Kelet-Európából.

HVG
A fővárosi önkormányzat forrásainak 2-3 százalékos visszaesésével számol, miközben egyedül 2009-ben csaknem 200 milliárd forintnyi fejlesztésre készül (ebből 117,5 milliárd jut az 1-es és 3-as villamosvonal felújítására, a 4-es metró építésére és a hídrekonstrukciókra, 39 milliárd forint pedig vízgazdálkodási és környezetvédelmi beruházásokra). Bár a fejlesztési kiadásoknak átlagosan mintegy 80 százalékát uniós támogatásból fedezik, a fővárosnak a 30-40 milliárd forintos önrészre sincs saját forrása. Ezt pótolná a Főgáz Zrt. önkormányzati tulajdonban lévő részvényeinek az értékesítése, hogy „a családi ezüstből arany legyen” – magyarázta az ellenzék által élesen támadott vagyonfelélést a HVG-nek Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Csakhogy a privatizációs bevétel az idén már biztosan nem folyik be. Ezért a főváros először áthidaló hitelben gondolkozott, a kereskedelmi bankok azonban hamar lehűtötték a várakozásokat. Így Budapest vélhetően újabb 33 milliárd forintos, húszéves lejáratú hitellel tömködi be a költségvetési lyukakat, és tetézi a már most is 160 milliárd forintnyi adósságállományát.

HVG
Az Európa kulturális fővárosa szerepre készülő Pécsnek ennyi mozgástere sem maradt. Ahogy a költségvetési előterjesztésben Tóth Bertalan alpolgármester fogalmaz, „a jelenlegi pénzügyi helyzetben a további hitelfelvételi lehetőségünk finoman fogalmazva is erősen korlátozott”, és emiatt „igen feszített lesz a kulturális fővárosi beruházások fedezetének a biztosítása is”. Hasonlóan a többi forráshiányos önkormányzathoz, Pécs is az intézmények átszervezésével és a nem kötelező feladatok leépítésével próbálja mérsékelni a kiadásait. A javaslat szerint elhagynák a tervezett kerékpárút-építéseket, a csökkenő tanulólétszámhoz igazítanák az osztálylétszámokat, megszüntetnék a középiskolai központi menzát, és kiszerveznék a szociális és gyermekjóléti szakszolgálatokat, vagyis közszolgáltatási szerződéseket kötnének egyházakkal, illetve civil szervezetekkel. Más kérdés, hogy a képviselő-testület vállalja-e a kellemetlen politikai döntéseket, vagy bízik abban, hogy miután önkormányzat nem mehet csődbe, hiszen nem szűnhet meg jogutód nélkül, ezért legrosszabb esetben a kormány mentőövet dob a jövőre rangos eseménynek helyet adó városnak.

A településvezetők mindennek ellenére hajlamosak a túlzott optimizmusra. Oroszlányban például azzal számolnak, hogy az ipari parkban tevékenykedő cégek szinten tudják tartani termelésüket. Így a város a 2008. évi tervhez képest az idén 3,7 százalékkal nagyobb iparűzésiadó-bevételben bízik, és folytatja a megkezdett szállodaépítéseket is. Ez utóbbiakat alapvetően munkásszállónak szánják, a Beatrix már el is készült, a Mátyás Szállót pedig most újítják fel. Könnyen lehet azonban, hogy mire beköltözhetnének, elfogynak a Kelet-Magyarországról ingázó munkások a városban. Az autóipari beszállító, a Borg Warner Turbo System Alkatrészgyártó Kft. ősszel már több mint 170 embert elbocsátott, a városban tevékenykedő egyik munkaerő-kölcsönző cégnek, a Direct Work 2000 Kft.-nek pedig a korábbi ötvenből ma már csak nyolc alkalmazottja dolgozik Oroszlányban.

A gazdaságélénkítés módszerének megválasztása pártállástól független: a szocialisták az önkormányzatokban éppúgy tudnak kardoskodni az adócsökkentés mellett, mint a Fidesz az Országgyűlésben. Győrött például az MSZP már hosszú ideje szorgalmazza a 2 százalékos iparűzési adó 1,6 százalékosra mérséklését, a többségi Fidesz-frakció azonban rendre elutasítja azt. A 3,5 milliárd forintos bevételkiesést ugyanis csak hitelfelvétellel tudnák pótolni – csakúgy, mint a nagypolitikában. A helyi gazdaságot egyébként a kisebb és hátrányos helyzetű településeken is építgetik az önkormányzatok. Az alig 3 ezres Nyírlugoson az önkormányzat közhasznú társasága gazdálkodik 12 hektáros öntözött területen és 530 hektárnyi erdőben. Az uborkatermesztés már olyan jól megy, hogy a konzervgyárak maguk jelentkeznek az alapanyagért, amivel 160 ember jut kiegészítő jövedelemhez a településen.

A kockázatok ellenére azonban a közösségi szektor térnyerése nagy népszerűségnek örvend a helyi önkormányzatok körében, amit a globális környezet is inspirál, hiszen a válság következtében világszerte felerősödött az állami szerepvállalást természetesnek tekintő gazdaságpolitika. Tatabánya kifejezetten arra hivatkozva készül újabb 2,6 milliárd forintos kötvénykibocsátásra és ezzel hitelkeretének teljes kimerítésére, hogy többségi önkormányzati tulajdonba kerülhessen a távhőszolgáltató. „Ha a jelenlegi tulajdonos, a Magyar Villamos Művek Zrt. évente 600 millió forintos adózott eredményt tud elérni a Tatabányai Erőmű Kft.-ben, akkor ez a városnak is sikerülhet, ráadásul a profitot visszaforgathatja az energiahatékonyságot növelő fejlesztésekre” – hárította Bencsik János polgármester azt a felvetést, hogy egy közművállalat nemcsak hozhatja, hanem a fejlesztéseken vagy a díjhátralékokon keresztül viheti is a pénzt. Az önkormányzatok ilyen gazdasági szerepvállalása nem példa nélküli – mondja az önkormányzati kutatásokkal foglalkozó Helyi Obszervatórium munkatársa, Kovács Róbert. A német modell szerint a modernizációt a közszektor is elindíthatja, csak tudni kell, mikor jött el az idő, hogy az önkormányzat átadja a vállalkozását a piaci szereplőknek.

SZABÓ YVETTE

A bécsi kórházban fekvő magyar nő: Nem én vagyok koronavírusos

A bécsi kórházban fekvő magyar nő: Nem én vagyok koronavírusos

Nagy zuhanást hoz a vírus az európai tőzsdékre

Nagy zuhanást hoz a vírus az európai tőzsdékre

Kegyelmet kért Ádertől a börtönre ítélt egykori MVM-vezérigazgató

Kegyelmet kért Ádertől a börtönre ítélt egykori MVM-vezérigazgató